Heves Megyei Hírlap, 2018. július (29. évfolyam, 151-176. szám)

2018-07-24 / 170. szám

2018. JÚLIUS 24., KEDD GAZDASÁG y Folytatják az utazás kényelmét javító programot Megújulnak a kocsik Az elmúlt években 670 személykocsit újított fel a MÁV, modernizálták az utastereket Fotó: MTI Hamarabb jön majd a nyugdíj augusztusban MAGYARORSZÁG Jó hírt kaptak a nyugdíjasok, augusztusban a szokásosnál hamarabb utal­ják a pénzt. Alapesetben min­den hónap 12-én érkeznek meg a nyugdíjak a Magyar Állam­kincstártól, de augusztusban már 10-én, azaz pénteken utal­ják a járandóságokat. Ennek az -az oka, hogy a hónap 12. napja vasárnapra esik, ilyen esetben előbbre hozzák a kifizetéseket. Az őszi hónapokban visszaáll a szokásos rend, mivel 12-e hét­köznapokra esik, ezért azon a napon landolnak a nyugdíjak a számlákon. Decemberben azon­ban már a hónap elején megkap­ják a pénzt. Az államkincstár alá tartozó Nyugdíjfolyósító Igazga­tóság tájékoztatása szerint de­cember 3-án utalnak majd, ka­rácsony előtt hetekkel tehát már lesz mit költeni az ünnepekre. Az összeg kiegészül a 3,5 százalékot meghaladó gazda­sági növekedés miatt járó, álta­lában 12 ezer forintos nyugdíj­prémiummal, az infláció ala­kulása miatti kiegészítéssel, illetve az év végén kiosztott 10 ezer forintos Erzsébet-utalvá­­nyokkal. A járandóságok egy részét nem számlára utalják, hanem a Magyar Posta kézbe­síti. A posta közölte, hogy ezek a kifizetések több napig is el­tartanak, minden hónapban 12 munkanapon át viszik ki a havi rendszerességű nyugdíja­kat. MW Fiatalítja járműparkját a Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV). Már zajlik húsz nem­zetközi viszonylatra és het­ven belföldi vonalakra szánt intercity gyártása. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu VASÚT A MÁV vonat kocsijainak átlagéletkora 35 év, a legidő­sebb típusok ötven évnél is öre­gebbek, nem véletlen hát, hogy a vasúti cég igyekszik fiatalíta­ni járműparkját - írta a Világ­­gazdaság. A vasúti flotta legfia­talabb tagjai a 2014-2016 kö­zött forgalomba állított FLIRT motorvonatok, meg a négy éve gyártott két IC plusz kocsi. Az állami vasúttársaság kö­zel 2300 személyszállító jár­művel rendelkezik, melyek kapacitása 175 ezer ülőhely, mindemellett százhúsz első osztályú, több mint kétezer da­rab másodosztályú és közel ki­­- lencven egyéb rendeltetésű (étkező-, háló-, kerékpárszál­lító) kocsi áll szolgálatban. A fiatalítás kapcsán a vasút­nál arról tájékoztattak, hogy a MÁV-Start számára húsz da­rab, nemzetközi viszonylatra szánt intercity gyártása már zajlik, további hetven, kife­jezetten belföldi használatra rendelt IC plusz személyko­csi összeszerelését pedig elő­készítik. Arra nem tértek ki, hogy ezek mikorra készülhet­nek el. Addig is a MÁV gőzerővel folytatja a még hat éve elindí­tott, az utazási komfort javítá­sát szolgáló programját: az az­óta eltelt időszakban 670 sze­mélykocsit újítottak fel. En­nek keretében modernizálták az utastereket, 240 voltos csat­lakozókat építettek be, átalakí­tották a feljárólépcsőket, cse­rélték a forgóvázakat, automa­ta ajtókat és GPS-alapú utastá­jékoztató monitorokat szerel­tek fel. A közkedvelt piros-sár­ga Bz motorkocsik közül közel harminc kapott eddig klíma­­berendezést, a többi felújítása pedig idén és a következő évek­ben is folytatódik. Az állami vasúti társaság flottájának nem az életkora az egyetlen érzékeny pontja, ha­nem a higiéniai körülményei is. A MÁV ezért jelezte, hogy az új vagy főjavított járművek megérkezésével az uniós és a hazai szabványok értelmében emelkedik majd a zárt WC-vel ellátott kocsik aránya, a meg­lévő hullócsöves - tehát a sí­nek közé pottyantós - kocsik viszont kivonásukig forgalom­ban maradhatnak. Annak el­lenére, hogy a probléma mint­egy 1700 kocsit érint, a vasút­társaság bizakodó, mert legké­sőbb 2035-ig kivezetik az utol­só nem zárt vécéjű kocsit is. Mindezt úgy érnék el, hogy a jövőbeni járműfelújítások után - a források függvényében - csak ilyen berendezésű kocsi­kat engednek vissza a sínekre. Csökkent az állást keresők száma FOGLALKOZTATÁS A nyilvántar­tott álláskeresők száma 13,9 százalékkal csökkent egy év alatt Magyarországon. A Nem­zeti Foglalkoztatási Szolgá­lat szerint júniusban 240 700 álláskereső volt, jó 38 ezerrel kevesebb, mint egy éve. Az ál­láskeresők aránya a gazdasá­gilag aktív népességhez viszo­nyítva 5,2 százalék, a mun­kavállalási korú népességhez mérten 3,6 százalék volt. A legalacsonyabb értékekkel továbbra is Győr-Moson-Sop­­ron rendelkezett. Júniusban 43 200 álláskeresőt vettek nyil­vántartásba, 12,4 százaléku­kat első alkalommal. 23 600 fő volt pályakezdő, legtöbben Sza­­bolcs-Szatmár-Bereg és Borsod- Abaúj-Zemplén megyében. Az álláskeresők közel egy­­harmada több mint egy éve ke­resett munkát, ez 12,9 száza­lékkal jobb arány egy év alatt. Júniusban 36 500 volt a 25 év alatti és 58 900 az 55 év felet­ti álláskeresők száma. Pénzbeli ellátásra 130 500-an voltak jo­gosultak: 44 százalékuk állás­­keresési ellátást, a többiek szo­ciális jellegű támogatást kap­tak. Az álláskeresők 45,8 szá­zaléka semmilyen pénzbeli tá­mogatásban nem részesült. Júniusban közel 44 ezer új betölthető álláshelyet jelentet­tek be és 122 800 hely állt ren­delkezésre, amelyből 86 400 betöltetlen maradt. MW Számos adókedvezményt kaphatnak a cégek diákmunka Szigorú szabályokhoz kötik a diákok alkalmazását Fotó: MTI Sokan cserélték le nyílászáróikat Kapós a MAGYARORSZÁG A nyári szünetben egyre több vál­lalkozás alkalmaz diáko­kat, akik a munkaerőhi­ány miatt számos lehető­ség közül válogathatnak. A klasszikus turizmus és vendéglátás mellett főképp az autóiparban, a kereskede­lemben keresik őket, de úszó­mesterként, HR-gyakornok­­ként, szoftverfejlesztőként vagy recepciósként is elhe­lyezkedhetnek - adta hírül a Magyar Idők. A diákmun­ka szigorú szabályokhoz kö­tött, a cégek könnyen bajba kerülhetnek, ha nem tart­ják szem előtt a regulát. Ju­hász Csongor, a HR-szolgálta­­tó Prohuman ügyvezető igaz­gatója a lapnak elmondta: a vállalatoknak több szempont­ból is előnyös, ha diákokkal dolgoznak: a fiatalok általá­ban beszélnek idegen nyel­veket, motiváltak, és a nyári munka után akár hosszú tá­vú együttműködés is kiala­kulhat a diák és a cég között. A diákmunka biztonságos és kedvezményekre jogosí­tó módja a diákszövetkeze­ten keresztüli alkalmazás, ez esetben számos adókedvez­mény is jár a munkáltatónak. Ilyenkor nem kell szociális és szakképzési hozzájárulást, rehabilitációs járulékot fizet­ni, nincs fizetett szabadság, betegszabadság vagy táp­pénz, a diákok alkalmazása tehát jelentős megtakarítás a cégeknek. Tavaly 93 800 di­ák dolgozott a Magyarorszá­gi Diákvállalkozások Orszá­gos Érdekképviseleti Szövet­ségének tagszervezetein ke­resztül. Vannak, akik állandó munkaviszonyban, és olya­nok is, akik csak nyáron. Fontos tudni, hogy iskola­­szövetkezeten keresztül csak nappali tagozatos aktív vagy passzív hallgatói jogviszony­ban lévő fiatalok dolgozhat­nak. Szünetben 15, máskor 16 éves kortól lehet alkalmaz­ni őket, és minden 18 év alat­ti diáknak szülői beleegyező nyilatkozatra van szüksége. Éjszaka nem dolgozhatnak, és a munkaidő egy napon leg­feljebb nyolc óra lehet. A cé­geknek legalább a mindenko­ri minimálbért kell fizetniük nekik, ez idén óránként brut­tó 794 forint, amiből lejön a 15 százalékos személyi jöve­delemadó, így a diákok brut­tó bérük 85 százalékát kap­ják kézhez. Az órabéren felül bármilyen egyéb bérjellegű és béren kívüli juttatást is kaphatnak. Áz írásbeli munkaszerző­dés minden esetben kötelező, és tartalmaznia kell a munka­kör és a munkabér megjelölé­sét - figyelmeztet a szakértő. A munkaszerződés egy pél­dánya a munkavállalót illeti. Nagyon fontos, hogy a válla­lat arra a munkára alkalmaz­za a diákot, amelyre felvette, továbbá a munka megkezdése előtt teljeskörűen tájékoztassa az elvégzendő tevékenységek­ről. MW Terjedőben a rugalmas munkarend HATÉKONYSÁG Magyarországon tízből három, nemzetközi szin­ten azonban már tízből négy munkavállaló dolgozik rugal­mas munkarendben. A magyar dolgozóknak kevesebb, mint a fele nyilatkozott úgy, hogy a vállalata biztosítja a technikai feltételeket az otthoni munka­végzéshez, a home office-hoz - áll a Randstad Workmonitor felmérésben. Kiderül belőle, vi­lágszerte még mindig hagyo­mányos munkarendben, iro­dában dolgozik a munkaválla­lók 68 százaléka. A dolgozók 44 százaléka szerint mindeközben elterjedőben vannak a rugal­mas lehetőségek a munkavég­zés helyét és az időbeosztást tekintve is. Szokody Ágnes, a Randstad Hungary marketing menedzsere közölte: Magyar­­ország egy kicsit lemaradt, itt a munkavállalók 74 százaléka dolgozik hagyományos munka­rendben, és mindössze 30 szá­zalékuk tapasztal elmozdulást a rugalmasság irányába. A ré­gióban az élen Ausztria áll, ott minden második ember dolgo­zik távmunkában vagy rugal­mas időbeosztásban. A munkavállalók támogat­ják a rugalmas munkavég­zést, úgy vélik, az hozzájárul a munka és magánélet egyensú­lyának biztosításához, növeli a hatékonyságot, a kreativitást és az elégedettséget. Szokody szerint a vállalatoknak is elő­nyös, mert a motivált alkalma­zottak jobban megbecsülik a munkájukat, és így a fluktuá­ció is csökkenthető. MW LAKÁSFELÚJÍTÁS Az épülete­ket érintő munkálatok közt az energetikai célú felújítá­sok a leggyakoribbak - derült ki a Központi Statisztikai Hi­vatal (KSH) Miben élünk? cí­mű felméréséből. Noha szak­értők szerint a 2015 előtti tíz évben tíz magyarországi lakó­­ingatlanból kilencen végeztek valamilyen felújítást, jó részü­kön valószínűleg csak tiszta­sági festést hajtottak végre, ko­molyabb fejlesztésekbe nem fogtak bele. A felújítások an­nak ellenére intenzív ütemben folytak, hogy az időszak köze­pét a gazdasági válság határoz­ta meg. Az Eltinga Ingatlanpiaci Ku­tatóközpont szakértői a felmé­rést elemző tanulmányukban rámutattak, hogy az épületek­kel kapcsolatos munkálatok közül két energetikai célú fel­újítás volt a leggya­koribb. A nyílás­zárók cseréje csak­nem 1,2 millió la­kóingatlannál, a la­kott lakások majd­nem harmadánál valósult meg. A falak külső hő­­szigetelését 700 ezer otthon­ban végezték el. A lakásbelsőt érintő beruházások közül a fel­újítási munkák voltak a leggya­koribbak. Festés, mázolás vagy tapétázás több mint hárommil­lió lakásban, azaz a lakott in­gatlanok négyötödében fordult elő. Egymilliónál' több eset­ben valósult meg csempézés, burkolás, valamint a parket­tát vagy padlószőnyeget érintő munkálat. Az épülettel kapcso­latos kiadásokat főként külön­féle saját forrásokból finanszí­rozták a tulajdonosok. A paneles-blokkos techno­lógiával készült ingatlano­kon egyértelműen több felújí­tás zajlott le a többi típushoz viszonyítva, a rendszerválto­zás után épített ingatlanoknál sokkal kevesebbszer nyúltak az épülethez a tulajdonosok. A támogatások - ezen belül a pályázatok - főleg a paneles társasházaknál jelentettek se­gítséget. Százezres nagyság­rendben fordult elő, hogy az emberek maguk végeztek el valamilyen munkálatot, eset­leg rokoni vagy baráti segítsé­get vettek igénybe. A felújításokat több min­den akadályozta, nem megle­pő módon a legtöbben a pénz­hiányt említették: családi há­zaknál tízből ki­lencszer került elő ez az indok, de tég­lalakásoknál is ma­gasabb volt 80 szá­zaléknál. Paneles társasházaknál to­vábbi problémaként adódott a lakók közötti megegyezés hiá­nya vagy a pályázati lehetőség­re való várakozás. A családi házak és a panel­lakások kétharmadánál a fel­mérés idején is fontosnak tar­tották bizonyos további felújí­tások elvégzését. Mintegy 900 ezer lakásnál terveztek az adat­gyűjtést követő három évben felújítást, bővítést vagy átalakí­tást. MW Tízből kilenc ingatlanban volt felújítás

Next

/
Thumbnails
Contents