Heves Megyei Hírlap, 2018. október (29. évfolyam, 228-253. szám)
2018-10-20 / 245. szám
0 MEGYEI KÖRKÉP 2018. OKTÓBER 20., SZOMBAT Kimondandó szavakról, színházról, színészetről, kritikáról Tompa Andreával Elhallgatások és a sátán álarca EGER A Hallgatás könyve alcímet viseli Tompa Andrea legutóbbi regénye, az Omerta. E mű apropóján volt az írónő Molnár Ferenc irodalmi szalonjának a vendége. Az este - melynek létrejöttéhez a Szépírók Társasága nyújtott segéd kezet - adta az apropót beszélgetésünkhöz, ám, mivel épp a magyar dráma napját ünnepeltük aznap, óha- i tatlanul előtérbe került a színházügy is, hiszen az írónő a Színház című folyóirat főszerkesztője. Egres Béla szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu- Az Omerta című regény - alcíme ellenére - kibeszélőkönyv. Fölvetődik a kérdés, vannak-e olyan helyzetek, amikor az értelmiségnek meg kell szólalnia, vagy járható út az is, ha hallgatásba burkolózik?- Vannak helyzetek, amikor jó lenne megszólalni, mégis sok olyan helyzet van, amikor jó, ha hallgatunk. Ha állandóan beszélünk, arra senki sem tud már odafigyelni. Inflálódik a beszéd. A szülőnek sem kell a gyerek minden mozdulatára reagálni, pedig egy gyermek százötven olyan dolgot csinál egy nap alatt, amire szívünk szerint azt mondanánk, hogy na, ezt nem. De egyszer csak azt kell mondani, hogy nem! Azt a pillanatot kell megéreznünk, hogy mikor és hol kell megszólalnunk. Az is kérdés, hol lehet megszólalni... Vannak-e erre még fórumok, fülek. A feszültséget, ami a beszéd és a hallgatás között van, tudatosan kerestem.- Az íróin túl a színikritikusi hivatás is jelentős szerepet játszik a munkásságában. Ebben a kibeszélésben mi a feladata a színháznak? Tompa Andrea: A színháznak szeretni és tisztelni kell a közönségét- Mindig van egy társadalmi, politikai kontextus, amivel valamilyen viszonyba kerül minden művészet, de nagyon nagy a piaci nyomás is. Minél több jegyet eladni, előadásokból nagy szériákat lenyomni - mindez kompromisszumokkal jár. Az ördög tehát elég sokféle maszkban van jelen. A piaci nyomás, a felhígulás, a kommercializálódás, no meg az esetleges politikai megfelelni vágyás. Az a környezet, amit ki akarunk szolgálni, beindítja a legrosszabb sátánt, ami maga az öncenzúra.- Érez-e hasonló gazdasági, ha úgy tetszik, piaci összefüggéseket, korlátokat, függőségeket a színikritika írásakor?- Éppen tegnap voltam hatalmas vitában egyik kedvenc színházi lapommal, ahol azt mondták, ne írjunk arról a színházról kritikát, amely nem hirdet. Erre az ember persze, begorombul: hagyjuk már a hülyeséget! Ez egyfajta piaci függés. Nagyon nehéz ma egy médiafelületnek, lapnak teljesen önállóan megjelenni. Hirdetésekre szorul, s a hirdetési osztály meg a tartalomért felelős részleg egymásnak feszül-Fotó: Egres Béla hét, vagy elkezdik kiszolgálni egymást. A személyes függetlenségem is olyan, amit helyenként magam kérdőjelezek meg. Egyrészt a kritikusnak is vannak elfogultságai, amit jó, ha bevall, mert az olvasó legalább tisztában van a helyzettel. Másrészt, amikor valamely terület, műfaj nem kap komoly kultúrpolitikai támogatást, én mégis fontosnak tartom, hogy azt a területet én hogyan kritizálom keményen, hogyan mondom meg ilyen alkotásról, hogy ez bizony nem sikerült? Miközben tudom, hogy amúgy is a létéért küzd... Máris előjön ismét a hallgatás kérdése. Hallgatok, finomkodok, esetleg megdicsérek valamit, amiben én sem hiszek? Ezek napi szintű dilemmák.- A kritikus bevallhatja, hogy szubjektív véleménye van?- Jó ideje tanítok kritikaírást az egyetemen. Az első órán mindig mondom a hallgatóknak, hogy a kritika szubjektív. Egy ember magánvéleménye egy műről. Hogy ez megalapozott vélemény, s hogy hiszünk-e annak az embernek, az nagyon bonyolult kérdés. Azt gondolom, a kritikus saját ízléssel, elfogódottságokkal rendelkező ember, aki a személyes véleményét mondja. ^ - Feladata-e a színház^ nak, hogy nevelje a közönségét, vagy elég kiszolgálnia azt?- A színháznak szeretni és tisztelni kell a közönségét. Nagyon rossz az örökségünk a nevelés szóval. Amikor szocialista erkölcsre neveltek, vagy ma, amikor nem tudom, milyen erkölcsre nevelnek. Kiszolgálni nem jelent mást, mint hogy odafigyelünk rá. Azon a szinten folytatunk vele diskurzust, amibe bele tud kapcsolódni, ami elindít benne dolgokat. A közönség tisztelete és szeretete épp úgy fontos, ahogy számomra fontos az olvasó tisztelete és szeretete.- A magyar dráma napján beszélgetünk. Hol tartunk ma a születő magyar drámák terén?- Ma már a dráma nem feltétlenül jelenti azt, hogy az író megírja otthon a darabját, elküldi a színháznak, az rácsodálkozik, és bemutatja. Az írókat bevonják a színházcsinálási folyamatba, egy-egy színház alkotóközösségének tagja- főleg a dramaturgok, rendezők -, de az sem ritka, hogy a színészek váltak nagyon erősen íróvá. Ezért sokkal képlékenyebb, mit nevezünk drámának, színpadi szövegnek. Nagy fájdalmam, hogy nincs elég kortárs magyar színpadi szöveg. Arra vágyunk, hogy itt, most a szerzőink mondjanak valamit nekünk, magunkról, a mi dolgainkról... Nagy fájdalmam, hogy nincs elég kortárs magyar színpadi szöveg- Az utóbbi évek tendenciája, hogy egyre több színész válik meg a társulati léttől, lesz szabadúszó, lazább alkotói közösséget keres magának. Ez művészileg előre viszi a színészt, vagy egyfajta megalkuvás?- Nehéz megalkuvásról beszélni. Nincs igazán sok erős, kompakt társulat. Nem az a korszak van, amikor a nagy társulatokat látjuk. Egyrészt- meglepő dolgot mondok - a színházzal nem lehet jól pénzt keresnie egy színésznek, s irtózatos mennyiséget kell dolgoznia. Abban semmi rossz sincs, ha kicsit többet szeretne keresni. Másrészt kipróbálja magát olyan helyzetben, amit a társulati színháza nem ad meg neki. Egyéni műsort csinál, ebben sincs semmi rossz. A rossz akkor kapcsol be, amikor leterheltekké, egyeztethetetlenekké válnak, nem tudnak darabokat nagyobb szériában játszani. Ha ismeretlen emberek összeállnak és létrehoznak valamit, új impulzusokból születhetnek nagyon termékeny dolgok. Mindenki vágyik arra, hogy történjen vele valami más, valami új. Egy új energia, egy új találkozás, egy új - szerelem... HIRDETÉS Játék és további részletek: www.heol.hu/gyermekmosolyoldalon. HEOL a Heves megyei hírportál Szórakozásból rongáltak vandál módon az ifjak Szétverték a játszóteret FÜZESABONY Az új büntetőeljárási törvény szerinti feltételes ügyészi felfüggesztésről határozott a Füzesabonyi Járási Ügyészség azon fiatalok ügyében, akik az idén nyáron puszta szórakozásból szétvertek egy játszóteret a városban. A történtekről pénteken kiadott sajtóközleményében dr. Szalóki Zoltán megyei főügyész tájékoztatta a Hírlapot. A három 20 év körüli ifjú ellen indított vizsgálat adatai szerint a terheltek július 15-én kora hajnalban kortyolgatták bőszen az alkoholos italokat az éjszaka is kivilágított ifjúsági parkban. Pityókásan az egyikük átbukdácsolt egy szemeteskukán, s belezuhant egy ágyásba. Ott tépkedni kezdte a virágokat. A másik kettő is csatlakozott hozzá. A huligán stílust azzal folytatták, hogy a közparkban található játszótér köré helyezett szemétgyűjtő edényekre rontottak. Leemelték azokat a tartójukról, a tartalmukat a földre borították. Miután a rongálásukkal végeztek, a köztéri padokban leltek újabb ellenségre. Rugdosták a háttámlájukat, ezért az ülőalkalmatosságok feldőltek. Ekkor viszont megpillantották az alattuk lévő térköveket, amelyeket felszedtek, s széthajigáltak. Az újabb akciójuk az volt, hogy az egyik pad melletti lámpát rángatták, ami a földre dőlt. Befejezésül egy szabadtéri asztalról lefeszítették a fedőlapot. Elrendelte az ügyészség a fiatalok pártfogó felügyeletét A hatóságok megállapítása szerint a gyanúsítottak összesen 327 ezer 217 forint kárt okoztak az önkormányzatnak.- A Füzesabonyi Járási Ügyészség csoportosan elkövetett garázdaság bűntettét, s ezzel halmazatban kisebb kárt okozó rongálás vétségét rója a vandál fiatalok terhére - közölte dr. Szalóki Zoltán, aki hozzátette: - A mindezt megvalósító, büntetlen előéletű, a tettüket beismerő és megbánó fiatalok esetében a vádhatóság úgy ítélte meg, hogy az elkövetés körülményeire, s alapvető személyiségjegyeikre tekintettel a büntetőeljárás feltételes ügyészi felfüggesztésétől magatartásuk jövőbeni kedvező változása várható. Ezért a nyomozás befejezés után nem emelt vádat az elkövetők ellen, hanem a nemrég hatályba lépett új büntetőeljárási törvény által lehetővé tett módon két év időtartamban felfüggesztette velük szemben az eljárást. Elrendelte pártfogó felügyeletüket is, előírva számukra, hogy kötelesek megtéríteni a sértettnek a bűncselekménnyel okozott kárt. A jogszabály szerint amenynyiben a felfüggesztés két éve eredményesen telik el és a terheltek az előírt kötelezettségüknek is eleget tesznek, sor kerülhet velük szemben az eljárás megszüntetésére. Sz. Z.
