Heves Megyei Hírlap, 2018. október (29. évfolyam, 228-253. szám)

2018-10-30 / 252. szám

2018. OKTÓBER 30., KEDD ^ FÜZESABONY ÉS KÖRZETE HÍREK Cselekvési terv készült FÜZESABONY Az elmúlt hé­ten csütörtökön ülésezett a vá­ros képviselő-testülete. A gré­mium egyebek között döntött arról, hogy pályázatot nyújt be az önkormányzat a jövő évi au­gusztus 20-i programsorozat­ra. A képviselők elfogadták az ifjúsági cselekvési tervet. Dön­töttek arról is, hogy négy diákot önkormányzati támogatásban részesítenek. S. S. Az óvodáért hálóztak EGERFARMOS Jótékonysági bált rendeztek az óvodában ok­tóber 20-án - tudtuk meg a te­lepülés polgármesterétől. Pet­­rik László elmondta, hogy 315 ezer forint tiszta bevétel jött össze, amiből az intézmény harminc darab fektetőt vásárol. Az óvodába jelenleg 27 gyerek jár, így nemcsak hogy minden apróságnak új fekvőhelye lesz, de még tartalék is marad. Az esten egyébként a résztvevők egy rövid műsort követően haj­nali 3-ig mulattak. S. S. Tűzgyújtás a Hangyás-tetőn FELDEBRÓ Tűzgyújtást tar­tottak a település Hangyás­­tető nevű részén vasárnap este. Az egybegyűltek Székely­föld autonómiájáért álltak ki. Az eseményen Gáspár Mihály, a helyi értéktárbizottság tag­ja ünnepi beszédében megfo­galmazta: a Maros, Kovászna, Hargita megyére kiterjedő terü­letet 80 százaléknál nagyobb arányban magyarok lakják, s szeretnék, ha elérhető lenne a belső autonómiája. Hogy az őket illető ügyeket maguk in­tézhessék, a helyi gazdaságfej­lesztés irányát ők szabhassák meg, tisztviselőiket maguk vá­lasszák. Mindezt természete­sen Románia területi épségé­nek és szuverenitásának tisz­teletben tartásával. S. S. Művészhallgatóknak tartottak kurzust a faluban A fővárosból vidékre jöttek egy képzésre Mit adhat a vidék a művészeknek? Mit adhatnak a művészetek a vidéknek? Beküldött fotó A Budapesti Metropolitan Egyetem és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem közös kurzust szervezett a tele­pülésen októberben kettős céllal. Bepillantást kíván­tak nyerni egy periférián élő magyar falu életébe, illetve megismerni a helyi művé­szeti kezdeményezéseket, a művészet jelenlétét az ott élő alkotók közvetítésében. Sike Sándor sikesandor@gmail.com MEZŐTÁRKÁNY A Budapesti Metropolitan Egyetem és a Mo­holy-Nagy Művészeti Egyetem Játéktéren kívül. Megyünk vi­dékre! címmel hirdetett képzési kurzust, ami a szervezők és ok­tatók legnagyobb örömére szin­te azonnal betelt.- A falu polgármestere, Tóthné Szabó Anita a megkere­sésünk pillanatától lelkesen fo­gadta az ötletet, és egészen ki­vételes módon segítette terve­ink megvalósítását. A hallga­tók három napot töltöttek Me­­zőtárkányban, ezalatt bepillan­tást nyerhettek a település éle­tébe, bejárhatták azokat a hely­színeket, amelyek az ott lakók életében kulcsfontosságú sze­repet kapnak. Beszélgettek a falubeliekkel, meghallgatták a polgármester részletes tájékoz­tatását. Ebben számos stratégi­ai célkitűzés és azok megvaló­sításának folyamata mellett, a mindennapokban felmerülő' nehézségek és az ezekre adott megoldási kísérletek is szóba jöttek - mondta Pörczi Zsu­zsanna PhD, a Budapesti Met­ropolitan Egyetem főiskolai do­cense. Szerinte a térségben meg­határozó a 18 éve aktív Nyílt Tér Vizuális Alkotótelep Mező­­szemerén. Itt Bukta Imre és Kó­nya Réka, több művésztársuk­kal együtt évről évre biztosítják a kortárs képzőművészeti jelen­létet. Bukta Imre a kurzus hall­gatói számára előadást tartott. Ebben részletesen bemutatta, hogy milyen módon fordul ah­hoz a vidékhez, amely ihletként és alapanyagként szolgál mun­káihoz. Műemlékek is „feltárul­tak” a résztvevők előtt, például a „szürke magtárként” emlege­tett épület, amely valószínűsít­hetően templomként funkcio­nált a XVIII. században, és je­lenleg jobb sorsában bizakod­va, várja megmentőjét.- A kurzus oktatói a terve­zett program célját olyan kér­dések megválaszolásában ha­tározták meg, mint: mit jelent a vidék a művészek, a művé­szet számára? Miért van, hogy a művészek oly gyakran a vi­déket választják, ha alkotni tá­madt kedvük. Mit ad a vidék a művészeteknek, és mit adhat­nak a művészek, a művészetek a vidéknek? Sajátosan szocio­lógiai kérdésfelvetésként: mi a helyzet a mai magyar vidékkel? Hogy élnek ott az emberek, mit jelent a periférián élni? Mi tör­ténik akkor, ha egy ország fej­lődése nagymértékben a fővá­rosban és a legnagyobb régió­­központokban összpontosul? És hogy alakul mindez az ország keleti felén, ami történelmileg is jelentősen hátramaradt a fej­lődésben - mondta Pörczi Zsu­zsanna. Szavai szerint a hallgatókkal végzett munka eredményeképp olyan projekteket dolgozhatnak ki, amelyek a művészet eszkö­zeivel segítehetik elő a települé­sek fellendítését, illetve integ­ráns kapcsolódásokat hozhat­nak létre a helyi kezdeménye­zések és a helyi vezetés között az ott élők életminőségének ja­vítása érdekében.- Rendkívüli élményben le­hetett részünk, a klasszikus egyetemi kurzusok során el­sajátítható tudástól egészen el­térő, valóságközeli tapasztala­tot szerezhettek a résztvevők. Hiszünk abban, hogy a jelen­leg kidolgozás alatt lévő pro­jektmunkák olyan jövőbeli együttműködés alapjául szol­gálhatnak, amely csökkenthe­ti vidék izoláltságát, és befo­lyással lehet a felnövekvő mű­vészgeneráció közösségekkel szembeni felelősségtudatára, érzékenységének növelésére - mondta a főiskolai docens. Megmentik a 250 éves kvártélyházat Pörczi Zsuzsanna közlése sze­rint a kurzusban részt vevő hallgatók a falu műemlékei kö­zül különös figyelmet fordítot­tak a kvártélyházra. Arra az épületre, amely 250 évvel ez­előtt tisztek elszállásolására épült, barokk stílusban. Dévényi Tamás Ybl-díjas épí­tész úgy döntött, hogy meg­menti ezt a csodálatos épüle­tet, amelyen 41 év lakatlanság után a pusztulás egyértelmű jelei mutatkoztak.- Értő kézben, most esélyt kap ez a kis darabnyi múlt, még­hozzá úgy, hogy a rekonstruk­ciót követően eredeti formájá­ban mutatkozhat majd meg. Ahogy az építész fogalmazott: „visszakapja a becsületét". A hallgatók a helyszínen, a je­lenleg romos épület minden egyes zegzugát bejárva tanul­hattak Dévényi Tamástól arról, hogy miként zajlik az épület megmentése - mondta a főis­kolai docens. kérdés válasz Balázs Zoltán, Kompolt polgármestere- Ismét sikeresen pályázott az óvoda. Milyen célra és milyen összeget nyertek?- Esélyteremtő óvoda esz­közfejlesztése című EFOP-os kiíráson volt sikeres az in­tézmény. Korábban fejlesz­tőjátékokra nyertek már tíz­millió forintot, ehhez jön most 524 ezer forint. Maj­­dán Katalin óvodavezető ko­ordinálásával folyamatosan felmérik, hogy milyen esz­közökre van szükség.- A régió legnagyobb okta­tási fejlesztését valósíthatja meg a KUK fenntartásában működő általános iskola. Hol tart most a 862 millió forin­tos program?- Nyugodtan kijelenthe­tem, hogy hamarosan fel­pörögnek a folyamatok, hi­szen megkaptuk az ille­tékes Heves Megyei Kor­mányhivatal Egri Járási Hi­vatalának engedélyre vo­natkozó határozatát. Ez ap­róbb pótlásokat, mint par­kolók és kerékpártárolók kialakítása ír elő. Ezeknek az előírásoknak a megvaló­sítását az önkormányzat a KLIK-kel együttműködve azonnal megkezdi. A hatá­rozat birtokában kijelent­hető, hogy a jövő évben el­indulhatnak a felújítások, bővítések.- Úgy tudjuk, a napokban ér­tekezletre hívta a közfoglal­koztatottakat. Milyen céllal?- Igen pozitívak a tapaszta­lataink a 17 közmunkásunk munkájáról. Ők részben in­tézményeinknél, részben a közterületeken dolgoznak. Azért tartottunk megbeszé­lést, hogy köszönetét mond­jak nekik dicséretes mun­kájukért az önkormányzat nevében, illetve párbeszé­det folytassunk arról, hogy miként javíthatók a munka­­feltételeik. S. S. Szentmise, színpadi produkció színesítette az ünnepet A forradalomra emlékeztek FÜZESABONY ÉS KÖRZETE Tófa­luban, a római katolikus temp­lomban szentmisével kezdő­dött az ünnepi megemlékezés október 23-án. A forradalom és szabadságharc évfordulójának tiszteletére az önkormányzat és a Tófaluért Alapítvány szerve­zett ünnepséget, amelyen Vár­­konyi Péter, az Eszterházy Ká­roly Egyetem oktatója tartott előadást. Műsort a Tárná Völgye Általános Iskola diákjai adtak. Egerfarmoson az óvoda épü­letében tartottak megemléke­zést. A himnuszt követően négy tanuló, illetve az Őszi­rózsa Nyugdíjas Szervezet énekkara adott műsort. Ün-A kopjafához indultak a mezőtárkányiak Fotó: beküldött népi beszédében Petrik Lász­ló polgármester vont párhuza­mot az 1848-49-es, illetve az 1956-os forradalom és szabad­ságharc között. Mezőtárkányban az ünne­pi beszédet Sipos Attila, az általános iskola intézmény­vezető-helyettese tartotta. Ünnepi műsorral a tanulók készültek. Vasiszta Imréné tanítványai az 1956-os kis­emberek tragédiáit idézték fel színpadi produkciójuk­ban. Bemutatkozott az iskola énekkara Várhegyi Tóth Gá­bor irányításával. A koszo­rúzást az 1956-os kopjafánál tartották. S. S. A hősöket idézték MEZŐSZEMERE Az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszte­letére a község önkormányzata és a Mezőszemerei Civil Egyesü­let szervezett megemlékezést. Az egybegyűltek az 1956-os emlék­parkban meghallgathatták Bencsik Gábor történész ünnepi beszé­dét. A mezőkövesdi Szent László Kórus előadása és Kollár Lajos megemlékezését követően a résztvevők Mezőszemere büszkeség­pontjánál, az 1956-os emlékműnél koszorúztak. Fotó: beküldött

Next

/
Thumbnails
Contents