Heves Megyei Hírlap, 2018. július (29. évfolyam, 151-176. szám)
2018-07-28 / 174. szám
12 TÖRTÉNELEM 2018. JÚLIUS 28., SZOMBAT HÍREK Minden alkalommal igyekezett hangsúlyozni magyar érzelmeit Ősi könyvtárra bukkantak Németország legrégibb, csaknem kétezer éves könyvtárának maradványait tárták fel Kölnben az új belvárosi evangélikus templom építési munkálatai közben. A 20-szor 9 méteres épület, amelyhez egy toldalék is tartozik, kétszintes lehetett és bizonyára több ezer tekercset tartottak itt kikölcsönzés céljából - nyilatkozta a Római-Germán Múzeum igazgatója. Az egykori könyvtár megmaradt alapjait beépítik az új templomkomplexumba, és részlegesen a látogatók számára is megtekinthetővé teszik. MW Félmillió éves tejfog ' Egy 560 ezer éve élt gyermek tejfogát fedezték fel a héten a délnyugat-franciaországi Tautavel barlangrendszerében. A foszszília a Neander-völgyi ember és a modern ember közös ősétől, a heidelbergi embertől (Homo heidelbergensis) származhat. A kivételes lelet rengeteg információval szolgálhat a kutatóknak a korabeli ember életéről, mert kevés ebből a korból származó emberi maradványtalálható Európában. A tejfog 100 ezer évvel idősebb, mint az úgynevezett tautaveli emberé, amelynek maradványait 1971-ben fedezték fel ugyanezen a területen. A Perpignan közelében fekvő Tautavelben folyó ásatás a világ egyik legfontosabb őstörténeti lelőhelye, ahol több évtizede folynak munkálatok a világ minden részéről érkező önkéntesek részvételével. MW Rubens-cenzúra a Facebooknál Mark Zuckerberg Facebook-alapítónál tiltakoztak a flandriai múzeumok, mert a közösségi háló cenzorai eltávolították azokat a hirdetéseket, amelyeket a világhírű flamand festőművész, Rubens dús idomú aktjaival illusztráltak. „Mellek, fenekek és Peter Paul Rubens kerubjai mind illetlennek találtattak. Nem általunk, hanem önök által. Még ha titokban nevetünk is ezen, az önök kulturális cenzúrája eléggé megnehezíti az életünket" - fogalmaztak a levélben. A flamand idegenforgalmi hivatal egy rövid videóval tiltakozott a cenzúra ellen, amelyben a „meztelenrendőrség” elzavarja az antwerpeni Rubens Múzeum látogatóit, hogy ne bámulják az inkriminált képeket. MW Árverésen a Holdra lépő tárgyai Neil Armstrong amerikai űrhajós, az elsőként Holdra szálló ember emléktárgyaiból rendez aukciósorozatot a Heritage Auctions. A tárgyak egy része az űrhajós személyes emlékei az 1969-es történelmi Holdra lépésről. Köztük van egy 1903-ban épült Wright Flyer típusú repülőgép szárnyának és propellerének egy-egy darabja, melyeket az asztronauta magával vitt a Holdra. Az árveréseket idén november elején, majd 2019 májusában és novemberében tartják. MW Egy magyarrá vált Habsburg élete mai gondolkodással nem megérthető - tekintélyt kölcsönzött az adott személyiségnek. Főleg, ha hozzátesszük, hogy a háború után a Habsburg-családnak csak néhány tagja (a tescheni ágból Frigyes és Albrecht főherceg, a magyar ágból pedig József (Ágost) főherceg és fia József Ferenc főherceg) maradt Magyarországon, így egyértelműen ők álltak a magyar társadalmi piramis csúcsán. Ebből egyébként néha anomáliák is következtek, hiszen a református, köznemesi származású Florthy csak kormányzói pozíciója okán fordulhatott meg ugyanazon társaságokban, mint egy főherceg, de még így is kifejezte a rangbeli különbséget, hogy a belügyminiszteri rendelet által szabályozott megszólítások közül a főhercegeknek a „királyi fenség”, míg a kormányzónak csak két szinttel alacsonyabb kategória, a „főméltóságú úr” járt.- A Habsburg név kapcsán óhatatlanul felvetődik a királykérdés is. Volt esélye arra a főhercegnek, hogy király legyen, vagy valamilyen módon az országot vezesse?- A Habsburg-családon belül igen aprólékosan szabályozta az öröklési rendet a családi törvény, így a Monarchia fennállása idején nem lehetett kérdés, hogy Ferenc Józsefet és legközelebbi leszármazottait illeti a királyi trón. A Monarchia szétesése után azonban valóban nyitottá vált a kérdés. József főhercegnek komoly ambíciói voltak az ország vezetésére, 1919 augusztusában nem véletlenül ragadta meg az első adandó alkalmat a hatalom átvételére. IV. Károly sikertelen visszatérési kísérletei, illetve a trónfosztás előtt elismerte Károly uralkodói jogait, így inkább a nádori vagy kormányzói tisztséget kívánta betölteni. Ilyen módon tehát fő ellenfelének sokkal inkább Horthy tekinthető, akivel viszont ideológiailag, a revízió tekintetében és sok más kérdésben is egyetértett. Ugyanakkor az I. világháborút követően az antant egyértelmű, bármilyen formában történő Habsburg-restaurációt elutasító álláspontja miatt nem volt reális esélye az ország vezetésére. Habsburg József főherceg jó, ha lábjegyzetként említésre kerül a történelemoktatásban, pedig személye csak azért is érdekes, mert többször is kiemelt szerepet játszott a magyar történelemben. A katonáról és politikusról most Nánay Mihály történész írt hiánypótló könyvet. Szakács Árpád szerkesztoseg@mediaworks.hu Nánay Mihály szerint József főhercegnek komoly ambíciói voltak Magyarország vezetésére Fotók: MW- Miért lehet érdekes napjaink olvasójának József főherceg élete?- Nagyon sok szempontból lehet érdekes. Alapvetően elég néhány kérdéssel válaszolnom: Ki volt az első világháborúban a legmagasabb rendfokozatot elérő magyar katonatiszt? Ki nevezte ki Károlyi Mihályt - homo regiusként - miniszterelnökké? Ki volt az aki 1919 augusztusában a Tanácsköztársaság bukása után először kormányzóként az ellenforradalom élére állt? A válasz mindegyik kérdésre József főherceg. Ennek értelmében tehát egy kifejezetten érdekes és sok szempontból fontos szereplője volt a korszaknak, ugyanakkor mindmáig meglehetősen kevés figyelemre méltatták. Kicsit tágabban szemlélve pedig elmondható, hogy a rendszerváltás óta ismét megélénkült a 20. század első fele (első világháború, Horthykorszak) iránti - addig részben elfojtott - érdeklődés, hiszen a kommunista narratíva monopóliumának megszűnte után szükségszerűen át kell értékelni a korszak megítélését. Ehhez egy kifejezetten érdekes adalék lehet egy eddig nem vizsgált nézőpont végigkövetése. Ráadásul, bár a témát már jóval korábban elkezdtem kutatni, de tagadhatatlanul jól illeszkedik áz első világháborús centenáriumi tematikába.- A könyvet végigolvasva egy igazán magyar szívű, magyar érzésű főherceg képe bontakozik ki az olvasó előtt. Menynyire egyeztethető ez össze a főherceg Habsburg származásával?- Látszólag ez valóban némi ellentmondást hordoz magában. Ugyanakkor ha közelebbről megvizsgáljuk a főherceg családját és felmenőit, akkor rögtön kiderül, hogy ő a Habsburg-ház magyar ágának tagja. A család ezen része az országot a 19. század első felében több mint 50 évig vezető József nádor óta Magyarországon élt, és József főherceg már szervesen beilleszkedett a magyar közéletbe. A „magyar Habsburgok” birtokközpontja Alcsúton volt (a Pollack Mihály által tervezett gyönyörű klaszszicista kastélyban, melyet 1945-ben a szovjetek leromboltak) és az évtizedek során megértették a magyar szempontokat, sőt jelentős részben azonosultak is azokkal. István nádor nélkül például 1848-ban nem valósulhatott volna meg az áprilisi békés, törvényes forradalom. József Károly - a kötet címszereplőjének apja - pedig a dualizmuskor magyarországi közéletének kedvelt és megbecsült tagja volt, nem mellesleg a Magyar Királyi Honvédség megszervezője és főparancsnoka. Ilyen családi múlt után nem meglepő, hogy József (Ágost) főherceg valóban magyar érzelmű Habsburggá válhatott.- A könyv tanúsága szerint a főherceg saját korának is népszerű, közkedvelt egyénisége volt, rendszeresen kérték fel ünnepi események díszvendégének, védnökének és számos egyéb megtisztelő címet is adományoztak neki. Mi lehetett népszerűségének oka?- A népszerűségének legmélyebb rétege a magyar történelemben gyökeredzik. 1526 vagy 1540 óta az országnak nem volt saját nemzeti dinasztiája, de még királya sem. Éppen ezért ha egy Habsburg főherceg viszonylag jól tudott magyarul és néha ellátogatott az országba, ráadásul még pozitívan is nyilatkozott a magyarokról, az már önmagában elég volt a komoly népszerűséghez (lásd Ferenc József 1847- es „debütálását” Magyarországon - persze akkor még senki sem sejtette a forradalom utáni véres megtorlást). József (Ágost) főherceg pedig ezt jócskán megszolgálta, hiszen alapvetően Magyarországon élt, anyanyelvi szinten beszélt magyarul (sőt, a magyart tartotta anyanyelvének, naplóját is magyarul írta), ráadásul minden adandó alkalommal igyekezett hangsúlyozni magyar érzelmeit. Emellett azonban legalább annyira fontos a világháborúban nyújtott hadvezéri teljesítménye. Több mint egy évig állt a magyar kollektív emlékezetbe kitörölhetetlenül beégett Doberdó-fennsíkot védelmező VII. hadtest élén, miközben - különösen magyar nemzetiségű - katonáival kifejezetten atyai módon, komoly odafigyeléssel bánt, ami részükről rajongó szeretetet eredményezett, amiről jól tanúskodott a katonák által használt „József apánk” megnevezés. Harmadikként fontos megjegyezni, hogy a korabeli feudális rangokat elismerő, „neobarokk” társadalomban a főhercegi származás már önmagában is -Névjegy NÁNAY MIHÁLY (PHD) 1986-ban született Budapesten. Egyetemi tanulmányait az ELTE földrajz-történelem szakán végezte, majd az ELTE-BTK Történelemtudományi Doktori Iskolájában szerezte meg a PhD fokozatot. Kutatási témája a Habsburg-ház magyar ága és azon belül is József Ágost főherceg élete. 2015-ben jelent meg első kötete: „Magyarrá lett Habsburgok. A Habsburgok magyar ága” címmel. A témában több tanulmánya látott napvilágot különböző tanulmánykötetekben, szakfolyóiratokban, vagy akár a Rubicon hasábjain. Időnként kutatási témájától távolabb eső területekre is tesz kirándulásokat - a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt: a Földgömb folyóiratban távoli tájakra tett utazásainak földrajzi, történelmi és geopolitikai vonatkozásait járja rendszeresen körül. Az Óbudai Árpád Gimnáziumban való tanítás mellett a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke, az Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatóközpont szakértője.
