Heves Megyei Hírlap, 2018. november (29. évfolyam, 254-278. szám)

2018-11-13 / 263. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2018. NOVEMBER 13., KEDD A térfigyelő kamerák elrettentőén hatnak Egyre kevesebb a graffiti az utcákon Az Eszperantó sétányon található térplasztikát az incidens óta helyreállították Fotó: Huszár Márk HÍREK Módosul a menetrend Novemberié­től december 8-ig Gödöllő és Túra állomásokon, valamint Rákos-Pécel és Túra-Hatvan állomások között végzett pá­lyakarbantartási munkák mi­att a Füzesabony-Eger vas­útvonalon módosított menet­rend szerint közlekednek a vo­natok - tájékoztatott közlemé­nyében a MÁV-START Zrt. Fel­hívják a figyelmet, hogy a vá­gányzár időtartama alatt jelen­tős változások lesznek a me­netrendben. H. É. Megszépült a tanintézmény Befejeződött az os­­torosi általános iskola felújítá­sa, hétfőtől a megszépült isko­laépületben folytatják tanul­mányaikat a diákok - tájékoz­tatta lapunkat Ballagó Zoltán. Az Egri Tankerületi Központ igazgatója kifejtette, a beruhá­zás során az épület teljes te­tőszerkezetének megújítását, öt tanterem festését és pad­lóburkolat cseréjét, két terem parkettacsiszolását, és a ta­nári padlóburkolat cseréjét vé­gezték el. Süli K. Új színt kap az iskola GYÖNGYÖSPATA Javában dol­goznak a Nekcsei Demeter Általános Iskolájában a szak­emberek. A település nevelé­si intézményének épületét kí­­vül-belül korszerűsítik. Egy nyertes uniós energetikai pá­lyázatnak köszönhetően töb­bek között a nyílászárók cseré­jét és a fűtésrendszert is mo­dernizálják, valamint a külső falakat is újra festik. Ezek mel­lett egy tankerületi támoga­tást is nyert az iskola. A támo­gatásból a belső tereket, osz­tályokat és mosdókat is felújít­ják. H. É. Míg korábban szinte folya­matosan újabb és újabb fal­firkák tűntek fel a közterü­leteken, megyénkben egy­re ritkább az ebből fakadó probléma. Ez a legálisan te­lerajzolható falfelületek­nek, és a közterületi kame­rák megszaporodásának kö­szönhető, egyre kevésbé éri meg egy-egy feliratért koc­káztatni. Süli Kinga kinga.suli@mediaworks.hu HEVES MEGYE A falfirkák szű­­kebb hazánkban leggyakrab­ban eldugottabb, félreesőbb ré­szeken jelennek meg, például hidak lábán, utcabútorokon, de nagy ritkán épületek vagy köz­téri szobrok is áldozatául esnek a festegetni vágyóknak. Eger­ben az utóbbi hónapok legjelen­tősebb graffitis károkozása az Eszperantó sétányon találhátó térplasztika összefestése volt, évente néhány ilyen eset törté­nik a megyeszékhelyen. Zentai Lászlótól, az önkormányzat saj­tóreferensétől megtudtuk, egy­re kevésbé jellemzőek a firkák a belvárosi, műemléki épülete­ken, inkább eldugott, vagy fél­reeső részeken van egy-egy ot­romba fújás, homlokzatot el­csúfító tagelés. Kiemelte, fon­tos megkülönböztetni a graffitit a rongálásnak, vandál cseleke­detnek minősülő fújástól. A gaf­­fitinek ugyanis művészi értéke is lehet, hiszen kiváló képessé­gű, élvezhető grafikai alkotá­sokról van szó, melyeket jó eset­ben legális felületen hoz létre az alkotó. A tagelők, fekete fes­tékkel, nonfiguratív jeleket fes­tők esetében mindez nem igaz, sőt, ők esetenként mások legá­lis alkotásait is lefújják. Hozzá­tette, a közterületi kamerarend­szernek visszatartó ereje van a firkálásokat tekintve, ezen felül több belvárosi épület kapott már graffitiálló felületet, így is véde­kezve a fújások ellen. Ezen felül a Leányka úti aluljáróban, vala­mint az Érsekkertben is találha­tó legálfal, ahová legálisan fest­hetnek a graffitisek, és tervben van további falak létesítése is. Gyöngyösön szintén nem jel­lemző a falfirkák rendszeres megjelenése, a Városrendészet munkatársai csak egyedi, el­szigetelt esetekkel találkoznak - számolt be lapunknak Pifkó Tamás. Az önkormányzat saj­tóreferense hozzátette, csak ki­sebb kiterjedésű feliratok szok­tak előfordulni, a nagyobb, ösz­­szefüggő falfirkák nem jellem­zőek. A városban szintén köz­téri kamerákkal védekeznek a falfirkák ellen, aminek köszön­hetően a legtöbb esetben sike­rül megtalálni és helyreállítás­ra kötelezni az elkövetőket. Hatvanban a leggyakrabban a hidak lábát, utcabútorokat és az önkormányzat tulajdonában lévő zsilipház falát firkálják ösz­­sze, évente több százezer forin­tot fordít a város ezek eltünteté­sére - mondta el Molnár József önkormányzati főtanácsadó. Lázár Levente, a megyei rend­őr-főkapitányság sajtóreferense kérdésünkre elmondta, a firká­lás rongálás, szabálysértésnek minősül, de szerencsére évente csupán néhány ilyen eset fordul elő megyénkben. Hétből hat vádlott megbánta a tettét EGER Előkészítő ülést tartott az Egri Törvényszék hétfőn egy olyan büntetőügyben, aminek hét vádlottja van. Az életve­szélyt okozó testi sértés bűn­tettének kísérletével vádolt terheltek közül a hetedrendű vádlott nem jelent meg, vi­szont a többiek a terhűkre rótt bűncselekmény vád szerinti elkövetését elismerték, tettü­ket megbánták. Korábban ír­tunk arról, hogy az előkészí­tő ülésen beismerés és a tár­gyalásról való lemondó nyilat­kozat esetén akár ítélet is szü­lethet. Valószínűleg erre tesz kísérletet a bíróság, amikor is az előkészítő ülést december­ben folytatja mind a hét ter­helt megidézésével. A vádhatóság álláspontja az ügyben egyébként az, hogy a terheltek társtettesként követ­ték el az életveszélyt okozó tes­ti sértés bűntettének kísérletét. Emellett a másod-, negyed- és szélyes sérü­­következté­­nek a reális veszé­lye is fennállt hatodrendű vádlottat társtet­tesként elkövetett könnyű tes­ti sértés vétsége miatt is indít­ványozza felelősségre vonni a Heves Megyei Főügyészség. A bűncselekmény egyébként még 2015 decemberében tör­tént Lőrinciben. A terheltek ro­konok, s az egyik sértettel ha­ragos viszonyban voltak. A sú­lyos következményekkel járó összetűzés az egyik helyi isko­la parkolójában történt. A ro­konság botszerű tárgyakkal tá­madt rá a haragosra és a segít­ségére sietőkre. A vádlottak a megtámadot­takat testszerte, többnyire há­tulról is támadva ütlegelték. Amikor a sértettek egyike, másika a földre esett, ott rug­dosták és tovább ütötték őket. Az egyik megtámadott a fe­jét és a mellkasát ért botüté­sektől el is ájult. Ettől a vád­lottak megijedtek, és elmene­kültek. Az egyik sértett nyolc napon túl gyógyuló Sérülése­ket szenvedett, azonban sú­lyosabb, életveszélyes sérülés bekövetkeztének a reális ve­szélye is fennállt. S. S. Falvakat és a természetet is elcsúfítják a falfirkálók olykor A kisebb településeken nem jellemzőek a nagy méretű graf­­fitik, ott inkább a kisebb tagek előfordulása a gyakori. A fal­vakban néha a plakátok kira­gasztása is problémás, mivel ismeretlenek a nem megfe­lelő helyeket csúfítják el vele. Szarvaskőben az önkormány­zat idén éppen ezért hirdető­­táblákat helyezett el faluszer­te, hogy ezzel gátolják meg az oszlopok, buszmegállók elcsú­fítását. Nemrégiben a Bükkben egy barlang bejáratát firkálták ösz­­sze vandálok, amely miatt a Bükki Nemzeti Park Igazgató­ság szabálysértési eljárást in­dított, a festést az igazgatóság munkatársai távolították el, hogy ne csúfítsa el tájat. Élményt ad, elgondolkodtat, szélsőséges érzelmeket vált ki EGER - Élményt adni, elgon­dolkodtatni, szélsőséges érzel­meket kiváltani, ez a művész célja, ha a közönségre gondol. Megoldást keresni, válaszok­ra lelni, kiteljesedni, megsza­badulni a visszahúzó indák­tól, ez pedig az, amit maga vár az alkotói folyamattól - mond­ta köszöntőjében Ebner Béla újságíró. Ő nyitotta meg Bur­ka István Indák című tárlatát hétfőn a Bródy Sándor Könyv­tár Galériájában. Kiemelte, Burka István több képzőművészeti technikát al­kalmazva alkot, művein ke­resztül kettősséget érzékeltet. A látogatók azokkal a gondo­latokkal találkozhatnak a de­cember 1-ig megtekinthető al­kotásokon keresztül, amelyek a mindennapokban foglalkoz­tatják a művészt. Burka művé­szetének technikai sokszínű­sége, s változatossága lenyű­göző. Nem fogadja el a határo­kat, nem szab keretet önma­gának, burjánzik. A tárgya­kat, alapanyagokat úgy ötvö­zi, hogy minél több síkon elin­dulhasson a gondolkodás, ját­szik a képzelettel, a tárgyak­kal, megdolgoztatja a befoga­dó fantáziáját úgy, hogy ab­ba az irányba terelgeti, me­lyet kijelölt önmagának, s a nézőnek. Sz. K. Burka István (balról) tárlatát Ebner Béla nyitotta meg Fotó: H. M. Rendőrőrs költözne a Durándába GYÖNGYÖS Akár már jövő nyá­ron működhetne egy rendőr­őrs a durándai városrészben - tudatta a jobbikos alpolgár­mester.- Évek óta a közbiztonság ja­vításáért dolgozom - kezdte Ké­vés Tamás, hozzátéve -, mivel a körzetemhez tartozó városrész­ben köztudottan a legmagasabb a bűnözés, hiszen a lopások, be­törések, drogfogyasztás és az illegális szemétlerakás is min­dennapos jelenség. A képviselő rámutatott: az ál­landó rendőri jelenlét nemcsak visszatartó erő lenne, hanem az intézkedések hatékonyságát is növelné.- Pintér Sándor belügymi­niszterhez fordultam, aki tá­mogatta a rendőrőrs felállítá­sára vonatkozó törekvésein­ket, valamint az ott szolgála­tot teljesítő körzeti megbízot­tak napszakonkénti két nyo­mozóval történő megerősíté­sét is. Most a képviselő-testü­leten sok múlik, hiszen politi­kai hovatartozás nélkül min­denkinek érdeke lenne támo­gatni ezt a lehetőséget, ugyan­is az ígéret szerint, míg a tech­nikai felszerelést és az állo­mányt a rendőrség adná, ad­dig az irodai helyiséget a vá­rosnak kellene biztosítania - tette hozzá. H. É.

Next

/
Thumbnails
Contents