Heves Megyei Hírlap, 2018. augusztus (29. évfolyam, 177-202. szám)
2018-08-21 / 193. szám
12 HORGÁSZAT, VADÁSZAT 2018. AUGUSZTUS 21., KEDD HÍREK Felpörögnek az események EGERSZALOK Augusztus utolsó hétvégéjén rendezi meg hagyományos gyermekhorgászversenyét az Agria Szabadidő Egyesület. Szeptemberben a felnőttek mérik össze tudásukat, amikor is szezonzáró versenyt rendeznek. Szuromi Csaba egyesületi elnök elmondta, hogy az idei esztendőben még három alkalommal terveznek haltelepítést a víztározóba. S. S. Toportyán a kertek alatt NÓGRÁD MEGYE Toportyánt láttak a szomszédunkban Zabar és Szilaspogony külterületén. Kútágapusztán fényes nappal készítettek felvételt egy toportyánról. Az állat teljes nyugalommal lakmározott a vadállatok számára kialakított etetőből. A mostani esetről beszámoló vadász korábban már látott a környéken egy anyasakált a kicsinyével. Eddig senki sem számolt be arról, hogy vadászatai vagy barangolásai során aranysakállal találkozott volna ezen a környéken. A vadállat a kutyafélék családjába tartozó faj. Különleges ismertetőjele a talppárnája, amelyről könynyen felismerhető. S. S. Horgászvizsga a Keriben EGER A Heves Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságával kötött megállapodás alapján a Horgász Egyesületek Heves Megyei Szövetsége augusztus 23-án, csütörtökön, délután 3 órától horgászvizsgát tart az Egri Szakképzési Centrum Kereskedelmi, Mezőgazdasági és Vendéglátóipari Szakközép- Szakiskola és Kollégiumban. A vizsgázóknak adategyeztetés céljából legkésőbb a kezdési idő előtt 15 perccel meg kell jelenniük. S. S. Vasárnap délután meglestük a Szalókon horgászokat Kánikulában a kacsák kérdés válasz Szigili Dénes mezőőr, Verpelét Hiába a kánikula, a vérbeli horgászt a szélsőséges időjárás sem riasztja el. Bár a felmelegedett vízben a halak is másképp viselkednek, ha ismeri valaki a helyet, ahol pecázik, sikerre számíthat a 17 éves Karkus Imre szerint. Lakatos Róbert viszont azt mondja, mindegy, hogy van-e fogás, a természet szépsége kárpótol. Sike Sándor sikesandor@gmail.com EGERSZALÓK Vasárnap kora délután a szalóki tó partján az első horgász, akibe belebotlunk, a 17 éves Karkus Imre. A fiatalember „civilben” a Bornemisszában gépi forgácsolást tanul. Vele van a család is, édesanyja, Irénke, az apukája, Karkus Imre és a testvére, Anita. A fiú azt mondja, hogy már óvodáskorában kijárt ide az apjával. Ebből a megjegyzéséből az is kitűnik, hogy eredetileg valójában a papa a nagy horgász. Az apuka ezt meg is erősíti, ám hozzáteszi, hogy egy ideje felhagyott a hobbijával. Most engedélye nincs, csak kijöttek a családdal. De nincs kizárva, hogy újra ki fogja váltani a papirosokat. Amikor még ő is horgászott, a szalóki tóra járt, mert közel volt. Akkoriban a gyerekek még kicsik voltak. A kánikulai fogás esélyeit másként látja az apa és a fia- Parti horgászok vagyunk. A család is kijött. Ők társasjátékoznak, szórakoznak. Amikor együtt jövünk, kint vagyunk egy fél napot, most vasárnap délutánra esett a választás - mondja az idősebbik Karkus -, bár kánikula van, a halak nem szeretik a meleget. A fiú ezen a ponton ellent mond az apjának. Megjegyzése szerint melegben is ugyanúgy esznek, csak tudni kell, hogy hova kell menni. Az értelemszerűen elhangzó, és hova kell kérdésre pedig úgy válaszol, hogy ide, a mélyebb vízhez. Apa és fia az Egerszalóki Víztározón. Időnként elkel még a jótanács- Mennyire ismerem ezt a tavat? Elég jól. Minden kis gödröt, meg lyukat még nem ugyan, de ismerem - teszi hozzá. Elmondása szerint egyelőre itt horgászik, de ha meg lehet majd célozni messzebbi helyeket is, akkor az élő Tisza az, ahol legszívesebben kivetné a horgát. Izgalmasabb az élő víz szerinte. Időközben ráfog a zsinórra, mint mondja, hasa volt. Elbeszélgetünk még olyan dolgokról, mint milyen a keszeg kapása, mikor kell bevágni. A fiú szakértő módon vágja: vagy teljesen leviszi az úszót, vagy feltolja, vagy oldalra fekteti. Vannak persze óvatos kapások is. Családi pikniknek sem utolsó elfoglaltság a pecázás Úgy tűnik, ez a vasárnap a családoké az Egerszalóki Víztározón. A szomszédos beállóban ugyanis az egri Lakatos Róbert, az Agria Szabadidő Egyesület tagja pecázik a Fotó: S. S vejével, de itt van a lánya és a négy év körülinek tűnő unokája is. Azt mondja, hogy a városhoz közel van a hely, szeret ide járni. Hogy horgász szemmel jó-e a hely, az nézőpont kérdése, ki hogyan fogja fel. Neki tetszik.- Örülök ennek. Nem csak azért szeretek idejönni, hogy halat fogjak. Időtöltés, meg a természet is vonz - teszi hozzá. Sokan mondják, Lakatos úr is, hogy nem a halfogás a lényeg- Korábban beleült, tologattam a szélén. Olyan gyakran járok, ahogy a munkám engedi, de minden hétvégén itt vagyok általában, 14 éve járok ide. Partról eddig körülbelül három nagyobb pontyot sikerült megakasztani. Fogtam nyolc, hét és tíz kilogrammosat is, de láttam mellettem kifogni 19,5 kilósat is. De nem is ez a lényeg. Aki a természetet szereti, horgászni szeret, kijön, bedob, látja a kacsákat, látja a halakat, illetve most nem... De kit érdekel? Látjuk a madarakat, jó levegőn vagyunk - összegez. Nincsen pecás régi történet nélkül Az ötvenes éveiben járó Takács András az Alföldről jött Egerbe nyaralni a családjával. Szenvedélyes pecás lévén hozta a felszerelést, és a feleségétől vasárnap délutánra kapott „kimenőt” egy horgászatra. Szavai szerint régi emlékeit is jött felidézni, mert a kilencvenes évek elején horgászott már itt. Akkor olyan élményben volt része, amit azóta sem felejt. Süllőre horgászott a barátjával, akinek egyszer csak erre a ragadozó halra jellemző kapása volt. Amikor a parkközeibe varázsolta már a halat, látták, hogy valami nem stimmel. A süllőnél jóval sötétebb színe volt a kopoltyúsnak. Megszákolva látszott, hogy egy óriási méretű törpeharcsa az. A szomszédos horgászhelyekről átjöttek megcsodálni, volt, aki azt mondta, hogy nem is törpe, hanem folyami. A mérlegen a hal egy kiló hat dekát mutatott. látványa kárpótol- Mikor vadászott utoljára?- Az elmúlt teleholdban volt a legutolsó vadászatom és egy elég érdekes élménnyel gazdagodtam, mert sikerült terítékre hoznom egy babos disznót. Vagyis egy olyn vadat, ami keveredett házi sertéssel. Magán viseli a házi disznó jeleit is. A vadászok körében használt kifejezés arra is utal, hogy nem egyértelműen sötét színű, hanem vannak benne világos foltok is. A vadászati törvény rögzíti, hogy a vadállomány genetikáját meg kell őrizni. Tehát mindenféleképpen terítékre kell hozni az ilyen disznókat, ne menjen tovább ez a vonal.- Tart még az őzek üzekedési időszaka. Ilyenkor miként történik a vadászatuk?- Az üzekedés abban áll, hogy a bak kergeti a sutát. Ilyenkor egy nagyon speciális vadászati módot alkalmaznak, síppal hívják be a bakot, gidahangot utánozva. Ez egy különleges élmény a vadásznak. Ezt a módot mi azért nem gyakoroljuk itt, a Verpeléti Vadásztársaságban, mert a számunkra engedélyezett őzbakok tavasszal terítékre kerülnek. Ilyenkor már nincsen a hatóság engedélyezte őzbakunk, kimerült a keret.- A mezőőri szolgálatban hasznosítható-e az, hogy a vadászati jogosult társaság tagja?- Természetesen. Mezőőrként alapvető feladatom a mezőgazdasági vagyon védelme. Ha nem lennék ugyanezen a területen vadászatra jogosult is, akkor a kárt okozó állatok közül maximum a seregélyt gyéríthetném, mint mezőőr. így viszont azt a vadat, amelyik károsít, lelőhetem. S. S. Az épülő M25-ÖS miatt rekedhettek ott az állatok Vadakra lőnek a kertek alatt Hatvannégy éve horgásznak a tavon ANDORNAKTÁLYA Más hírcsatornák mellett a település honlapja is arra figyelmezteti a lakosságot, hogy a község belterületén folyik az elszaporodott vaddisznók kilövése. Vámosi László polgármeter a Hírlap kérdésre közölte, hogy a rendőrségtől kérték meg a műveletre az engedélyt, ami korlátozott ideig szóló, ideiglenes. Kikérésére azért volt szükség, mert belterületen nem szabad használni fegyvert, ez még a vadászoknak is tilos.- Általánosságban is, eddig minden évben probléma volt a faluban, hogy bejöttek a vaddisznók a kertekbe, s évről évre küzdött velük a helyi vadásztársaság néhány tagja. Most tavasszal különösen sokan lettek, főként a Dudás Kocsma és a pékség közti kertek végében. Ezen a részen negyven-ötven példányt is megszámoltak - mondta a faluvezető. Arra gyanakszanak egyébként a faluban, hogy az útépítés is befolyásolta ezt a tömegességet. Arról lehet szó, hogy itt rekednek. A munkaterületen korábban még úgy, ahogy átjutottak, de most már ez sem működik. Az átjárás megnehezedett a vadak számára. S. S. A vadak „városiasodása" országos probléma Fotó: Shutterstock BÉLAPÁTFALVA - A Gyári-tó a cementgyár vízigényének kielégítésére létesült több mint száz éve. A vízszolgáltatás helyett a festői környezetben lévő tónál időközben a pihenés, a turizmus, a horgászat került előtérbe - mondta el a Hírlap kérdésére Bárdos Zsolt. Az egyesületi elnöktől megtudtuk, hogy a Bélapátfalvai Cementgyár Horgászegyesület 1954-ben alakult. A szervezet a város önkormányzatával szoros együttműködésben végzi a terület gondozását, a halgazdálkodási feladatokat. A tóban a jelentős keszegállomány mellett fő hal a ponty, de fogható csuka, süllő és harcsa is. Évente körülbelül háromezer kilogramm pontyot telepítenek. Idén a haltelepítés második ütemének dátuma augusztus 16. A telepítést követően szombat reggel óta ismét lehet horgászni a tavon.- Kiemelt figyelmet fordítunk a környezetvédelem mellett a horgászsportra, az utánpótlás-nevelésre. Sok napijegyes horgász is felkeresi a Gyári-tavat, baráti társaságok, cégek szerveznek közös horgászatot - mondta az elnök. S.S.
