Heves Megyei Hírlap, 2018. szeptember (29. évfolyam, 204-227. szám)

2018-09-29 / 227. szám

2018. SZEPTEMBER 29., SZOMBAT Égetően szükség volna képzett munkaerőre, de a helyzet egyelőre csak romlik Képünk illusztráció Fotó: Berán Dániel Ki vigyáz az ovikban a gyerekekre, ha nincs szakember? Elkezdődött az új nevelé­si év az óvodákban is, de nagy változásokat nem ho­zott magával. Legutóbb ar­ról írtunk, jelentős hiány van óvodapedagógusokból, óvo­davezetőkből megyénkben. A helyzet pedig, úgy tűnik, csak romlani fog, ha a bére­ket nem rendezik rövidesen. Berecz Renáta renata.berecz@mediaworks.hu HEVES MEGYE Nyolcvanhat óvodással és hét bölcsődés­­sel kezdte meg a szeptem­bert a petőfibányai Mini Ma­nó Óvoda és Bölcsőde. Az in­tézményvezető lapunknak el­mondta, még mindig aktív az általuk korábban meghirde­tett két óvodapedagógusi ál­lás. Martinkovics Sándorné ugyanakkor örömét fejezte ki, hogy szeptember elejétől két gyakornok is erősíti már csa­patukat. Mint tudatta, szolgá­lati lakással együtt hirdetik az óvónői munkakört, s a gya­kornokoknak is fontos szem­pont volt a lakhatás lehetősé­ge a hely kiválasztásánál. Fő­állású munkatársnak azonban nincs jelentkező, ugyanaz a helyzet, mint korábban. Négy csoportjukra most hat neve­lő jut, azonban egy csoport­ra két óvodapedagógus lenne az elvárás. Tapasztalatai sze­rint a nyelvvizsga hiánya mi­att diplomával nem rendelke­ző fiataloknak egyértelműen nem vonzó, hogy középfokú végzettségüknek megfelelően kapják fizetésüket is.- Másrészről most, ha vala­mi nem tetszik a munkaválla­lónak, könnyebben áll tovább, választ másik munkahelyet - vélekedett az igazgatónő.- Az egyik legnagyobb gond, hogy nem szeretnének falvakban munkát vállalni a fiatal óvodapedagógusok - kö­zölte Bocsiné Percze Andrea. Az egri Kertvárosi Óvodák szakmai vezetője úgy folytat­ta, hogy legtöbben - már, ha a pályán maradnak a képzett­ség megszerzése után - a me­gyeszékhelyen szeretnének elhelyezkedni. Mint kifejtette, Szúcson például intézmény­­vezető nincs, itt helyettesítés­sel látják el e teendőket. Hiá­ba csábítanak a falvak plusz­­juttatásokkal, jutalommal, in­gyen lakhatással, úgy tűnik, Óvodapedagógus főleg a Heves és Hatvan környéki falvakban hiányzik mégsem vonzó lehetőség ez a fiataloknak. A gyereklétszám a falvakban egyre növekszik, míg Egerben enyhén csökken.- A legszembetűnőbb prob­lémák a dél-hevesi kistérség­ben vannak, de a Hatvan kör­nyéki helységekben is akad­nak gondok - fogalmazott. Mi­vel az Eszterházy Károly Egye­temen is oktatja a hallgatókat, arról számolt be, hogy jelenleg is van olyan évfolyam, ahol a legtöbben fontolgatják: nem szeretnének majd leendő szak­májukban elhelyezkedni. Épp a fizetés miatt. Megemlített azonban egy ennél is nagyobb gondot, ami­nek komoly vonzata lehet. Te­kintve, hogy a Magyar Óvoda­­pedagógiai Egyesületnek is el­nökségi tagja, elmondta, már számolnak a jövő év elején ese­dékes szakmai minimálbér­emeléssel. Szavai szerint, ha addig a döntéshozók nem ren­dezik a béreket, jó esély van arra, hogy a dajka többet fog keresni, mint a szakképzett óvodapedagógus.- Elmondható, hogy mind­két munkakörben alacsonyab­bak a bérek a kívántnál. Ám, ha ilyen különbségek merül­nek fel, az nem csak bérfe­szültséghez vezet, utánpótlást sem lehet majd találni óvo­dapedagógusból - húzta alá a szakember. Éppen ezért az egyesület már szeretne lépé­seket tenni, s a döntéshozók elé vinni a problémát. MEGYEI KÖRKÉP g Fent és lent Sike Sándor sikesandor@gmail.com . Leugrottunk Felsőtárkányba. Ezt a leugrani kifejezést 46 évvel ezelőtt hallottam először. Szüleim pincéjében kóstoltuk épp édesapám - ma már tudom, hogy sava­nyú - borát, amikor ez elhangzott. Akiből pedig kibukott, a budapesti Könyves Kálmán Gimnázium KlSZ-funkcionáriu­­sa volt. Pár évvel később már nagy ember lett belőle. Még a tévében is benne volt. Húsz-egynéhány esztendővel később, a rendszerváltozás után viszont megszűnt potentát lenni az egykori tinédzser. Attól még, hogy ma már nem szerepel a té­vében, élni azért él valahol. Lehet, hogy nem is olyan rosszul. Mert ott fönt, ahonnan vidékre leugrani szokás, kétségkívül könnyebb a karriert építeni, még nehezebb körülmények között is. Ha a rendszerváltozáskor nem is, az Unióba való fel­vételünk után joggal remél­hettük mi, vidékiek itt lent, hogy apránként elmosódnak vagy legalábbis csökkennek a lent és fönt között meglévő esélykülönbségek Az európai kö­zösség egyik alapelve is ezeknek a különbségeknek a felszá­molása. Kaptunk és kapunk is rá pénzt, hogy ezt rendszer­­szinten is megvalósítsuk. Ehhez képest a legfrissebb kutatá­sok azt mutatják, nemhogy a megcélzott kiegyenlítődés nem következik be, de még inkább nyílik és tágul az olló a kivá­ló esélyeket adó főváros, valamint a rendkívül rossz pozíciót biztosító kisebb falvak között. Ezért is van az, hogy innen lentről Pestre továbbra is fel­menni szoktunk. Innen lentről Pestre továbbra is fel­menni szoktunk Huszonnégymillió pluszköltségekre EGER Módosította a város költ­ségvetéséről szóló rendeletet csütörtöki ülésén a megye­­székhely közgyűlése. A vita előtt Habis László polgármes­ter elmondta: a határozatho­zatal egyik fő indoka a köz­ponti támogatások 111 mil­liós pótelőirányzata volt. El­hangzott: az összeget három fő tétel adja, amelyből a leg­jelentősebb, mintegy 58 mil­liós „csomag” a szociális ága­zati pótlék. A városvezető tegnap, a ta­nácskozásról szóló sajtótájé­koztatóján a város első fél­éves gazdálkodásáról el­mondta, a Modern Városok Program finanszírozása ré­vén mintegy hétmilliárd fo­rintért vásárolt értékpapírt a város. Habis László kiemelte: projektenként kell nyilván­tartani a hozambevételeket, amit pluszköltségre használ­hat fel az önkormányzat. Hoz­zátette: az év első hat hónap­jában e lehetőség 24 milliót „hozott” Egernek. A polgármester szólt két vis maior pályázatról, hiszen ismert: a Grónay és a Mek­­csey utcában is beszakadt az út idén. E kettő helyreállítá­sa csaknem 80 millió forintba került, utóbbi esetében ugyan-A minaret környé­két a város újíttatja fel, szebb burkola­tot kap a kis tér is még a Pacsirta és a Stadion utcában is szükség volt föld alatti beavatkozásokra, hogy hasonló eset ne fordulhasson elő a környéken. A minaret felújításáról Ha­bis László közölte, az ugyan nem városi projekt, de az ön­­kormányzat is kiveszi a részét a rekonstrukcióból, hiszen a műemlék környezetét mint­egy hétmillió forintból újítja fel az önkormányzat: halvány­­drappszínű édesvízi mészkő­ből készül a burkolat. P. A. Lakatos: két út van a felemelkedéshez, a munka és a tanulás Sokat tettek a rászorulókért GYÖNGYÖS Tizenhatodszor osztja ki a Szebb Jövőért díja­kat az Együtt Szebb Jövőért Roma-Magyar Egyesület or­szágos szervezete. A Magyar Máltai Szeretet­szolgálat Károly Róbert Kö­zépiskola, Vendéglátó Oktatá­si Centrumában rendezett ün­nepélyes eseményen az egye­sület elnöke kiemelte: két út van a felemelkedéshez, ez a tanulás és a munka. Lakatos Zsolt emlékeztetett arra is, az idei díjazottak olyan szemé­lyek, akik igazán sokat tettek az esélyegyenlőségért, az el­térő kultúrák elfogadásáért. Dr. Latorczai Csaba közigaz­gatási államtitkár beszédé­ben elmondta, évek óta figye­lemmel kíséri az egyesület te­vékenységét és elmondható, hogy ez a szervezet az ember­társaik szolgálatát hivatásá­nak tekinti. Az idei díjazottak: Schan­­da Tamás János európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős ál­lamtitkár, Szabó Róbert, a He­ves Megyei Közgyűlés elnöke, Bárdosné Kocsis Éva, a Dolina Forrás Fejlesztő Központ veze­tője, Rácz Klára, a Bugát Pál Kórház főnővére, Lakatos Ró­bert kempóvilágbajnok, Mar­­kovics József és Langer Zoltán zenészek. H. É. Lakatos Zsolt adta át a díjat az egyik kitüntetettnek, Szabó Róbertnek, a megyegyűlés elnökének Fotó: Czímer Tamás Gyors, hatékony ülést tartottak HEVES MEGYE Tíz napirendi pontot tárgyalt a Heves Me­gyei Közgyűlés pénteki ülé­sén. Megyénk gazdasági hely­zete s több szervezet szakmai tevékenysége is szóba került. A grémium nagy egyetértés­ben dolgozott, háromnegyed óra alatt végeztek a nyilvános napirendi pontok megvitatá­sával. Napirend előtt felszólalt Du­dás Róbert képviselő, aki a mátraballai utak állapotáról szólt. Ahogyan már lapunk is megírta, a 21-es főút építé­se miatt megnőtt a teherfor­galom a mátraballai utakon, ezt Dudás Róbert településve­zető jelezte is a közútkezelő­nek. Most kifejtette, attól fél, hogy télre a ballai utak járha­tatlanok lesznek, ezért Szabó Róbert közbenjárását kérte a probléma mielőbbi megoldása érdekében. Faragó Tamás képviselő Czi­­nege László dandártábornok­tól kérdezett, hogy mit tesz­nek a droghasználat vissza­szorításáért, mivel úgy látja, egyre komolyabb ez a gond. A megszólított jelezte, minden tőlük telhetőt megtesznek a szerhasználat megfékezésére, ám a teljes sikerhez nagy fo­kú társadalmi összefogásra is szükség lenne. Süli K.

Next

/
Thumbnails
Contents