Heves Megyei Hírlap, 2018. december (29. évfolyam, 279-302. szám)

2018-12-08 / 285. szám

fi MEGYEI KÖRKÉP 2018. DECEMBER 8., SZOMBAT BESZELJÜK MEG A HÍRLAP PSZICHOLÓGUSÁVAL! A terápiás folyamat Halász Judit halaszjudit45@gmail.com Az első néhány alkalom a problémák feltárásának és a bizalom építésének időszaka Fotó: Shutterstock NYELVÜNKBEN ÉL(J)ÜNK! A fenntartható magyar nyelv A felnőttekben döntően, ak­kor születik meg az elhatáro­zás, hogy felkeressenek egy segítőt, amikor már nagyon szenvednek. A lelki megbille­nést okozhatja egy, az életük­ben lezajlott traumatikus ese­mény, baleset, válás, halál­eset. Más esetekben magában a lélekben felbukkanó, eddig rejtett tartalmak jelenhetnek meg, melyek szorongásokat, depresszív időszakokat gene­rálnak. Ezek az emberi szemé­lyiségfejlődés velejárói, spon­tán maguktól is rendeződhet-Először mindenki izgalommal telve lépi át a segítő aj­tajának küszöbét nek, de segítséggel könnyeb­ben kiépíthető egyfajta tuda­tosság, elfogadás önmagunk­kal kapcsolatban. Sajnos az nagyon ritka, mi­kor valaki önismereti szán­dékkal jelentkezik. Gyerme­kek akkor jutnak el a pszicho­lógushoz, ha viselkedésük va­lakit vagy többeket, az őket körülvevő felnőttek közül már nagyon zavar. Magatartási problémáik vannak, dühösek, alvás- vagy táplálkozási zava­rokkal küzdenek, nem az élet­koruknak megfelelő színvo­nalon működnek. Az, hogy ki­nek milyen hosszan van szük­sége támogatásra, esetenként nagyon különböző. Adódik olyan helyzet is, mikor egy jól kibontott első, feltáró beszél­getés során sikerül a problé­ma gyökerére bukkanni, és a kliensnek egy apró tanács se­gítségével sikerül átlendülnie a problémáján. Általánosabb, hogy kiala­kul egy terápiás folyamat. Először mindenki izgalom­mal telve lépi át a segítő aj­tajának küszöbét. Az első né­hány alkalom a problémák feltárásának és a bizalom épí­tésének időszaka. A további­akban a klienseket hozzáse­gítjük, a saját, önmaguk szá­mára, a problémáik szem­pontjából fontos felismeré­sekhez. Annak van igazi ere­je, amit ők ismernek fel, az tud valódi változásokat hoz­ni életük folyásában. Míg a felnőttek elmondják gondja­ikat, a gyermekek esetében az eszköz az életkoruknak és érdeklődésüknek megfe­lelő játék, hiszen ők szavak­ban még nem tudják megfo­galmazni problémáikat. Já­tékkal mesélnek és gyógy­ulnak. A terápiák lezárásá­hoz a tünetek megszűntével, a problémák megoldódásakor kezdhetünk hozzá. A kiala­kult bizalmi kapcsolatból bú­csúzunk, és elköszönünk. So­sem örökre, visszajönni bár­mikor lehet! HEVES MEGYE H. Varga Gyu­la, a Hírlap nyelvi szakértő­je beszélget Balázs Gézával, az Eötvös Loránd Tudomány­­egyetem tanszékvezető egye­temi tanárával.- A fenti címmel jelent meg idén Balázs Géza nyelvészprofesszor könyve. Adódik a kérdés: meddig tartható fenn a magyar nyelv?- A világ nyelveinek a nagy része bajban van, sokat a ki­halás fenyeget. Szögezzük le: a magyar nyelv nem tartozik kö­zéjük. Csoda, hogy e rokontalan környezetben fenn tudott ma­radni, de fennmaradt, és min­den kommunikációs igényt ki­elégít. Nem vagyok biztos ben­ne, hogy a nyelv a spontán fej­lődésben fennmarad. Nyelvünk megmaradásához kellett Apá­czai, Kazinczy, Széchenyi és mások, akik tettek azért, hogy így legyen. Ezért beszélek stra­tégiáról, nyelvstratégiáról. A ha­táron túli magyar nyelv viszont bajban van, nyelvstratégiai ku­tatócsoportunk azt prognosz­tizálja, hogy 2060-ra a hatá­ron túl a magyar nyelv meg fog szűnni. Mindent elkövet(t)ünk, hogy ez ne így legyen, de politi­kai, gazdasági, kulturális okok­ból e folyamat magállíthatatlan­­nak látszik. Talán nem így lesz Székelyföldön és Dunaszerda­­hely környékén. El kell gondol­kodni: milyen stratégia enyhít­het ezen. Nagy változások vár­hatók kultúrában, nyelvben, az információs társadalomban. Új­fajta írásbeliség alakult ki, sen­ki nem tervezte, és itt van. Kom­munikációs problémák tömke­legé jelentkezik. Úgy néz ki, a technológiák előrerohantak, az ember meg itt topog és ügyet­lenkedik. Fejlett iskolarendsze­rünk van, ám tömegek nem tud­nak írni-olvasni. A fogalmazás­ról, szövegértésről már ne is be­széljünk. Mindezek értelmezése egy nyelvstratégia része lehet.- Hogyan tartható fenn egy nyelv?- A modern nyelvstratégia legfontosabb céljait és eredmé­nyeit egyfelől a hatékony gon­dolatközlésben, a kommuniká­ció zavartalanságában, a totális kommunikáció elsajátításában, másfelől a nyelvművelődés, em­pátiára és toleranciára nevelés­ben, valamint a „fenntartható”, továbbélő nyelvben látom. A ha­zai nyelvstratégiát a magyar nyelv legfontosabb jellemzőire, valamint a társadalom nyelv­vel kapcsolatos véleményére és a honi nyelvművelés hagyomá­nyaira kell alapozni. Ily módon a más (kis)nemzeti felfogáso­kat, bizonyos világtendenciákat is figyelembe vevő, a „fenntart­ható nyelvet” célul tűző ökológi­ai elkötelezettségű, antropoló­giai szemléletű, a nyelv alkatát figyelembe vevő, a társadalom szemléletén és nyelvi-nyelvmű­velési hagyományain alapuló stratégiát képzelek el. H. V. Gy. HIRDETÉS NE CSAK ÁLMODOZZ A SZERENCSÉDRŐL... 1 MILLIÁRD JEGYEM MOST HÉTVÉGÉN NEKED IS MALACOD! HIRDETÉS Fölszállott x apava \ I)( ;Mr rőt : r TÁJÉ. PÉNTEK ESTÉNKÉNT A DUNÁN DÖNTŐ: DECEMBER 21. 19.30 Támogató partnerünk: (g> otpbank

Next

/
Thumbnails
Contents