Heves Megyei Hírlap, 2018. augusztus (29. évfolyam, 177-202. szám)

2018-08-21 / 193. szám

12 HORGÁSZAT, VADÁSZAT 2018. AUGUSZTUS 21., KEDD HÍREK Felpörögnek az események EGERSZALOK Augusztus utol­só hétvégéjén rendezi meg ha­gyományos gyermekhorgász­­versenyét az Agria Szabad­idő Egyesület. Szeptember­ben a felnőttek mérik össze tudásukat, amikor is szezonzá­ró versenyt rendeznek. Szuro­­mi Csaba egyesületi elnök el­mondta, hogy az idei eszten­dőben még három alkalommal terveznek haltelepítést a víztá­rozóba. S. S. Toportyán a kertek alatt NÓGRÁD MEGYE Toportyánt láttak a szomszédunkban Zabar és Szilaspogony külte­rületén. Kútágapusztán fé­nyes nappal készítettek fel­vételt egy toportyánról. Az ál­lat teljes nyugalommal lak­­mározott a vadállatok szá­mára kialakított etetőből. A mostani esetről beszámo­ló vadász korábban már lá­tott a környéken egy anya­sakált a kicsinyével. Eddig senki sem számolt be arról, hogy vadászatai vagy baran­golásai során aranysakállal találkozott volna ezen a kör­nyéken. A vadállat a kutya­félék családjába tartozó faj. Különleges ismertetőjele a talppárnája, amelyről köny­­nyen felismerhető. S. S. Horgászvizsga a Keriben EGER A Heves Megyei Kor­mányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságával kötött meg­állapodás alapján a Horgász Egyesületek Heves Megyei Szövetsége augusztus 23-án, csütörtökön, délután 3 órá­tól horgászvizsgát tart az Egri Szakképzési Centrum Keres­kedelmi, Mezőgazdasági és Vendéglátóipari Szakközép- Szakiskola és Kollégiumban. A vizsgázóknak adategyezte­tés céljából legkésőbb a kez­dési idő előtt 15 perccel meg kell jelenniük. S. S. Vasárnap délután meglestük a Szalókon horgászokat Kánikulában a kacsák kérdés válasz Szigili Dénes mezőőr, Verpelét Hiába a kánikula, a vérbeli horgászt a szélsőséges idő­járás sem riasztja el. Bár a felmelegedett vízben a ha­lak is másképp viselkednek, ha ismeri valaki a helyet, ahol pecázik, sikerre számít­hat a 17 éves Karkus Imre szerint. Lakatos Róbert vi­szont azt mondja, mindegy, hogy van-e fogás, a termé­szet szépsége kárpótol. Sike Sándor sikesandor@gmail.com EGERSZALÓK Vasárnap kora dél­után a szalóki tó partján az első horgász, akibe belebotlunk, a 17 éves Karkus Imre. A fiatalember „civilben” a Bornemisszában gé­pi forgácsolást tanul. Vele van a család is, édesanyja, Irénke, az apukája, Karkus Imre és a test­vére, Anita. A fiú azt mondja, hogy már óvodáskorában kijárt ide az apjával. Ebből a megjegy­zéséből az is kitűnik, hogy ere­detileg valójában a papa a nagy horgász. Az apuka ezt meg is erősíti, ám hozzáteszi, hogy egy ideje felhagyott a hobbijával. Most engedélye nincs, csak ki­jöttek a családdal. De nincs ki­zárva, hogy újra ki fogja válta­ni a papirosokat. Amikor még ő is horgászott, a szalóki tóra járt, mert közel volt. Akkoriban a gyerekek még kicsik voltak. A kánikulai fogás esélyeit másként látja az apa és a fia- Parti horgászok vagyunk. A család is kijött. Ők társasjá­­tékoznak, szórakoznak. Amikor együtt jövünk, kint vagyunk egy fél napot, most vasárnap délutánra esett a választás - mondja az idősebbik Karkus -, bár kánikula van, a halak nem szeretik a meleget. A fiú ezen a ponton ellent mond az apjának. Megjegyzése szerint melegben is ugyanúgy esznek, csak tudni kell, hogy hova kell menni. Az értelemsze­rűen elhangzó, és hova kell kér­désre pedig úgy válaszol, hogy ide, a mélyebb vízhez. Apa és fia az Egerszalóki Víztározón. Időnként elkel még a jótanács- Mennyire ismerem ezt a ta­vat? Elég jól. Minden kis gödröt, meg lyukat még nem ugyan, de ismerem - teszi hozzá. Elmondása szerint egyelő­re itt horgászik, de ha meg le­het majd célozni messzebbi he­lyeket is, akkor az élő Tisza az, ahol legszívesebben kivetné a horgát. Izgalmasabb az élő víz szerinte. Időközben ráfog a zsi­nórra, mint mondja, hasa volt. Elbeszélgetünk még olyan dol­gokról, mint milyen a keszeg kapása, mikor kell bevágni. A fiú szakértő módon vágja: vagy teljesen leviszi az úszót, vagy feltolja, vagy oldalra fek­teti. Vannak persze óvatos ka­pások is. Családi pikniknek sem utolsó elfoglaltság a pecázás Úgy tűnik, ez a vasárnap a családoké az Egerszalóki Víz­tározón. A szomszédos beál­lóban ugyanis az egri Laka­tos Róbert, az Agria Szabad­idő Egyesület tagja pecázik a Fotó: S. S vejével, de itt van a lánya és a négy év körülinek tűnő uno­kája is. Azt mondja, hogy a vá­roshoz közel van a hely, szeret ide járni. Hogy horgász szem­mel jó-e a hely, az nézőpont kérdése, ki hogyan fogja fel. Neki tetszik.- Örülök ennek. Nem csak azért szeretek idejönni, hogy halat fogjak. Időtöltés, meg a ter­mészet is vonz - teszi hozzá. Sokan mondják, Lakatos úr is, hogy nem a halfogás a lényeg- Korábban beleült, tologat­tam a szélén. Olyan gyakran járok, ahogy a munkám enge­di, de minden hétvégén itt va­gyok általában, 14 éve járok ide. Partról eddig körülbelül három nagyobb pontyot sikerült meg­akasztani. Fogtam nyolc, hét és tíz kilogrammosat is, de lát­tam mellettem kifogni 19,5 ki­lósat is. De nem is ez a lényeg. Aki a természetet szereti, hor­gászni szeret, kijön, bedob, lát­ja a kacsákat, látja a halakat, il­letve most nem... De kit érdekel? Látjuk a madarakat, jó levegőn vagyunk - összegez. Nincsen pecás régi történet nélkül Az ötvenes éveiben járó Ta­kács András az Alföldről jött Egerbe nyaralni a családjával. Szenvedélyes pecás lévén hoz­ta a felszerelést, és a felesé­gétől vasárnap délutánra ka­pott „kimenőt” egy horgászat­ra. Szavai szerint régi emlékeit is jött felidézni, mert a kilenc­venes évek elején horgászott már itt. Akkor olyan élmény­ben volt része, amit azóta sem felejt. Süllőre horgászott a ba­rátjával, akinek egyszer csak erre a ragadozó halra jellem­ző kapása volt. Amikor a park­közeibe varázsolta már a ha­lat, látták, hogy valami nem stimmel. A süllőnél jóval söté­­tebb színe volt a kopoltyúsnak. Megszákolva látszott, hogy egy óriási méretű törpeharcsa az. A szomszédos horgászhelyek­ről átjöttek megcsodálni, volt, aki azt mondta, hogy nem is törpe, hanem folyami. A mér­legen a hal egy kiló hat dekát mutatott. látványa kárpótol- Mikor vadászott utoljára?- Az elmúlt teleholdban volt a legutolsó vadászatom és egy elég érdekes élménnyel gazdagodtam, mert sikerült terítékre hoznom egy babos disznót. Vagyis egy olyn va­dat, ami keveredett házi ser­téssel. Magán viseli a házi disznó jeleit is. A vadászok körében használt kifejezés arra is utal, hogy nem egy­értelműen sötét színű, ha­nem vannak benne világos foltok is. A vadászati tör­vény rögzíti, hogy a vadállo­mány genetikáját meg kell őrizni. Tehát mindenféle­képpen terítékre kell hozni az ilyen disznókat, ne men­jen tovább ez a vonal.- Tart még az őzek üzekedési időszaka. Ilyenkor miként történik a vadászatuk?- Az üzekedés abban áll, hogy a bak kergeti a sutát. Ilyenkor egy nagyon speci­ális vadászati módot alkal­maznak, síppal hívják be a bakot, gidahangot utánoz­va. Ez egy különleges él­mény a vadásznak. Ezt a módot mi azért nem gya­koroljuk itt, a Verpeléti Va­dásztársaságban, mert a számunkra engedélyezett őzbakok tavasszal terítékre kerülnek. Ilyenkor már nin­csen a hatóság engedélyezte őzbakunk, kimerült a keret.- A mezőőri szolgálatban hasznosítható-e az, hogy a vadászati jogosult társaság tagja?- Természetesen. Mező­őrként alapvető feladatom a mezőgazdasági vagyon védelme. Ha nem lennék ugyanezen a területen va­dászatra jogosult is, akkor a kárt okozó állatok közül maximum a seregélyt gyé­­ríthetném, mint mezőőr. így viszont azt a vadat, amelyik károsít, lelőhetem. S. S. Az épülő M25-ÖS miatt rekedhettek ott az állatok Vadakra lőnek a kertek alatt Hatvannégy éve horgásznak a tavon ANDORNAKTÁLYA Más hírcsa­tornák mellett a település hon­lapja is arra figyelmezteti a la­kosságot, hogy a község belte­rületén folyik az elszaporodott vaddisznók kilövése. Vámosi László polgármeter a Hírlap kérdésre közölte, hogy a rend­őrségtől kérték meg a műve­letre az engedélyt, ami korlá­tozott ideig szóló, ideiglenes. Kikérésére azért volt szükség, mert belterületen nem szabad használni fegyvert, ez még a vadászoknak is tilos.- Általánosságban is, ed­dig minden évben problé­ma volt a faluban, hogy bejöt­tek a vaddisznók a kertekbe, s évről évre küzdött velük a helyi vadásztársaság néhány tagja. Most tavasszal különö­sen sokan lettek, főként a Du­dás Kocsma és a pékség köz­ti kertek végében. Ezen a ré­szen negyven-ötven példányt is megszámoltak - mondta a faluvezető. Arra gyanakszanak egyéb­ként a faluban, hogy az út­építés is befolyásolta ezt a tö­megességet. Arról lehet szó, hogy itt rekednek. A munka­­területen korábban még úgy, ahogy átjutottak, de most már ez sem működik. Az át­járás megnehezedett a vadak számára. S. S. A vadak „városiasodása" országos probléma Fotó: Shutterstock BÉLAPÁTFALVA - A Gyári-tó a cementgyár vízigényének kielégítésére létesült több mint száz éve. A vízszolgál­tatás helyett a festői környe­zetben lévő tónál időközben a pihenés, a turizmus, a horgá­szat került előtérbe - mond­ta el a Hírlap kérdésére Bár­dos Zsolt. Az egyesületi elnöktől meg­tudtuk, hogy a Bélapátfalvai Cementgyár Horgászegyesü­let 1954-ben alakult. A szer­vezet a város önkormányza­tával szoros együttműködés­ben végzi a terület gondozá­sát, a halgazdálkodási felada­tokat. A tóban a jelentős ke­szegállomány mellett fő hal a ponty, de fogható csuka, süllő és harcsa is. Évente körülbelül három­ezer kilogramm pontyot te­lepítenek. Idén a haltelepítés második ütemének dátuma augusztus 16. A telepítést kö­vetően szombat reggel óta is­mét lehet horgászni a tavon.- Kiemelt figyelmet for­dítunk a környezetvédelem mellett a horgászsportra, az utánpótlás-nevelésre. Sok na­pijegyes horgász is felkeresi a Gyári-tavat, baráti társasá­gok, cégek szerveznek közös horgászatot - mondta az elnök. S.S.

Next

/
Thumbnails
Contents