Heves Megyei Hírlap, 2018. november (29. évfolyam, 254-278. szám)

2018-11-14 / 264. szám

12 MEGYEI KÖRKÉP 2018. NOVEMBER 14., SZERDA „Nem erőltetnénk magunkra semmit: a stílus csak eszköz” EGER Hogyan találnak utat az évszázados moldvai bal­lada sorai az elektronikus összhangzatok ma szüle­tett, nyers egyvelegében? (Nem)hiába a népzenei gyö­kerek, az Ethnofil új albuma mintha már jövő időben író­dott volna. A zenekar veze­tőjével, Weil Andrással a kö­zelgő egri lemezbemutató apropóján beszélgettünk. A tegeződés régi ismeret­ség okán természetes. Lőrincz Rebeka szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu- Világzene egy másik univer­zumból - írjátok magatokról. Miként hangzik ez?- Nagyon nehéz lenne stí­lusban behatárolni a zene­kart. Ha mégis megpróbál­juk, akkor progresszív, világ­zenei vonalú, hangsúlyosan elektronikus hangszerelésű zenét kell elképzelni. Nagyon sok stílust ötvözünk, nem cé­lunk egyikhez sem tartozni - inkább eszközként tekintünk rájuk. Egymás mögé fűzzük őket, s erre a dinamikára fek­tetünk nagyobb hangsúlyt. Talán ez az, amiről az Ethnofil felismerhető.- Évekkel ezelőtt mint egri, népzenei gyökerű zenekar vál­tatok ismertté. Hogyan kezdő­dött?- Tíz éve alapítottuk a zene­kart, a tagok száma azóta bő­vült és cserélődtünk is. Az el­ső néhány évben csak Eger­ben és környékén léptünk fel, legelőször a gimis haverjaink előtt. Aztán ahogy telt az idő, a tanulás és munka miatt Bu­dapestre kerültünk, így a ze­nekar is áthelyezte a székhe­lyét. Egerben még meghívást kaptunk egy-egy rendezvény­re, de ennek is több éve már - időközben megszűntek a fellé-. pésre alkalmas helyszínek is. Ma a közönségünk nagy része fővárosi, ott váltunk ismerteb­bé.- Nem csak Budapesten, kül­földön is rendszeresen koncer­teztek. Hogyan vezetett az út Európa nagyvárosaiba?- A tíz évünkhöz képest na­gyon friss ez a fejlemény. Bu­dapesten koncertezve kerül­tünk kapcsolatba olyan szer­vezőkkel, akiknek kitekintése volt a külföldi piacra; ők kezd­tek el biztatni, mondván, a ze­nénk keleten és nyugaton is jól érthető, a népzenei elemek mégis különlegessé teszik, nemzetközi viszonylatban ki­emelik. A Nemzeti Kulturális Alap hirdetett pályázatot ze­nekarok számára külföldi tur­né szervezésére. Útvonalat ter­veztünk, majd az útba eső vá­rosokban felkutattuk a lehet­séges helyszíneket, és kiküld­­tünk egy halom e-mailt. Két­száz levélre két-három válasz érkezett. Viszont ez már elég volt, hogy a támogatás segítsé­gével lebonyolítsuk az első kis turnét Hollandián és Francia­­országon keresztül. Minden, ami ezután következett, az ott teremtett kapcsolatainkból nőtt ki. Sok energia, hosszas levelezések és egy kis szeren­cse kellett hozzá, hogy Európa nagyvárosaiba eljussunk. Sok energia, kis szerencse kellett, hogy eljussunk Eu­rópa nagyvárosaiba- Vannak erre irányuló terve­itek?- Igen, mindenképp ezt a menedzseri munkát szeret­nénk erősíteni. Nagy segítsé­get jelentenek ebben a külföl­di showcase fesztiválok, me­lyek afféle zenei vásárok: az ipar résztvevői mérettethe­tik meg magukat szakmai kö­zönség előtt. Jövőre megpróbá­lunk minél több ilyen esemé­nyen részt venni, mert egye­dül, a semmiből európai kar­riert összehozni elég lehetet­len küldetés. Kellenek a szak­ma részéről a támogatók, ki­adók, újságírók.- Mindkét korábbi lemezetek sajátos hangot ütött meg, ám a most megjelent The Edge talán megosztóbbra sikerült az elő­zőeknél. Vagy ahogy többen fo­galmaztak: túl elvont. Weil András zenekarvezető, producer, billentyűs Fotó: Huszár Márk „Ha komolyan gondoljuk, nincs mese” Az időközben számos tagcse­rén és bővülésen átesett ze­nekar jelenleg éppen hét ta­got számlál. Azaz most Okos Gergely, Okos Viola, Mold­ván Zsolt, Kocsis Levente, Őrsi András, Zahár Fanni és Weil András alkotják az együttest. Közülük egyébként hatan egri származásúak, s az is elmond­ható, hogy többen zenész csa­lád sarjai. Az is kiderült, hogy a meglehetősen szerteágazó ér­deklődésükből adódóan a kon­­certutak, valamint a turnék megszervezése olykor bizony komoly logisztikai kihívást je­lent, ám a zenekar iránti elkö­teleződésük, nemkülönben pe­dig az az együttes cél, hogy a közös zenélést hivatás szintjé­re emeljék, rendszerint átlen­díti őket az esetleges holtpon­tokon.- Valóban eléggé jól érzé­kelhető a változás az előző két albumhoz képest. Ez a fejlődés nálunk nem feltét­lenül tudatos, hanem termé­szetes folyamat, ami legin­kább a személyes ízlésünk és személyiségünk formáló­dásával áll összefüggésben. A Fülön Csíp és a Kókuszmú­zeum című albumunk afféle kreatív bazár volt, ahol az öt­leteinket erőteljes, direkt ze­nei eszközök használatával vegyítettük. A The Edge ez­zel szemben inkább a finom változásokra, folyamatokra épül, amelyek rendszerint csak sokadik hallásra állnak össze az ember fejében. Még a szüleim se értették elsőre; máskor, másképp hallgatva kezdték megkedvelni az al­bumot. Nem kétséges, hogy több időt és másfajta figyel­met igényel, de aki rászánja magát, az nyilvánvalóan na­gyon sok szépséget találhat benne.- Úgy tudom, bakelitet is ter­veztek az albumból.- Igen, közösségi finanszí­rozásra indítunk el egy kam­pányt az interneten. A ba­kelitek gyártása valójában akkor kezdődhet el, ha kel­lő számú előrendelés gyűlik össze. A támogatóknak pri­vát koncertet, személyes, in­teraktív közönségtalálkozót is tervezünk, hiszen a kam­pányunk célja eleve az, hogy erősítse, még közvetleneb­bé tegye a közönség és a ze­nekar közötti kapcsolatot. Ez a viszony átalakulóban van, amióta a hangfelvétel értékét veszítette: az emberek hozzá­szoktak, hogy fillérekért jut­hatnak hozzá a világ összes zenéjéhez, ezzel egyidejűleg a kedvenceikhez való kötő­désük is gyengült. Pedig ma­napság egy kevésbé felka­pott zenekar itthon nem tud­ja fenntartani magát pusztán lemezeladásból és koncerte­zésből, minden előrelépés a Nemzeti Kulturális Alap jóin­dulatától függ. Ez kiszolgál­tatott szituáció, éppen ezért hosszú távon olyan kapcso­lat kialakítása a célunk, ami­ben a közönség közösségnek is érzi magát, és tesz a zene­kar fennmaradásáért. A kam­pányt év elején tervezzük, ko­molyabban felpörgetni, egy­előre a zene- és klipgyártás­sal vagyunk elfoglalva. Ház Itthon Vagyunk i Fesztivál részeként lépünk majd fel Egerben- Lehet tudni, hogy mi készül?- A klipet az új albumon szereplő Diamond Minds című számunkhoz forgatjuk, ezzel valószínűleg néhány hé­ten belül előrukkolunk. Ké­szül emellett egy átdolgozás az Anima Sound System meg­bízásából, ez az év végén meg­jelenő jubileumi albumunkon debütál. Közben zajlik a jövő évi koncertek menedzselése, s megszerveztük télre a kö­vetkező alkotótáborunkat is, ahol már a negyedik lemezre készülünk. Ilyenkor négy-öt napra elvonulunk egy vidéki kis házba, összerakjuk a stú­diót és zenélünk látástól va­­kulásig.- Milyen érzés lesz annyi év után ismét Egerben fellépni?- Idén éppen tízéves a zene­kar. Ez számunkra tehát nem csupán egy lemezbemutató, hanem jubileumi koncert is lesz, remélhetőleg sok régi barátunk, támogatónk, taná­raink, zenésztársaink rész­vételével. Hálásak vagyunk a nekünk nyújtott támoga­tásért az Egri Ifjúsági Ze­nei Programnak, és örülünk a helyszínnek is, ugyanis az Urániában lehetőségünk lesz élő vetítéssel koncertezni, ami igazán összetett audiovi­zuális élményt ad. A koncert időzítése sem véletlen: az Itt­hon Vagyunk Fesztivál része­ként lépünk fel, mely az év végén, a két ünnep közt ha­zalátogatókat célozza. Sok eg­ri számára ez az egyetlen hét, amit itthon, a családjuk köré­ben tölthetnek - tulajdonkép­pen már mi is közéjük tarto­zunk. VERSeny EGER Új vers-és prózamondó megméretést hirdetett az Egri Kultu­rális és Művészeti Központ. A VERSenyre több mint félszáz fiatal je­lentkezett, volt, aki klasszikust, más idegeny nyelvű költeményt mondott a zsűrinek, de akadt, aki saját művével lépett színpadra, mint Dezső Ágoston (képünkön). HMH Fotó: Gál Gábor Elhunyt férje nagyanyjának életére tört a nevelő vádlott nő Súlyosította a szankciót a tábla DEBRECEN Súlyosította a na­pokban az Egri Törvényszék elsőfokú ítéletét a Debreceni ítélőtábla abban a bűnügyben, amelyben Sz. I.-né az elhunyt férje nagyanyjának életére tört - pénzért. A határozatról Berényi Fórizs Ildikó, az ítélő­tábla sajtószóvivője tájékoztat­ta a Hírlapot. Amint korábban megírtuk, a törvényszék azt állapította meg tényállásként, hogy a bűn­tény idején 84 esztendős sér­tett a vádlott meghalt házas­társának a nagyszülője. A né­ni a három gyermeket nevelő asszonyt a tragédia után is tá­mogatta. Sz. I.-né hozzáfért a bakszámlájához is, amelyről összesen csaknem hárommil­lió forintot vett fel, ezt a meg­élhetésükre fordította. A terhelt párnát szorított idős rokona arcára A bankókról volt szó akkor is, amikor a fiatalabb nő fel­kereste 2016 szeptemberében a szépkorú hölgyet a lakásán. Kétszázezer forintot kért tőle, hogy abból fizesse ki a fia - az idős nő dédunokája - szabály­sértési bírságát. Am erre azt a választ kapta, hogy a sértett nem tud több pénzt adni. Egy­re dühösebbé vált a terhelt, vé­gül egy párnát a rokona arcá­ra szorított, s azt ordította: ha nincs kétszázezer forint, ak­kor most meghal! A fojtoga­­tást akkor hagyta abba, ami­kor a megtámadott megharap­ta a kezét. Távozása előtt még megfenyegette a dédnagyit, hogy ha továbbra sem juttat neki elegendő összeget, akkor jönnek a rokonok és beköltöz­nek a lakásába. Az orvos szakértő megál­lapította, hogy ugyan a néni nyolc napon belül gyógyuló sé­rüléseket szenvedett a bántal­mazás nyomán, de életveszély­ben volt, s akár bele is halha­tott volna. A cselekmény elhá­rítására idős koránál és ebből adódó megromlott egészségi állapotánál fogva csak korláto­zottan volt képes. Az Egri Törvényszék első fo­kon Sz. I.-nét két év fegyház­büntetéssel sújtotta, ám annak végrehajtását öt év próbaidőre felfüggesztette. A döntés ellen az ügyész súlyosításért felleb­bezett. Az ítélőtábla a vádlott szabadságvesztés-büntetését öt esztendőre változtatta, s öt évre eltiltotta a közügyek gya­korlásától is. Egyebekben hely­benhagyta az elsőfokú határo­zatot. Az ítélet jogerős. Sz. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents