Heves Megyei Hírlap, 2018. október (29. évfolyam, 228-253. szám)
2018-10-24 / 247. szám
12 1956 OKTÓBERE, HEVES MEGYE________ 2018. OKTÓBER 24., SZERDA Demeter László szakállat növesztett az orosz megszállás elleni tiltakozásul A cukrászdájuk fogalom volt Demeter László: Már 27-én átálltunk a forradalom oldalára Fotó: Sziki Károly SZOMOLYA, EGER Híres egri cukrászcsalád gyermeke, nagy idők jeles tanúja Demeter László. Ott volt az egri vérengzésnél 1956. december 12-én. Színész és operatőr szeretett volna lenni, de osztályidegen lett. Szomolyán él, verseket ír. Életútjára tekintünk viszsza, a régi ismeretség okán tegeződve. Sziki Károly szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap- A kanyargós Tisza partján születtem, Tiszaföldváron. Ott éltem hatéves koromig. Akkor jött egy nagy árvíz és elmosta szinte mindenünket. A cukrászdánk odaveszett. Egerbe költöztünk 1939-ben és az Incze pápa téren, a mai Tinódi téren nyitottuk meg az első cukrászdánkat. Édesapám akkor már elismert, híres cukrász volt. Segéd éveit Linzben, Lipcsében Bécsben, Brnóban töltötte. A cukorka és mézeskalács készítésének is specialistája lett, híresek voltak a figurái, címerei.A fagylaltjait legalább annyira szerették.- A hét gyerek hogyan élt? Szegényen vagy jó módban?- A család melegében nagyanyánk tartott egyben. Ő viselte gondunkat, mert édesanyámnak is dolgoznia kellett. Sose éheztünk, ruhánk volt, mert egymástól örököltük. A ciszteri gimnáziumban én voltam a legelegánsabb. A Dobóban érettségiztem, de a ciszterek alapoztak meg minden jót, ami bennem van.- Kik maradtak emlékedben, mint meghatározó tanárok?- Elsősorban dr. Ágoston Julián, aki nagyon sokoldalúan képzett kiváló pedagógus volt, a latin és magyar irodalomban polihisztor, maga is költő és író. Jelentős szerepet vállalt Eger kulturális életében. Az az igényesség, amivel ő bírt, meghatározta a gondolkodásomat. Maradtam a kötött, az időmértékes verselésnél, szeretem a rímeket, így lettem tradicionális költő.- Korai diákéveidben gyökerezik a versfaragásod?- így igaz! Tréfás bökversekkel kezdtem, aztán jött a romantikus korszakom, s Ady hatása alá kerülve 15 éves koromban a Minaret-verseket írtam meg. Akkor azt hittem, én leszek a második Petőfi Sándor. Amikor felnőtté váltam, társadalmi poémákat, kritikákat vetettem papírra, így Sztálin 71. születésnapjára is írtam egyet A Vörös Bálványhoz címmel, amit fejbe rejtettem, nehogy bajom legyen belőle. Ha valaki 'megtudta volna a rendszerkritikámat, biztosan a Gulágon kötök ki.- A középiskola után merre mentél?- A tanárok véleménye volt, hogy nekem színi pályára kell mennem, a rendezéseim, a versmondásom erre jogosítanak fel. Beadtam a felvételi papíromat, de be sem hívtak. Rajta voltam a nem javasoltak listáján. Néhány elvtársi tisztviselő azt javasolta, kérjem ki a minisztériumból a borítékot, amelyben ott van a „bélyeg”. Megkaptam a borítékot, de megparancsolták, hogy azt nem nyithatom fel. így mentem el a felvételire, s átadtam a bizottság elnökének, Bánky Zsuzsának, akinek az volt az első kérdése: mi a maga apja? Mondom: cukrászmester. Erre ő: önálló vállalkozó, van cukrászdája? Mondom: van. Na, akkor mondjon valamit! Elkezdtem egy verset, de 3 sor után leállított, mondván, magának tájszólása és beszédhibája van, alkalmatlan! A Képzőművészeti Főiskolára is próbáltam bejutni, de be sem hívtak. Próbálkoztam a Filmművészeti Főiskolával is, de hiába! Kísérleteztem a dramaturgiai szakkal is, de onnan is kiutáltak, mert apám mocskos kapitalista volt, ahogyan sokszor a képembe vágták.- Végül hová sodort az élet?- Sikeres felvételt nyertem az Egri Tanárképző Főiskolára, de nem tudtam elvégezni, mert apám elvesztette a munkáját, a család megélhetése veszélybe került, ezért nekem is be kellett segítenem. Elvittek katonának." Jánoshalmán a tüzéreknél szolgáltam. 1956. november 4-én szereltek le.- A forradalom leverésének napján! Mit tudtatok benn arról, hogy mi van idekinn?- Az egész alakulat elment Kecskemétre páncéltörő ágyúkkal, hogy felveszi a harcot a szovjetekkel. Sajnos ebből semmi sem lett, mert egy pillanat alatt körbezárták őket. Másfél nap után mindenkit leszereltek és hazazavartak. Én nem voltam velük, mert én lettem az otthon maradtak parancsnokának a jobb keze, mint ezredírnok. Én töltöttem ki és pecsételtem le a kék könyveket. Nekünk október 24-én már le kellett volna szerelnünk, de a forradalom kitörése miatt nem engedték meg, nehogy mi is belekeveredjünk a forradalomba. Október 23-áról csak azt tudtuk először, hogy huligánok, rendbontók kerítették hatalmukba Pestet. De ezt senki nem hitte el. A rádiósunk felment az épület tetejére és minden más adást is fogni tudott.- Mikor álltatok át a forradalom oldalára?- Már 27-én megtettük. Megalakult a Honvédelmi Bizottmányunk. Az elhárító tisztet lefogták és bekísérték Kecskemétre, ahol Gyurkó Lajos vette őt át, mint hatóság, aki később Egerbe jött „rendet csinálni”.- November 4. után hogyan értékeled az egri eseményeket?- Szakállat növesztettem az orosz megszállás elleni tiltakozásom kifejezéseként. Min-Akik Egerből kimenekültek 1956 után Sokan kimenekültek Egerből a szabadságharc vérbefojtása után. Példának Demeter László Kovács Kálmánt említi. Kádas Géza Riadó egységében fegyveresen vett részt. Ott volt Müller ávós tiszt és társai letartóztatásában. November 4-én motorral menekült Bécsbe. Los Angelesben telepedett le, egy seriff lányát vette el. Táncolt, színjátszó körben jeleskedett. Az Egri csillagokban ő alakította a tűzmester szerepét. Már csak négy-öten élnek azok közül, akik a Forgáts Géza rendezte Egri csillagokban az egri színházban legalább 130-an felléptek. Niklay Guszti is elment. Szakácsi Gyuszi Ausztráliában kötött ki. Kovács Dezső az USA-ba ment. dennap besétáltam a városba, figyeltem, mi történik. Munkám nem volt, hiába dolgoztam bevonulásom előtt a Finomszerelvénygyárban dekoratőrként, azt mondták, nincs szükség rám, tűnjek el!- Mi történt a cukrászdával?- Otthon csináltuk a szaloncukrokat. Füzesi Erzsi, a csodálatosan szép színésznő is részt vett ebben. Körülültük a nagy kihúzott asztalt, apám hozta a málna és csokoládé ízű cukrokat, mi meg becsomagoltuk. Itt volt Kiss Albert Buci is. Közben mentek a jobbnál jobb politikai viccek, főleg az oroszokról. Erzsi olykor Radnóti-verseket szavalt. Igazi hazafi volt ő, felejthetetlen talentum. Nem véletlenül imádta az egri közönség. Később elhagyták a hazát és az Egyesült Államokban és Kanadában próbáltak .szerencsét. Buci Kanadában elvégezte az egyetemet és híres dokumentumfilm-rendező lett, az emigránsokról készített alkotásai elismerésben részesültek. Forgatott a Franco-diktatúra alatt is, 25 nemzetközi díjat kapott.- Térjünk vissza 1956 decemberének forrongó napjaihoz!- A főutcán izzott a hangulat. Régi haragosok ölelték egymást. Nem számított, hogy paraszt vagy törvényszéki bíró vagy! December 12-én mentem az utcán, odaértem a kórházhoz, lövéseket hallottam, majd menekülő embereket láttam. A Líceum és a kórház felé is lőttek. Beugrottam egy ház kapualjába Bakos bácsival együtt. Ők Cifra kapunál laktak. Egy eltévedt golyó eltalálta a bokáján. Láttam, ahogy a sebesült, vérző embereket hordták be a kórházba. Keserűség töltötte el szívünket és a tehetetlenség lett úrrá rajtunk. Előző nap a nyomdánál kezdődött az öldöklés, majd itt, a Csiky utca sarkán teljesedett ki. Velem volt egy kedves barátom, Ivády Laci, aki Kádár főhadnagy lefegyverzésében vett részt. A rendőrtisztet fel akarták akasztani, s ő Heverdle István rendőrkapitánnyal, Kádas Gézával együtt megmentette. Kádár azt vallotta a bíróságon, hogy a „megmentői meg akarták lincselni"! Ezért Ivády Laci is kapott első fokon 10 évet, másodfokon nyolcat. 1963-ban szabadult. Sokáig nem tudott elhelyezkedni sehol.- Említetted korábban Gyürkét...- Orosz tábornoki fehér báránybőr bekecsben jött december 11-én, olyan géppisztoly lógott a nyakában, amit korábban nem is láttam. Tizenkettedikén a Csiky utca sarkán Lintallérral együtt jelent meg, ott hetvenkedett a városi rendőrkapitányság előtt. A karhatalmisták között ott volt Lintallér, Pápista, Pogonyi, Bóta Csima. Ez a Csima a legkegyetlenebbek egyike volt. A Várbörtön kapitányaként hozzá vitték a rezsim ellenségeit, akiket ő kéjjel kínzott, kínoztatott.- A Demeter cukrászda fogalom volt Egerben. Megcsendesedett benned ez a mozgalmas múlt?- Az idő nálam valójában nem tényező, csak az időmérték. Nyolcvannégy éves korban bizony elvékonyodnak a lehetőségek. Elűzték a korábbi vezetőket, leverték a vörös csillagokat, a szovjet emlékműveket 1956 vidéken: létrejöttek a forradalmi szervek MAGYARORSZAG, HEVES MEGYE A Wikipédia rövid összefoglalója szerint 1956. október 23- át követően, a budapesti eseményekkel egyidejűleg, az ország nagyobb vidéki városaiban és kisebb településein is tüntetéseket, népgyűléseket tartottak, sok más helység között Gyöngyösön. Vidéken is követelték a demonstrálok a budapesti egyetemisták 16 pontjában foglaltak végrehajtását és a földek visszaadását. Sok helyen elzavarták a korábbi vezetőket, ledöntötték a szovjet emlékműveket, leverték a vörös csillagokat, a helyi tanácsok irodáiból kidobálták és elégették a begyűjtési íveket. Erre válaszul és megtorlásul 1956. október 29-ig a békés tüntetők ellen összesen 61 sortűzre került sor hazánkban. A több száz halott és sebesült között számos asszony és gyerek is volt, és az áldozatok zöme hátulról szenvedte el sebesüléseit. Az október 23-i gyilkos sortűzre a debreceni lakosság általános politikai sztrájkkal válaszolt. Ennek eredményeként október 26-án a pártvezetés meghátrált és a polgárok demokratikusan választott képviselői vették át a vá-Pillanatkép a 62 évvel ezelőtti forradalomból Fotó: beküldött ros irányítását. Máshol is sorra alakultak a városi forradalmi bizottságok, nemzeti tanácsok, munkástanácsok, így például Egerben is, Esztergomon, Győrön, Gyulán, Kaposváron, Komlón, Miskolcon, Nyíregyházán, Sopronon, Szekszárdon, Székesfehérváron, Szolnokon, Tatabányán és Zalaegerszegen túl. Dr. Kozári lózsef egri történész - a szűkebb hazánk történetében végzett kutatásai alapján - Egernek és Gyöngyösnek, mint a két legnépesebb Heves megyei településnek az összefoglaló krónikájával is illusztrálta azt, hogy a forradalmi események hatvankét esztendeje ebben a térségben szinte mindenütt ugyanolyan sorrendben követték egymást. Nevezetesen: először bekövetkezett a régi párt és állami vezetés, valamint az önkényuralmi jelképek eltávolítása, ezt a különböző forradalmi szervek megválasztása követte, végül megtörtént a forradalmat és a közrendet védő fegyveres testületek létrehozása is. Ez volt lényegében a forradalom menetrendje Heves megye szinte minden településén. És: ennél sajnos nem is jutott tovább... HMH
