Heves Megyei Hírlap, 2018. július (29. évfolyam, 151-176. szám)
2018-07-27 / 173. szám
g HIRDETÉS 2018. JÚLIUS 27., PÉNTEK Nálunk pótolhatsz POTFELVETELI Jelentkezési határidő: ^ 08.07. LEMARADTÁL? 1 __I fi r 11 iiiiii min síi IIIIII II 11 min in II11II II £ ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETEM Tartsuk szem előtt: nem kell aszkéta életmódot élni, ha oda akarunk figyelni az egészségünkre, csak figyeljünk a mértékre. Minden esetben olvassuk el az élelmiszercímkét, és ha megakadnánk, látogassunk el a www.okoscimke.hu oldalra. ségű kávé nem ihatatlanul keserű, csak az erősebb pörkölés miatt kap kesernyésebb alapízt. A kávé kalóriatartalma önmagában elhanyagolható; ha semmiképp nem tudjuk meginni magában, asztali édesítőszert is dobhatunk bele cukor helyett, ezzel hozzájárulhatunk cukor- és kalóriabevitelünk csökkentéséhez, ha nem nyomunk bele dupla adag tejszínhabot. Kalóriamentes üdítők Sokan hiszik, hogy a kalóriamentes üdítőkben van cukor, ami nem igaz, hiszen az üdítőkben csak a cukornak van kalóriatartalma. Sőt, ha bármilyen élelmiszeren azt olvassuk, hogy kalóriamentes, biztosak lehetünk benne, hogy nem tartalmaz sem szénhidrátot, sem zsírt, sem fehérjét. Viszont fordítva nem igaz: attól, hogy egy termék cukormentes, még lehet benne olyan összetevő, aminek van kalóriatartalma. A zéró üdítőkben az édes ízt nemzetközi élelmiszerhatóságok által bevizsgált, biztonságosan fogyasztható édesítőszerek nyújtják. Ezeket csak igazán valószerűtlen esetben lehet túlfogyasztani - például az aszpartám esetében napi 6 liter, aszpartám tartalmú üdítőt kellene meginni. A zéró üdítők egyébként egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek: míg 2015-ben minden ötödik megvásárolt üdítő volt cukormentes, ma már minden második az. Édesség vagy cukrosság? Cukros vagy szalonnás túróscsusza? Palacsinta édes vagy sós töltelékkel? Kibékíthetetlen ellentétek feszülnek a két tábor között. Egyebek mellett ezekre a trendekre világított rá egy friss országos reprezentatív kutatás, ami cukorfogyasztási szokásainkat vizsgálta. Mit tegyünk, ha nem tudunk édesség nélkül élni? A jó hír az, hogy az édesség nem egyenlő a cukrossággal! Az ízeknek fontos szerepük van az életünkben, hiszen meghatározzák az elfogyasztott táplálék minőségét és mennyiséget. Kulcsfontosságúak abban, hogy egy adott ételt vagy italt elfogadunk, vagy elutasítunk, hozzájárulnak azok élvezetéhez ezáltal biztosítják a megfelelő tápanyagbevitelt. Öt alapízt különböztetünk meg, az édeset, az umamit, a sósat, a savanyút és a keserűt. Kutatások bizonyítják, hogy az édes íz kedvelése és a keserűtől való idegenkedés már a születéskor is jelenlévő, ösztönös emberi tulajdonság. Ennek evolúciós magyarázata, hogy az édes íz a természetben főleg az energiában, szénhidrátban gazdag táplálékokat jellemzi, tehát a táplálással, túléléssel kapcsolódott össze, azaz a biztonságérzettel. Nem véletlenül kötjük a legkellemesebb fogalmakat és érzeteket is az édes szóhoz, mint például Oaz édes élet, vagy szeretteink édesnek titulálása. Az intenzíven édes ízek kedvelése gyermek- és serdülőkorban is fennáll, majd felnőttkorban fokozatosan csökken. Ma már azonban nem kell már az édes ízre hagyatkoznunk ahhoz, hogy azonosítsuk a biztonságosan elfogyasztható ételeket. Sőt, számos igazi csemegének számító étel és ital, például az étcsokoládé, a kávé vagy a vörösbor keserű, sós vagy kedveltebb íz - ilyen adottságok mellett nem árt, ha ismerünk pár trükköt, amikkel egészséges mederben tarthatjuk cukorbevitelünket. Mivel pótoljuk a cukrot, ha édesszájúak vagyunk? Az alacsony energiatartalmú és energiamentes édesítőszerek sokszorosan édesebbek a cukornál, így tökéletesen biztosítják az édes ízélményt kevesebb kalória-bevitel mellett, vagy akár kalóriák nélkül. Energiatartalmuk gramsavanyú. Az édes íz élvezetekor azonban szem előtt kell tartani a mértékletességet. A táplálkozási ajánlások szerint napi kalóriabevitelünknek legfeljebb 10%-át javasolt hozzáadott cukor formájában elfogyasztani, ami kb. 12 teáskanálnyi menynyiségnek felel meg. Tegyük fel magunknak őszintén a kérdést: mikor tudtuk ezt a határt betartani? Mi magyarok alapvetően édesszájúak vagyunk - tízből négyünk számára az édes a legmonként 0 és 4 kalória között van, azaz gyakorlatilag elhanyagolható. Ennek ellenére rengeteg tévhit övezi őket, ilyen például, hogy a cukorhoz hasonlóan, fogyasztásuk után a vércukorszint az egekig szökik, majd hirtelen visszaesik, ezért kínzó éhségérzet tör ránk, ami pedig „túlevéshez” és elhízáshoz vezethet. Friss kutatások azonban bebizonyították, hogy az édesítőszereknek egyáltalán nincs ilyen hatásuk a vércukorszintre, ami a cukorbetegeknek is nagyon jó hír, ők is bátran fogyaszthatják, tökéletesen visszaadja az édes ízélményt. Csökkenthető velük az energia- és szénhidrát-bevitel, ha más élelmiszerekkel nem viszünk be extra kalóriát, illetve eleget mozgunk, így nagy szerepet játszhatnak az ideális testsúly kialakításában. Főzés ízletesen, de kevesebb cukorral Talán kevesen tudják, hogy a zöldségeknek is van cukortartalma, éppen ezért egyre több helyen találkozhatunk zöldségekből készült desszertekkel például répa - vagy céklatortával. A hagyma pirításával - ami a benne lévő cukor karamellizálása, finom, telt ízt nyerünk. Sütemény cukor nélkül? Mi értelme van az ízetlen desszertnek? Joggal merül fel a kérdés, amikor cukormentes desszertekről beszélünk. Pedig lassan elengedhetjük azt a beidegződést, hogy a sütemény egyenlő a cukor és a liszt minél nagyobb arányú elegyével. A kelt tésztában az élesztőgomba ugyan cukorral táplálkozik, azaz a felfuttatásához szükség van cukorra, de csak minimális mennyiségben. A sütemény édességét édesítőszerrel is fokozhatjuk, de az is jó módszer, ha minden sütéssel fokozatosan csökkentjük a cukor mennyiségét. Kávé tisztán? A kávét „tisztán” kontra „mindennel” fogyasztók harca örök, különösen az olaszok nem értik, hogy lehet az ízletes espressot bármivel is elrontani, sokan pedig egyszerűen nem tudják tej és/vagy cukor nélkül meginni. A valódi, jó minő-
