Heves Megyei Hírlap, 2018. november (29. évfolyam, 254-278. szám)

2018-11-07 / 258. szám

12 HEVES MEGYE GAZDASÁGA 2018. NOVEMBER 7., SZERDA Változásokra kell készülni az agrártámogatási rendszerben Máshogyan osztanák el az uniós agrárforrásokat A gazdálkodóknak föl kell készülniük a még több Európán kívüli áru beáramlására Fotó: Shutterstock Kapcsolatok és technológia EGER November 13-14-én az Uránia Moziban rendezik meg a Fiatal Vállalkozói Napokat. A rendezvény 11 órakor nyílik, lesz kerekasztal-beszélgetés, előadást tart a megyei adóhi­vatal, bloggerből lett vállalko­zók, valamint a sarudi élmény­falu vezetője. A második na­pon A jövő technológiája cím­mel rendeznek konferenciát. T.B. Fluktuáció az építőiparban A harmadik ne­gyedévben összesen 1243 új cég jött létre az építőiparban, ami negyedével meghaladja a magas előző évi bázist. Ugyan­akkor sok a cégtörlés is, 1002 építőipari vállalkozás szűnt meg. A három hónap alatt kö­zel 2300 építőipari vállalko­zás ellen indult végrehajtás, az ágazati szereplők öt százalé­kának igen komoly fizetési ne­hézségei vannak. Hevesben 27 alapításra 19 megszűnés, 11 felszámolás jutott, ami átlagos­nak mondható. T. B. Augusztusban nőtt az ipar öv Augusztusban az ipari termelés másfél száza­lékkal meghaladta az egy évvel korábbit országosan úgy, hogy kevesebb munkanap volt a hó­napban. A járműgyártás kibo­csátása 6,9 százalékkal elma­radt az egy évvel korábbitól és a megrendelések is csökken­tek. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 11,5 százalékkal emelkedett. Heves megyében 114,8 milliárd forin­tot tett ki augusztusban az ipa­ri termelés, ami 1,8 százalékos növekedés az egy évvel koráb­bihoz képest. Az első nyolc hó­napban 5,8 százalékos volt a bővülés. T. B. A hazai földügyeket az örök­lés átalakításával és kötele­ző vásárlással rendezné az agrárkamara. Tóth Balázs szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu -DEMJE* A közös agrárpolitika jövőjéről, a vidékfejlesztési programokról, valamint az öntözésről tartott nemrégi­ben tájékoztató fórumot a Nemzeti Agrárgazdasági Ka­mara Heves megyei igazgató­sága Demjénben. Papp Gergely, az orszá­gos kamara szakmai főigaz­gató-helyettese kifejtette, a 2020 utáni agrártámogatá­si rendszerben az uniós költ­ségvetés kisebb hányadát for­dítják már agrártámogatás-NÖvelni kell a hatékonyságot, verseny­­képességet ra (ez évtizedek óta tenden­cia), egyebek között a Brexit miatt. A gazdasági növekedés miatt nem biztos, hogy a költ­ségvetésben erre fordított ösz­­szeg kevesebb lesz, mint ed­dig volt. Pap szerint Magyar­­ország azt szeretné elérni, hogy a területalapú és a ter­meléshez kötött támogatások ne csökkenjenek, hiszen azok nálunk az uniós átlaghoz kö­zeliek, jelenleg hektáronként 260 eurót tesznek ki. Inkább az átlag feletti pénzekből von­nának el. A főigazgató-helyet­tes úgy látja, a vidékfejleszté­si pénzek egyértelműen csök­kenni fognak, ezért növelni kellene a hazai társfinanszí­rozás arányát. Papp szerint a vissza nem térítendő támoga­tások maradnak és ez fontos. A gazdálkodóknak viszont föl kell készülniük a még több Európán kívüli áru beáram­lására, ezért növelni kell a hatékonyságot, versenyképes­séget. Papp Gergely elmondta, nö­vekszik a fiatal gazdáknak nyújtott segítség, s pluszpénz jár majd környezetvédelmi cé­lok teljesítéséért. Zöldítés nem lesz, de kötelezően választható ökológiai módszereket kell al­kalmazni. Pap szerint a terü­letalapú támogatás nem biz­tos, hogy igazságos, hiszen a pénz nyolcvan százalékát a gazdaságok ötödé kapja. Eb­ben a ciklusban a nagy gazda­ságoknak járó pénzt bizonyos területméret felett korlátozni lehetett, ezt itthon be is vezet­ték, de a gazdálkodók optima­lizálták (szétdarabolták) bir­tokaikat. A jövőben valószínű­leg kevesebb pénz jut a nagy gazdaságoknak, 60 ezer euró felett sávosan elvonásokat ter­veznek, kivéve például a nagy állattenyésztőktől. Pap beszélt hazai problé­mákról is. így az osztatlan kö­zös tulajdonokról, amelyeket rendbe tenni száz év alatt le­hetne akkor is, ha mostantól nem osztódnának a birtokok. Az elképzelések szerint a sok tulajdonos közül azoknak kel­lene kötelezően vételi ajánla­tot tennie, akik földművesnek számítanak, s a Nemzeti Föld­alapkezelő Szervezetnek (NFA) is aktívabbnak kell lennie a vá­sárlásban, de az eladásban is. Pap elmondta, három helyett tíz hektárig értékesíthetné a földet árverés nélkül az NFA. Kulcskérdés az öröklés, a föl­det egy személynek kellene megváltania a többiektől, akár egy állami alap segítségével, vagy, ha senkinek nem kell, az NFA-nak megvásárolnia. Napi­renden van a családi mezőgaz­dasági vállalkozói forma beve­zetése, az őstermelői státusz eredeti elképzelések szerinti visszaállítása. Szó esett a fúrt kutak beje­lentésével kapcsolatos elkép­zelésekről is, azt indítványoz­zák, ezt 2020. december 31-ig tehessék meg a tulájdonosok. Hosszabb időt adnának az en­gedélyek beszerzésére. A ha­zai öntözéses művelés bővíté­sére egy országos központot hoznának létre, amely kiváltja az elvi vízjogi engedélyeket a gazdák helyett, s vidékfejlesz­tési forrásból kiépítenék a ka­pacitásokat is. Önkéntes ter­melői öntözési közösségek lét­rehozását is javasolják. Kérdésre válaszolva Pap Gergely közölte, a hazai ag­rároktatás nem megfelelő, túlkapacitások vannak a fel­sőoktatásban, a képzések messze vannak a gyakorlati igénytől, s a végzettek tu­dásszintje is alacsony. Pap szerint ebben nagy változá­sok várhatók. Elárulta, a kö­vetkező uniós költségvetési ciklusban szeretnének köte­lező szaktanácsadási rend­szert. Azt is szeretnék, ha a képzéseket nemcsak letud­nák a gazdálkodók, hanem például egy utalványt kapná­nak, amit olyan képzésre for­díthatnának, amely érdekli őket. Bővítenék az öntözés lehetőségeit Jakab István, a MAGOSZ elnö­ke egyebek közt a mezőgazda­­sági öntözésről beszélt, ugyan­is az aszály évente 800 mil­liárd forint veszteséget okoz. Szerinte korszerű vízgazdálko­dás nélkül nem lehet verseny­­képesen földet művelni, egy­millió hektáron kellene öntöz­ni, s persze víztakarékos ta­lajművelést kell alkalmazni. Öntözési ügynökséget, vízlé­tesítményi kataszter készíté­sét szorgalmazza a szervezet. A vízügyi igazgatóságok más tulajdonához nem nyúltak, a műtárgyak műszaki állapota nem jó, fel kell újítani azokat, függetlenül attól, kinek a birto­kában van. A csatornák karbantartásá­val a gazdákat kell megbízni, a normák figyelembe vételé­vel. A vízgazdálkodási társulá­sok ügye ezzel lezárul. Jakab szerint az árapasztó tározók egy részét állandó vízfelületű­vé alakítják. A magyar nettó jövedelem közelített az európai átlag feléhez a gazdaságkutató adatai szerint Távolodott az átlagtól a megyei vásárlóerő HIVIS MEGYE Nyolcadik me­gyénk az egy főre jutó vásár­lóerőben, tette közzé a GfK piackutató cég. Heves a maga évi 6410, kiadásokra és meg­takarításokra fordítható eu­­rójával nem éri el az országos átlagot, míg az első hét me­gye adatai - Budapest, illetve hat dunántúli megye - meg­haladják azt. A középértéket Győr-Moson-Sopron megye vásárlóereje közelíti meg a legjobban, az ott élőknek 1,7 százalékkal több pénzük van a kiadásokra, mint az egy fő­re jutó átlag. A Heves megyei­eknek 96,3 százaléknyi pénz áll rendelkezésükre, ami le­felé való elmozdulást jelent a tavalyi 97,7 százalékhoz ké­pest. Nógrádban az országos átlag 87, Borsod pedig 87,6 százaléka a vásárlóerő. Az egy főre jutó 8191 euró­­val a listán első budapestiek­nek (a 12. kerületben 185 szá­zalék) az országos átlagnál 23 százalékkal magasabb összeg áll rendelkezésükre, s tovább­ra is Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az utolsó a maga 5281 eurójával, ami az országos át­lag közel 80 százaléka. A GfK szerint Magyaror­szágon az átlagos vásárlóerő 6654 euró, ami bő négyszáz euróval magasabb a tavalyi A megye nyolcadik a vásárlóerőt tekintve Fotó: Shutterstock 6204 eurónál. Az egy főre ju­tó elkölthető jövedelem 2017- ben megyénkben hatezerhat­van euró körüli volt, egy évvel korábban pedig 5350. A 6654 eurós magyar vá­sárlóerő zárkózott az egy év alatt 2,5 százalékkal növek­vő, 14 ezer 292 eurós euró­pai átlaghoz, hiszen annak közel a 47 százalékát éri el (2017-ben 44,5 százaléknál járt), így Magyarország a harmincadik a sorban, köz­vetlenül Lengyelország mö­gött. Heves megyében a sza­badon elkölthető jövedelem az uniós átlagnak 44,9 szá­zaléka volt. T. B. Liechtenstein első A GfK által vizsgált 42 ország közül Liechtensteinben (65,4 ezer), Svájcban (40,5 ezer) és Izlandon (33 ezer) a legmaga­sabb az átlagos nettó jövede­lem, míg Fehéroroszország­ban, Moldovában és Ukrajná­ban (1300) a legalacsonyabb. A tanulmányban vizsgált 17 ország átlag feletti vásárló­erővel rendelkezik, 25 or­szág az európai átlag alá ke­rült. A piackutató cég szerint 2018-ban az európaiak ösz­­szesen mintegy 9,7 ezer milli­árd euróval rendelkeznek.

Next

/
Thumbnails
Contents