Heves Megyei Hírlap, 2018. augusztus (29. évfolyam, 177-202. szám)
2018-08-15 / 189. szám
2018. AUGUSZTUS 15., SZERDA 12 KERTELJÜNK! Korán kezdődött idén a szüret A tartós kánikula megviselte növényeinket is Nem kímélte az aszály a kiskerteket Az aszályos időjárás hossza dönti majd el, hogy a növények mikor kezdenek el felsülni Fotó: B. K. SZÜRET Szőlőültetvényeinkben, az utóbbi években még soha nem kezdték ilyen korán a szüretet. A késői borszőlőknél azonban így is van még teendő. Ha csapadékosabbra fordul az időjárás, a szürkerothadás, azaz a szürkepenész még okozhat kellemetlen meglepetést! A csemegeszőlők már lassan leteremtek, a korai borszőlőfajták már zsendülnek, a cukor emelkedése, a héj vékonyabbá válása megfelelő táptalajt biztosít a szürkepenész megtelepedéséhez, a cukorfelhalmozódás miatt a darazsak kártétele is nagyban hozzájárulhat a botritisz kialakulásához a szőlőszemeken. Egyelőre azonban jó hír, hogy a száraz, kánikulai meleg a szürkerothadásnak sem kedvez. Ennek ellenére megelőző vegyszeres permetezést mindenképpen ajánlatos végezni, felszívódó gombaölő szerrel. Szőlőültetvényeinkben ezekben a hetekben érdemes lombtrágyázást is végezni, mivel a növények a száraz melegben nem tudnak elegendő tápanyaghoz jutni. A megfelelő lombtrágyákkal nagyban elősegíthetjük a borkészítés során fontos alkohol kialakulásához kellő menynyiségű szőlőcukor felhalmozódását is. A szőlőkben érdemes ilyenkor zöldmunkát is végezni, úgynevezett levelezést, hogy a szőlőfürtöket kellő mennyiségű napfény érje, ami szintén nagyban hozzájárul az egészséges és cukorral telített gyümölcséréshez. Jótanács: kevés kivétellel, őszszel vagy tavasszal ültetjük a gyümölcsféléket. A kivételek egyike a földieper. Zöld palántával az anyanövény mellől kiemelve, vagy a tálcás (földlabdás) palántával augusztus elejétől szeptember végéig telepíthető. így gondos ápolással már a következő évben terem. Korán szüretelünk Fotó: B. K. Az utóbbi hetekben a száraz, csapadékmentes időjárás a kertészkedőket, a kiskerttulajdonosokat és anövényeinket sem kímélte. A tartós hőség talán csak a nyaralóknak kedvezett igazán. Barta katalin kataiin.barta@mediaworks.hu SZÁRAZSÁG Májustól a nyár közepéig elfogadható kellemes meleget hozott a nyár, gyakori, néha már túl nagy menynyiségű esőkkel, ami nagyon kedvezett a növényeknek. A már beérett és betakarított termések, gyümölcsök menynyisége megfelelő volt a gondos gazdák tapasztalata szerint - állítja az eddigi olvasói visszajelzésekből rovatunk állandó kertészeti tanácsadója, Nagy Szabolcs (Kertünk boltja, Eger). Azt mondja, az időjárásban bekövetkező hirtelen váltás, a hőmérséklet drasztikus emelkedése, a vízhiány mutatja majd meg, hogy mire lesz elég az eddigi csapadék, meddig tudják tolerálni a még ezután termő és érő növények a szűnni nem akaró forróságot. Az időjárás szeszélyessége folytán azt kijelenthetjük, hogy 2-3 héttel előrébb vagyunk a szőlő és gyümölcsöseinkben, érési és termésbetakarítási időben.- Nézzük, mit tehetünk augusztusban kertjeinkben?- Az aszályos időjárás hoszsza dönti majd el, hogy a növények mikor kezdenek el felsülni, s a jelenlegi állapotból eljutnak-e a termésérés állapotáig, komolyabb veszteség nélkül. Egyet sajnos már most kijelenthetünk, hogy ez évben az őszi betakarítású gyümölcseink - alma, körte - tárolhatósága valószínűleg lényegesen rövidebb lesz, ezért akinek nagyobb mennyiségű termése marad, érdemes fagyasztani, befőttet, lekvárt és nem utolsósorban pálinkát készíteni belőlük! A kánikulai nagy meleg relatíve kedvezőbb hatása a növényvédelemben nyilvánult meg igazán. Mivel a tartós meleg és csapadékmentes időjárás hatására csökkent a levélfelületi nedvesség, csökkent a levegő relatív páratartalma, öszszességében a környezeti viszonyok kedvezőtlenné váltak a kórokozók számára, vagyis csökken a gombafertőzés.- Vessünk néhány pillantást zöldségeinkre!- Zöldségesünkben a paradicsom és a paprika folyamatosan a bogyófejlődés-bogyóérés szakaszában található. A paradicsomvész általánosságban gondot okozott eddig, amit az elmúlt csapadékos időjárás és az esetleges túlöntözés is elősegített. Most, a nagy kánikulai forróság vegyszeres kezelés nélkül is megállítja a gombásodást. Az uborka folyamatosan neveli termését, természetesen gondosan kell ehhez öntözni! A betegségek terjedése stagnál, de ez nem mondható el a kártevőkről. Kertünkben már most - normál esetben augusztus végétől - igen nagy számban jelent meg a vándorpoloska. Az éppen kifejlődött kis méretűtől a már felnőtt egyedekig bezárólag és szinte minden kultúrnövényen megtalálhatóak.- Hogyan védekezhetünk ellenük?- Egy jól repülő poloskafajról van szó, amely nagy valószínűséggel jövőre is meg fog jelenni a kerti növényeinken, a paradicsomon különösen gyakori. A szívogatott paradicsom nem ártalmas a fogyasztóra nézve, azonban komoly minőségromláson esik át. A megszívogatott részeken besüppedő, betöppedő foltok lesznek, melyek kifehérednek és megkeményedhetnek. Jelentősen romlik ez által a termény ízértéke és tárolhatósága. Ellenben egészségügyi szempontból nincs ok aggodalomra. A vegyszeres permetezés nehézségét az adja, hogy a kártevő érő gyümölcsöt fogyaszt, ahogy mi is, így gondot okozhat a növényvédő szerek élelmezés-egészségügyi várakozási (é.v.i) ideje, továbbá, ha le is permetezzük a növényeket, röviddel később újabb egyedek települhetnek be. Épp ezért kontakt hatású készítményeket használjunk. Most érdemes megvédeni tujáinkat! VÉDELEM Díszkertünkben is érdemes figyelnünk, ugyanis a puszpángmoly, azaz a bukszust megtámadó hernyó újabb nemzedéke is hamarabb kezdi meg újbóli támadását a növényeink ellen. Általában szeptember első hetében kezd rágni, ami sajnos már most megkezdődött, ezért a már jól bevált kontakt és felszívódó szerek kombinációjával kezdjük meg az ellenük való védekezést. A táplálkozó hernyó kezdetben csak a leveleket hámozgatja, azaz a levél egyik oldalát rágja le. Itt azonban nem áll meg, később az egész levelet elfogyasztja, és akár tarrágást is végez, ami által teljesen kipusztulhat a növény. Ideje alaposan kitisztítani a pázsitot is! A természetes csapadék és a rendszeres öntözés hatására a pázsitfelületek erősen elgyomosodtak. Ezen most lehet segíteni a kétszikű gyomnövények kiirtására alkalmas gyomirtó vegyszerek kipermetezésével, ugyanis az év második legalkalmasabb hónapja az augusztus erre a feladatra! Az összefüggő gyomnövényzet - útifű, fehérhere, gyermekláncfű stb. - kipusztított foltjaira érdemes már most fűmagot kiszórni és azt sekélyen begereblyézni és öntözni. A gyepünket nyírjuk rendszeresen, és gyeptrágyázzuk meg, hiszen így válik csak ellenállóvá a hosszú, kemény télre. Ha a pázsit túl nagyra nőtt, elburjánzott, míg nyaralni voltunk, akkor csak fokozatosan vágjuk le a megszokott magasságra, mert így rávezetjük a növényt, hogy ismét levelesen nőjön. Konyhakertünkben még vethetünk őszi és téli retket, esetleg átteleltetésre is alkalmas spenót- és sóskafajtákat. Támad a puszpángmoly Fotó: Barta Katalin Permetezés nélküli védekezés Természetesen most is érdekelt bennünket, hogy milyen természetes módszereket vethetünk be, ha kerülni szeretnénk a vegyszeres védekezést. Nagy Szabolcs alternatívaként - permetezés helyett - az alábbiakat ajánlja: Próbálkozhatunk erős vízpermettel, slaggal rendszeresen lemoshatjuk a kártevőket, de bevethetjük az átalakított, motoros lombszívót is. A tapasztalatok szerint jól lehet védekezni, mikrobiológiai készítményekkel is - például Artis - amit a növények felületére kipermetezünk. Magyarországon még nincsen természetes ellensége a vándorpoloskának, mert egy behurcolt fajról van szó, amit még a rovarevő madarak sem fogyasztanak el. Bátran visszametszhetjük már a gyümölcsfáinkat, nem kell a hideg télig várni Ideje most a burgonyát felszedni, vermelni! BETAKARÍTÁS A burgonya gumónövekedése a végéhez közelít, a zöld lomb általában leszáradt, részben a betegségek, részben a természetes öregedés miatt. Korai betakarításra kell számítani, mivel a nagy szárazság miatt a földben lévő burgonya kezd kiszáradni, emiatt megpuhul és nem lesz tárolható. Aki teheti, kezdje meg a burgonya kiszedését és lehetőség szerint vermelje el hűvös és sötét pincébe. Szintén szedjük fel a vörös- és lila hagymát is, mivel a szára már elfeküdt, megdőlt, ezért a gumónövekedés már nem lenne számottevő, ráadásul csapadék hatására a hagymanyak rothadásnak indulhat. A felszedés után a rendre rakott hagymát 7-10 napig utóérleljük. Az utóérlelés során a gyökér és lomblevelek teljesen leszáradnak, és a buroklevél is szárazzá válik, ami után zsákokba, ládába tehetjük. Gyümölcsöseinkben a sokkal korábbi érés miatt csonthéjasaink közül már a kajszibarack és az őszibarack zömét betakarítottuk, szilvafajtáink zöme is bőven érik, ami előrehozta a szilvalekvár főzési idejét is. Nézzük, mik a teendők! A már letermett őszibarackosban hozzáfoghatunk a nyári zöldmetllyenkor érdemes zöldmetszést alkalmazni Fotó: Barta Katalin széshez. A metszést még ma is sokan téli munkának tartják, pedig a nyáron végzett zöldmetszés szintén nagy jelentőségű beavatkozás az év közbeni sikeres gyümölcstermesztés érdekében. Az augusztusban végzett visszametszésekkel korlátozhatjuk a fa magasságát. Ugyanakkor a letermett, felesleges vagy beteg hajtások tőből eltávolításával a ritkítást is elvégezzük. Szellős, átjárható lombozat kialakításával a permetezési munkák hatékonyságát is növelni tudjuk. Növényvédelmi szempontból a csonthéjasoknál - őszibarack, kajszi, szilva, meggy, cseresznye - kiemelt jelentőségű a zöldmetszés, mivel ezeknél a gyümölcsfajoknál télen semmilyen metszési műveletet nem szabadna végezni. Mivel a sebgyógyulás nyugalmi állapotban lassú, ezért a sebeken át könnyen fertőznek azok a kórokozók, amelyek a csonthéjasok gutaütéses, ágrákosodásos, mézgás betegségeiért felelősek. Ha bejutnak a fák szöveteibe, onnan többé nem lehet őket kiirtani, és a fák lassú pusztulását okozzák, amit manapság egyre több kiskerttulajdonos megtapasztal. A nagy szárazság miatt almatermésű fáinkat öntözzük meg.
