Heves Megyei Hírlap, 2018. szeptember (29. évfolyam, 204-227. szám)

2018-09-18 / 217. szám

2018. SZEPTEMBER 18., KEDD A gyalogosok és a kerékpárosok átkelése még csúcsidőszakon kívül sem egyszerű feladat Fotó: Tari Ottó Senkit nem érdekel, kinek a feladata, csak rend legyen már Az önkormányzatnak nincs pénze a négyes útkereszte­ződésben már-már kaotikus­sá vált helyzet megoldására, de ez nem is a város feladata lenne. Tari Ottó otto.tari@mediaworks.hu LŐRINCI Nemrég ismét közúti baleset történt a környék legfor­galmasabb útkereszteződésé­ben, a selypi sarkon: egy Zagy­vaszántó felől érkező gépjármű vezetője „elnézte” a stoptáblát, s belerohant egy másik - sza­bályosan közlekedő - személy­­gépkocsiba. A közeli szórako­zóhely vendégei egy emberként ugrottak fel ijedtükben. Ez al­kalommal is elhangzott, ami az utóbbi időben számos alka­lommal: szerencse, hogy nem a teraszt találta telibe a szágul­dó járgány, mert akkor aligha csupán anyagiakban mérnék a veszteséget... Régi problémája ez Lőrinci városrészének. A napról napra forgalmasabb kereszteződés­be vagy jelzőlámpa, vagy leg­alább két gyalogátkelőhely kel­lene, mivel a negyven kilométe­res sebességkorlátozó - és sok­szor a kötelező megállásra fi­gyelmeztető - táblákat eseten­ként figyelmen kívül hagyják, s kész csoda, hogy még nem tör­tént nagyobb baj. A koncentrá­lást nehezíti az is, hogy a közeli üzletek áruszállítását lebonyo­lító tehergépkocsik akadályoz­zák a kilátást, továbbá az autó­­buszmegállók közül három is a kereszteződés torkolatában ta­lálható, a negyedik pedig öt7 venméternyire. Víg Zoltán polgármester azt mondja: a helyzet megoldása az állami közútkezelő feladata len­ne, de természetesen az önkor­mányzat vezetése is tudatában van annak, hogy ez nem érdek­li a helyieket, utóbbiak számá­ra az lenne a fontos, hogy ren­deződjön a kaotikus állapot. A városnak erre nincs pénze. Noha nem feladatuk, talán a jö­vő évi költségvetésből elő tud­nak teremteni ötmillió forint tőkét gyalogátkelőhely meg-A kereszteződésbe jelzőlámpa, vagy legalább két gyalog­­átkelőhely kellene terveztetésére és kivitelezésé­re - ugyanígy tettek ebben az évben a Temesvári utcai isko­lához vezető zebra elkészítése­kor is -, de ez esetben más fon­tos feladattól kell elvonni a for­rást. Például a még nem kátyút­­lanított hat utca valamelyiké­től, esetleg a szintén felújításra váró, a település teljes hosszát érintő kerékpárúttól. Utóbbi te­endők is halaszthatatlanok. A település első embere kö­zölte: szinte hetenként ír az ál­lami tulajdonú közútszakaszok és a közművek fenntartóinak, mind ez idáig eredménytelenül. A selypi forgalmat veszélyezte­tő, több méter mély aknáról - amely közvetlenül a kereszte­ződés mellett található, s a fede­le hónapokkal ezelőtt „elszaba­dult” - kiderült, hogy a közeli lakásokhoz tartozik, ám senki nem meri megjavítani, nehogy megbüntessék. Nemrég pedig a volt mozi közelében telepített az egyik közszolgáltató műtár­gyat, amelynek betonalapzata csaknem fél méterrel emelke­dik ki közvetlenül az úttest mel­lett a felszínből. Ezt is jelezték az illetékeseknek - idáig hiába. Víg Zoltán azt mondta: napi­renden tartják az autóbusz-for­duló megvalósításának a le­hetőségét is, noha ez sem az önkormányzat dolga lenne. Reménykednek abban, hogy előbb-utóbb pályázati pénzhez juthatnak, amiből elvégezhetik a munkát. A helyiek szeptember végen a Munkácsi járásba látogatnak Élénk a testvérvárosi kapcsolat GYÖNGYÖS Két testvérvárosi de­legáció is érkezett a napokban a mátraaljai városba. A hétvé­gi szüreti napokon is vendégül látták a helyhatóság vezetői a Munkácsi járásból és Kézdivá­­sárhelyről érkező küldöttséget.- A kézdivásárhelyiekkel több évtizedes múltra tekint vissza ez a kapcsolat, pár he­te épp’ városunk néhány tag­ját látták vendégül egy hason­ló fesztiválon - tájékoztatta la­punkat dr. Tatár László. Az al­polgármester elárulta, a vendé­gekkel jártak egyebek között a Ferences Rendi Műemlék Könyvtárban, a Szent Berta­­lan-templom kincstárában is.- E találkozók elsődleges célja, hogy élénk maradjon a települések közti kapcsolat a kultúra, sport és a tanulmá­nyok terén is. Ez alkalommal NB I.-es kézilabdameccsen is szurkolhattak a küldött­ség tagjai, de fellépésekről is egyeztettek helyi néptánc­­csoporttal, valamint a Berze Nagy János Gimnáziumba is ellátogattak. A gyöngyöspatai és a farkasmályi pincesoron is vendégül látták őket. Legköze­lebb a gyöngyösiek viszonoz­zák a látogatást, a város kül­döttsége szeptember végen a Munkácsi járásba utazik - tu­datta dr. Tatár László. H. É. A küldöttség a Szent Bertalan-templom kincstárában is járt Fotó: Cz. T. Életút Sike Sándor sikesandor@gmail.com _______________________MEGYEI KÖRKÉP 3 Beszélgettem Tófalun a 95. születésnapját ünneplő öz­vegyasszonnyal. Tanulságos az a sors, amit megélt, mint ahogyan az is, mi minden fér bele három ember­­öltőnyi életbe. Süldő lányként elveszíteni az édesanyát, majd megélni a mostohagyerek keserű sorsát úgy, hogy százötven kilométerrel arrébb taszítja a szülőföldjétől az apa új házas­sága, nem lélekmelengető élmény. Láttam a néni arcán azt a múltba vesző örömöt is, amikor arról beszélt, hogy férjhez menve rá is ráköszöntött a boldogság. Az ura dolgos mester­ember, cipész volt, és haláláig sok örömet szereztek egymás­nak. Miután elment, sem fordult rosszra az élete, mert gyer­mekei, unokái és sok-sok dédunokája jelenti számá­ra mostanság azt a közeget, amiben jól érzi magát. De fel­fedeztem arcán azt a piciny­ke félelmet is, ami abból az érzésből táplálkozik, hogy mindez a történet egyszer véget kell hogy érjen. Felülemelkedve a konkrét példán: amikor nagyon idős em­berrel találkozunk, már csak a kora miatt is úgy gondoljuk, hogy hordozója a hosszú élet titkának, s lelkében benne fog­laltatik a bölcsesség. Ne is azt kérdezzük ezért tőlük, hogy mi lehet a hosszú élet titka! Bár más-más válaszokat adná­nak, valójában az igazi ok, hogy mindvégig bölcsek tudtak maradni. Mert, aki nem rendelkezik ezzel a képességgel, na­gyobb valószínűséggel idő előtt megy el. Amikor pedig eljutunk ehhez a megfejtéshez, már csak meg kellene fogadnunk a „bölcsnek kell lennünk!” tanácsot. Az igazi ok, hogy mindvégig bölcsek tudtak maradni Bizottsági döntés: a kő nem marad EGER A Gárdonyi Géza Ciszter­ci Gimnázium és Kollégium te­rületén található Wass Albert­­emlékkő áthelyezése is napi­rendre került a Városimázs Bizottság hétfő reggeli ülésén. A tanácskozásra meghívót ka­pott Sziki Károly, a kő állító­­ja, valamint a Wass Albert-kör néhány tagja, akik szerint az előterjesztés „csak fedőneve annak az elvtelen játéknak, amely a zarándokhellyé nőtt emlék- és kegyeleti hely fel­számolását jelenti”. Az ülésen Sziki vitába ke­rekedett a bizottság döntnö­­keivel és Varga B. János isko­laigazgatóval, valamint Sza­bó Attilával, a Csík zenekar prímásával, aki ugyancsak az áthelyezés mellett érvelt. Rátkai Attila városi főépí­tész elmondta, az emlékmű­vet a Wass Albert térre he­lyeznék át, ahol már áll egy szobor. Varga B. János kifejtette, a kő írásos dokumentáció nélkül áll egy olyan magánterületen, ahol jelenleg beruházás zaj­lik. Mint mondta, tervtanácsi döntések születtek a projekt­tel kapcsolatban, illetve arról, hogy a területről mindent el kell szállítani, így kapták meg az örökségvédelmi hivatal en­gedélyét az iskolafejlesztéshez. A Wass Albert tér­re helyeznék át a most magánterüle­ten álló mementót Kovács-Csatlós Tamás ta­nácsnok úgy fogalmazott: az előterjesztés teljesen logikus alapokon nyugszik. Sziki Károly mindezekre úgy reagált, demonstrációt tartanak, hogy a követ meg­védjék, illetve végső esetben a nyilvánosság előtt szállít­ják el. A bizottság végül három igen szavazattal egy tartózko­dás mellett elfogadta az előter­jesztést. M. H. A jobbágyasszony is mesél a várban (Folytatás az 1. oldalról) EGER A hétfői tanácskozá­son szó esett egyebek között a vármúzeum nyári táborai­ról, az új foglalkoztatási for­mákról, illetve az intézmény múzeumpedagógiai törekvé­seiről is.- Most megmutathattuk azokat az új módszereket, melyeket az elmúlt évben folyamatosan kipróbáltunk múzeumpedagógiai foglalko­zások során - mondta a Hír­lap kérdésére Király Júlia, a Dobó István Vármúzeum osztályvezetője. - Arról is szóltunk, hogyan vonjuk be a családokat a múzeumpe­dagógiába, miként hozzuk be őket a múzeumba. Szó esett szakmai műhelyeink­ről is, melyek során új kíná­latunkat alakítjuk ki, bevon­va azokat, akiknek készítjük azokat. A szakember kiemelte, az egyik legújabb, legérdeke­sebb módszer az élő törté­nelem. Ez azt jelenti, hogy az adott történelmi korszak­ban különböző karaktere­ket „alakítanak ki”, ez lehet például egy szabó özvegye, vagy egy felnémeti jobbágy­asszony, s e figurák mesé­lik el a látogatóknak az adott korszakot. Sz. K.

Next

/
Thumbnails
Contents