Heves Megyei Hírlap, 2018. augusztus (29. évfolyam, 177-202. szám)

2018-08-14 / 188. szám

2018. AUGUSZTUS 14., KEDD MEGYEI KÖRKÉP 3 Az idén is ropogni fog a fogunk alatt a finom hazai alma Úgy tűnik, sem mennyiségi, sem minőségi problémák nem lesznek az idei megyei almaterméssel. Van azon­ban néhány gond, ami meg­oldásra vár. Feltűnik a len­gyel konkurencia, a munka­erőhiány, valamint a bürok­rácia. Molnár Helga helga.molnar@mediaworks.hu HEVES MEGYE Székely Zoltán gyöngyösi családi gazdálkodó szerint jó közepes almater­mésre számíthatnak a terme­lők, nem csak a megyénkben, általában országban.- Nyilván vannak termő­­területek, amelyek valamifé­le elemi kárt szenvedtek, gon­dolok itt a jégverésre vagy a fagyra, de összességében egé­szen biztos, hogy rendben lesz az idei almatermés - nyugta­tott meg Székely Zoltán. Elmondta, ez a térség mind a talajtani, mind a klimatikus szempontból kiválóan alkal­mas gyümölcstermesztésre. Heves megye megúszta, a kör­nyezeti, időjárási viszonyok pozitívan hatottak, nem volt téli fagykár - kivétel talán a hevesi térség néhány kultúrá­ja, de az alma ott is szép -, a jégverések lokálisan, kis terü­leteken jelentek meg. A Mátra­­alján sem volt komoly jégkár. Bár mint mondta, még nem lehetnek teljesen nyugodtak a gazdálkodók, hiszen a kései almákban még tehet kárt az időjárás. A szüretről szólva kifejtette, a nyári almák szedése már el­kezdődött, a mollis almafajtát szedik először, a következő a gála, ezt jövő héten kezdhetik szüretelni.- Bár szinte minden gyü­mölcsnél, így az almánál is két héttel előrébb tart a szü­ret, és ez elképzelhető, hogy kicsit kevésbé zamatos al­mákat eredményez majd, ám nem lesz jelentős különbség - részletezte. Ahogy szinte mindenütt, a munkaerőhiány gondot je­lent, főként azoknál, akik nagy területen termesztenek gyümölcsöt. Székely Zoltán elmondta, általában a beta­karítás rendkívül problémás, hiszen olyan ipari beruhá­zások nyíltak meg az utóbbi években, amelyek elszívják a munkaerőt. Ezen kívül fontos tényező a piacokra érkező rengeteg len­gyel alma. Vannak olyan ke­reskedők, akik a termeléssel felhagyva kereskedésbe fog­tak, és a magyar viszonyok­hoz képest fillérekért be tud­ják hozni Lengyelországból a gyümölcsöt.- Képesek 60-70 forintért behozni az almát, majd száz forintért eladják, akkor pedig már nem érdemes vele dolgoz­ni, hiszen veszteségesek len­nének, mert a ráfordítása több - tette hozzá a gazdálkodó. Szavai szerint gondot je­lent még az is, hogy Lengyel­­országban és Európa más or­szágaiban is rohamos gyor: sasággal, nagy léptekkel fejlődik a kertészet, a gyü­mölcstermesztés, ami azon­ban Magyarországra sajnos nem igaz. Itt a pályázati for­rások már lezárultak az ül­tetvénytelepítésre, az öntö­zés pedig nagyon gyenge lá­bakon áll. Az árakról szólva elmond­ható, hogy a tavalyihoz képest az ipari alma, azaz a klasszi­kus léalma ára csökkenni fog.- Ezért a termelő a legfris­sebb hírek szerint 15 forintot kap majd, ami véleményem szerint megalázó. Ez a fölsze­dés költségét is csak szűkén fedezi. Az étkezési alma ára valahol 100-150 forint körül fog mozogni, ami azt jelenti, hogy közelít a tavalyi év ára­ihoz - mondta. Végezetül egy fontos problé­mára hívta fel a figyelmet Szé­kely Zoltán. Almát már csak öntözött körülmények között lehet termeszteni. Az öntö­zésfejlesztési beruházásokra ugyan rengeteg forrás van, de ezt a termelő nem tudja igény­be venni, ugyanis szerinte a bürokrácia olyan módon ráte­lepszik a pályázatokra, hogy a pénzt képtelenség felhasznál­ni. Úgy véli, ez az oka annak, hogy sokan felhagynak a gyü­mölcstermesztéssel.- Sokkal többet érdemelne a magyar gyümölcstermesz­tés, mint amennyit kap, akár a vásárlói, akár a bürokráciái ol­dalról beszélünk - összegzett Székely Zoltán gazdálkodó. Rémnet . If f * ’ ::i|! Szalay Zoltán \ . zoltan.szaiay@mediaworks.hu !? Ijesztő figurával riogatják újfent a világhálón az érzékeny lelkű fiatalokat. A Kék Bálna után egy japán szobor a köz­vetítő. Momo önmagában is rémisztő látvány, hát még, ha beteges hajlamú netprogramalkotók ártatlan lánykákra, fi­úcskákra olyan nyomást gyakorolnak vele, amilyennel azok életükben még nem találkoztak. A hírek szerint az ifjakat a szeretteiket fenyegető tettek ki­látásba helyezésével zsarolják. Arra ösztönzik őket, hogy árt­sanak maguknak. Bizonyítékokat is követelnek, tényleg vég­rehajtották-e az általuk előírt feladatokat. Állítólag már ha­zánkban is tragédiával járt efféle „játék”. Egy 15 éves lány lett öngyilkos. Tudjuk, mennyire értel­metlen és sajnálatos, amikor tizenévesek így dobják el maguktól az életet. De ezek azok a történetek, amelyek rá kell(ene), hogy döbbent­senek mindnyájunkat, nem óvtuk kellőképpen utódainkat az internet veszélyeitől. Mert addig jó a világháló, amíg a Föld bármely pontjáról, bármikor megtudhatunk érdekessé­geket, társaloghatunk a bolygó túloldalán lévő barátunkkal. Ám mindent elromolhat, ha nem magyarázzuk el lányaink­nak, fiainknak, hogy a könnyed csevegés során megismert partnerek között jócskán akadnak másokat kihasználni aka­ró, agresszív emberek is. Hasznos lenne jóval többet tenni azért is, hogy - hatóságok fellépésével, új, egységes szabályozással - miként szűrjük ki a rémnet rémséges alanyait. Állítólag hazánkban tragédiával járt e Játék” Megtisztítják az összefirkált szobrot EGER Néhány nappal ezelőtt megrongálták az Eszperantó sétányon található térplaszti­kát - hívta fel a figyelmet az Egrinapok.hu blog. Az ügy­ben megkerestük a Városgon­dozás Eger Kft.-t, ahol arról tá­jékoztattak, hogy ma elvégzik a javítást. Válaszukban azt ír­ták, hogy a társaság az önkor­mányzattal kötött szerződés keretében végzi a köztéri mű­alkotások karbantartását.- Folyamatosan ellenőriz­zük az állapotukat, és a lehe­tő legrövidebb idő alatt helyre­állítjuk az esetleges rongálá­sokat - írta Schláferné Farkas Bernadett, a társaság ügyve­zetői asszisztense. - Az ilyen műalkotásoknál a leggyako­ribb rongálás a graffitis festés. Hozzátette: évente hat-nyolc alkalommal kapnak ilyen jel­legű lakossági bejelentést. Megtudtuk: az Eszperantó sé­tányon található szoborról a felfestést olyan speciális szer­rel távolítják el, amely a szo­bor felületén nem okoz sérü­lést. A térplasztika Szántó Ta­más és Pallós Kornélia alkotá­sa, mely egy felhajló kőidom, ami alatt feltárulnak Eger tör­ténelmi rétegei. Olyan speciális szert használnak, ami nem tesz kárt az alkotásban Korábban már írtunk ar­ról, mennyi gondot okoznak a graffitik, melyek eltünteté­se több százezer forintba is kerülhet. A firkálás rongálás, mely szabálysértésnek mi­nősül. A kiszabott büntetés függ egyebek mellett az oko­zott kár mértékétől is, pénz­bírság, szabadságvesztés is járhat érte. Lázár Leven­te, a megyei rendőr-főkapi­tányság sajtóreferense koráb­ban elmondta, nem gyakran találkoznak ilyen szabály­­sértésekkel, évente csupán egy-kettővel. M. H. Eger idén a legvirágzóbb úti cél (Folytatás az 1. oldalról) EGER Nem csak a lakosok, a közönség szavazatai is hozzá­segítették Egert, hogy kategó­riájában a legvirágosabb úti cél díjat nyerje a Virágos Ma­gyarország idei megmérette­tésén. - A verseny az egyik legnépszerűbb közösségi kez­deményezés a megyeszékhe­lyen - mondta el korábban Ha­­bis László polgármester, hoz­zátéve: a város virágosítása több mint 25 éve folyik önkor­mányzati, civil és lakossági összefogással. A rangos meg­mérettetés tavaly is hozott he­vesi sikert: Hatvané lett az orr szág legszebb főtere. L. R. Egy teljes héten át alkotnak a belváros szívében a művésztelep résztvevői A megyeszékhely lesz a múzsájuk EGER Hetedik alkalommal ad otthont az Egri Pinceszínház kis-zsinagógai alkotóműhe­lye ezen a héten az Egri Nem­zetközi Alkotó- és Művészte­lep ingyenes programjainak. A professzionális festőművé­szekből, s szobrászokból álló csapat hétfőn reggel vette birtokba az épületet, ahol az érdeklődők munka közben is láthatják őket mindennap délelőtt tíz és délután öt kö­zött. Emellett az ott található munkákból vásárolhatnak is a művészetet kedvelők. Szőke Jakab Péter és Lud­vig Dániel szakmai iránymu­tatásai alapján az idei évben is sok tehetséges, s nemzet­közileg is ismert festő és al­kotó érkezett a megyeszék­helyre. A művésztelep zárá­saként az itt készült alkotá­sokból augusztus 19-én dél­után öt órakor nyílik kiállí­tás a helyszínen. A művésztelepen ebben az évben húsz alkotó vesz részt, mások mellett Akhsar Ese­­nov, Ducsai Zoltán, Kele Ju­dit, Korbely István, Ludmilla Baitsaeva, Ludvig Dániel, Rostás Bea, Rusudan Khi­­zanishvili, Sebestyén János, Sergey Komyagin, Szepessy Zsófia, Szőke Péter Jakab és Várhelyi Tímea. Sz. K. imXBr & t! fi 1 'H Összművészeti találkozó a nyitónapon: Ráckevei Anna (balról), Bellus Attila, Tatár Gabi színművészek keresték fel munka közben Sebestyén János festőművészt Fotó: Gál Gábor Minőségre és ízre is rendben lesz az idei termés Fotó: Berán Dániel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents