Heves Megyei Hírlap, 2018. augusztus (29. évfolyam, 177-202. szám)
2018-08-16 / 190. szám
12 KÉKLÁMPÁSOK NYOMÁBAN 2018. AUGUSZTUS 16., CSÜTÖRTÖK Az ügymenet gyorsítása a fő cél az új büntetőeljárásban (lll/l.) A vádemelést szolgálják a nyomozás információi Dr. Konkoly Thege László: Az ügyészség felügyeli a felderítés törvényességét, irányítja a vizsgálatot Fotó: Huszár Márk KÉKHÍREK Közúti razziát tartottak HATVAN TÉRSÉGÉ Közúti közlekedési ellenőrzést végzett az elmúlt hétvégén a polgárőrséggel közösen a Hatvani Rendőrkapitányság a Zagyva parti városban és a környékén lévő településeken. Az ittas gépjárművezetők, a passzív biztonsági eszközök használatát elmulasztók közúti forgalomból történő kiszűrése, valamint a közúti balesetek megelőzése volt az elsődleges cél. Az akció során összesen 104 esetben alkalmazott légalkohol-vizsgálatból egy bizonyult pozitívnak. Az ittas gépjárművezetővel szemben eljárás indult a kapitányságon. Az utakon megállított közlekedők közül egy nem használta a passzív biztonsági eszközt, öt más közlekedési szabályt szegett, meg, egy embert bűntény elkövetése miatt állítottak elő. Egy körözött személyt is elfogtak. A kapitányság felhívja a forgalomba igyekvők figyelmét, hogy ittasan ne vezessék motorjaikat, autóikat! Sz. Z. Gyalugépet zsákmányolt KERECSENO A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság tevékenység-irányítási központjába futott be augusztus 11-én nem sokkal éjfél előtt a bejelentés, ami szerint ismeretlen személy egy falubeli telephelyről szerszámgépet tulajdonított. A körzeti megbízott rendőr rövid időn belül a helyszínre ért és a közelben igazoltatott egy helyi lakost, aki éppen egy üres kézikocsit húzott. Az intézkedéskor a férfi elismerte, hogy ő vitte el a gyalugépet, ami viszont leborult, ezért az út mellett hagyta. A rendőr megtalálta és lefoglalta a gépet, s előállította a 33 éves férfit az Egri Rendőrkapitányságra, ahol lopás bűntett elkövetésének gyanúja miatt indult ellene büntetőeljárás. Sz. Z. Július l-jén lépett hatályba a büntetőeljárásról szóló 2017. évi CX. törvény (ezután: új Be.). Egyes politikusi és szakvélemények szerint e jogszabállyal lehetővé válik bárkinek a lehallgatása, hatósági vegzálása, csak bűntény gyanúját kell hozzá felvetni. A Hírlap a szakmai változásokról, azok indokáról kérdezte dr. Konkoly Thege Lászlót, a Heves Megyei Főügyészség sajtószóvivőjét, aki szerint az átalakítások fő célja az eljárások gyorsítása. Szalay Zoltán zoltan.szalay@mediaworks.hu HEVES MEGYE Az új büntetőeljárási törvényt tavaly június 13-án fogadta el az Országgyűlés. Egy évük volt így a felkészülésre a jogalkalmazóknak. A sajtószóvivő elárulja: már vannak gyakorlati tapasztalatok, amelyek a korábbi tárgyalások mellőzésével lefolytatott procedúrákhoz hasonló büntetővégzés indítványozásához kapcsolódnak. Az új törvény elválasztja a felderítést és a vizsgálatot- Az ügyész szerepe változik a nyomozás során - kezdi a 879 szakaszból álló új Be. főbb rendelkezéseinek, összefüggéseinek ismertetését dr. Konkoly Thege László. -.Eddig a korábbi büntetőeljárási törvény (Be.) szabályozása alapján a nyomozás egységes rendszerben folyt. Először bizonyítékokat kellett összegyűjteni, mielőtt valakivel közölték, hogy őt a hatóság megalapozottan bűncselekmény elkövetésével gyanúsítja. Ehhez a nyomozó szervnek információkra van szüksége. Ha ezeket beszerezték, s a személyre szóló megalapozott gyanút tudatták az illetővel, módot kellett adni neki a védekezésre. A sajtószóvivő hozzáteszi: így volt ez korábban, függetlenül attól, hogy az eljárási törvény nem osztotta a rendőrségi szakaszt két részre, felderítésre és vizsgálatra. Az új Be. viszont ezt megteszi. A változás formálisan nagy, de tartalmában eddig is így zajlott a büntetőeljárás nyomozati szakasza. A rendőrség szervezeti szempontból is ehhez igazodott, volt felderítő, adat- és információszerző, s nyomozó alosztály, valamint vizsgálati. Az új Be. ezt egységes törvényi eljárási rendbe foglalta. Az új Be. a 25. szakaszában az ügyészség feladatáról ezt írja: közvádló. A törvény címzettje korábban az ügyész volt, most az ügyészség, mint testület. Az ügyészség nyomoz, amit a Központi Nyomozó Főügyészség és területi szervei látnak el. Hatásköri alapon megszabott - például rendőrök elleni - bűncselekmények miatt. Az ügyészség felügyeli a felderítés törvényességét, irányítja a vizsgálatot.- Látni kell: az ügyészség nyomozásban játszott szerepe összemosódott a korábbiakban - magyarázza dr. Konkoly Thege László s éppen ez okozta a gondokat. A vádhatóság nyomozásfelügyeletet gyakorolt, de ezzel együtt kellett hogy legyen irányítási funkciója is. A Be. az ügyész nyomozásfelügyeleti jogkörén keresztül biztosította, hogy törvényesen szerezzék be a bizonyítékokat, a gyanúsítottat szabályos idézés, kellő figyelmeztetések után hallgassák ki. Az ügyész irányítási jogköre annyiban volt szabályozva az előző Be.-ben, amennyiben a nyomozóhatóság köteles az ügyész utasításait teljesíteni. Az ügyész irányítására azért is volt mindig szükség, mert a nyomozás a vádemelést szolgálja. Az ügyészt kellő információkhoz kell juttatni, amelyek alapján eldöntheti, hogy a terheltet és az ügyet elviszi-e a bíróságra. Utóbbi feladata ugyanis a bűnösség kimondása, a büntetés kiszabása. A nyomozás ezt kell, hogy megalapozza, s az ügyésznek kell abban döntenie, hogy vádat emel-e a beszerzett információk, adatok alapján, vagy sem. A felderítéskor derül ki: történt-e bűncselekmény- Az új Be. pozitív irányba lépett előre, hiszen a felügyeleti és az irányítási funkciót elválasztja egymástól - fejti ki a szakember. - Szakmailag indokoltan a rendőrség folytatja le a nyomozás első szakaszát, a felderítést, s felelős a bizonyítékok beszerzéséért. Azt kell kiderítenie, történt-e bűntény, megvan-e annak a megalapozott gyanúja, s ki követte el. Fontos, hogy valaki csak akkor legyen kihallgatható gyanúsítottként, amikor már van a rendőrségnek elég bizonyítéka, információja a bűntényről.- Ekkor kerülhet sor a gyanúsított kihallgatására, mert ekkor van értelme - vázolja a továbbiakat a sajtószóvivő. - Az új Be.-ben a felderítés annak megállapítására szolgál, hogy történt-e bűncselekmény, s azt ki követte el. Ha van gyanúsított, őt kihallgatják, s itt ér véget a felderítés. Ennek a konkrét cselekményeit végzi a rendőrség. Az ügyészség a törvényességét felügyeli. A gyanúsítás közlésétől a rendőrség köteles nyolc napon belül dokumentumok megküldésével értesíteni az ügyészséget. Onnan kezdődik a vizsgálat! (Folytatjuk) A vizsgálat ura az ügyészség Eddig a nyomozás befejezése után az ügy iratait vádemelési javaslattal a rendőrség megküldte az ügyészségnek. Az új Be. rendelkezései szerint viszont ugyanez a nyomozás közepén, a felderítés után megy először végbe. - Ha a vizsgálat mellett határoz az ügyészség - közli dr. Konkoly Thege László -, akkor folytatódik a nyomozati szak. Abban az ügyészség utasítást ad arra, mit vizsgáljanak még a rendőrök, kiket hallgassanak meg, hogy a végleg összegyűlő bizonyítékok alapján vádat lehessen emelni a büntetőügyben. Az ügyészség tudja ugyanis, hogy melyek azok az eljárási cselekmények, amik a vádemelést megalapozhatják, illetve tisztázhatják a gyanúsítottat, hogy nem ő a tettes. Büntetővégzés indítványozásával gyorsítanák meg a döntéshozatalt Pityókás autósokat vonnak felelősségre HEVES MEGYE Több új jogintézményt vezetett be a júliustól hatályos új büntetőeljárási törvény (új Be.), de részben, kissé változó tartalommal megmaradtak eddig már jól bevált eljárási formák is, melyek a büntetőügyek gyorsabb, hatékony befejezését szolgálták - közölte a megyei főügyészség. Ilyen volt a tárgyalás mellőzése, amire ügyészi indítvány esetén, vagy hivatalból öt évnél nem súlyosabban büntetendő bűntény esetében volt lehetőség, egyszerűbb megítélésű esetekben, amikor a vádlott az elkövetést beismerte. Ittas autósoknál is büntetővégzést indítványoz a vádhatóság Képünk illusztráció Fotó: Shutterstock Az új Be. hasonló tartalommal a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárást tett lehetővé. A bíróság az ügyészség indítványára vagy hivatalból háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén tárgyalás mellőzésével, az ügyiratok alapján büntetővégzést hoz, ha az ügy megítélése egyszerű, a vádlott szabadlábon van, s a büntetés célja tárgyalás nélkül is elérhető. A bíróság a vádlott beismerése esetén az ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntény esetén is büntetővégzést hozhat. Heves megyében több járási ügyészség is élt már július 1-je óta az elhúzódó tárgyalás elkerülésének e lehetőségével. A Hatvani Járási Ügyészség több, közúti ellenőrzésen fennakadt ittas járművezetővel szemben fogalmazott meg indítványt vádirataiban. Kettőben azt kéri a bíróságtól, hogy tárgyalás nélkül, büntetővégzéssel szabjon ki pénzbüntetést a vádlottakra, s tiltsa el őket a járművezetéstől. Harmadik ügyben egy férfi Hatvanban, egy másik Boldogon autózott pityókásan, esetükben hasonló megoldást javasol a vádhatóság. Sz. Z. Fa karóval vágta fejbe a földijét KÁL Garázdaság bűntett gyanúja miatt jár el a Füzesabonyi Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya egy helyi lakossal szemben - közölte szerdán Kovács Nikoletta megyei rendőrségi sajtóreferens. A férfit azzal gyanúsítják a nyomozók, hogy augusztus 14-én délután Kálban, a Dobó utcában szóváltás után egy helyi lakossal összeverekedett, majd fakaróval fejen ütötte haragosát, aki az elsődleges orvosi vélemény szerint könnyű sérülést szenvedett. A támadót a helyszínen elfogták és gyanúsítottként hallgatták ki. Sz. Z.
