Heves Megyei Hírlap, 2018. július (29. évfolyam, 151-176. szám)
2018-07-23 / 169. szám
BELFÖLD-KÜLFÖLD 0 2018. JÚLIUS 23., HÉTFŐ Gyilkosokkal, tolvajokkal ül a két elítélt székelyföldi Megfélemlítik a magyar közösséget Az elmúlt hetekben több tüntetést is szerveztek Bekéék érdekében Fotó: MTI A francia rendőröket megbénítják a migránsok PÁRIZS Franciaország és Marokkó kormánya megállapodást kötött, amelynek értelmében az észak-afrikai ország rendőrei is szolgálatot fognak teljesíteni Párizs migránsgettóiban a bűnözés visszaszorítása érdekében. A francia főváros 18. kerületében lévő Goutte d’Or negyedet „Little Africának” is nevezik (Kis-Afrika), mivel a lakossága 35 százalékát a 2012- es népszámlálás adatai alapján afrikai, nagyrészt Marokkóból származó migránsok teszik ki. A negyed igazi no-go zónaként működik, ahol óriási problémát okoz a bűnözés - írja az Origó a Breitbart portálra hivatkozva. A számarányba természetesen nincsenek beleszámolva a 2015 óta folyamatosan özönlő illegális bevándorlók. A rendőrségi statisztikák alapján a bűnözés elsősorban az észak-afrikai migránsok körében kimagasló, csak tavaly 813 marokkóit tartóztattak le Goutte d’Orban. A migránsok bandákba verődve általában kábítószer-kereskedelemmel és prostitúcióval foglalkoznak, a bandák között pedig mind gyakoribbak az erőszakos utcai összecsapások. Különösen aggasztó a kiskorúak által elkövetett bűncselekmények számának növekedése. Ők az utóbbi időszakban ráadásul elkezdték tömegesen szexuálisan zaklatni a francia lányokat. Erre legutóbb a labdarúgó-világbajnokság döntője utáni utcai ünnepségeken volt példa. Mivel a helyi rendőrök nem sokra mentek a migráns bűnözőkkel szemben, a francia kormány megállapodást írt alá a marokkói kormánnyal, amelynek értelmében az északafrikai állam rendőrei is szolgálatot fognak teljesíteni Párizsban. Goutte d’Or negyedbe már megérkezett négy marokkói rendőr, később továbbiak csatlakoznak hozzájuk. MW Négy háromszéki városban gyűjtik az aláírásokat a terrorizmus vádjával öt évre elítélt magyarok érdekében. Az érintetteket meglátogatta Kulcsár-Terza József erdélyi magyar parlamenti képviselő Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu KOVÁSZNA Folytatódnak a megfélemlítések, ha az elmúlt 28 évben erőteljesebben politizálunk, nem itt tartanánk - mondta Kulcsár-Terza József a Magyar Polgári Párt Kovászna megyei elnöke, romániai parlamenti képviselő, miután a feketehalmi börtönben meglátogatta Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) székelyföldi aktivistáit terrorizmus vádjával öt év börtönre ítélték, emlékeztetett a Székelyhon hírportál. Kulcsár Terza József hivatálosan, képviselőként látogatott a börtönbe. Beszámolója szerint a két magyar „embertelen körülmények között sínylődik,” heten vannak egy tíz négyzetméteres, kilencágyas cellában. Közölte: „Jól vannak, erős, bátor férfiak. Gyilkosokkal, tolvajokkal tartják őket egy cellában, holott ártatlanok, jogtalanul tartják őket börtönben, mivel politikai ítélet született.” Szerinte felháborító, ami Romániában történik, ilyen körülmények között a politikai börtönöket is viszszaállíthatnák. Elmondta azt is, hogy a védelem még mindig nem kapta meg a jogerős ítélet indoklását. A minapi kézdivásárhelyi tüntetésről kijelentette: elégedetlen az összegyűltek számával, hiszen Beke Istvánék elítélése valójában a magyar közösség elleni megfélemlítő akció is. A két politikai fogoly ártatlanná nyilvánítására elkezdett aláírásgyűjtést mától kezdve négy háromszéki városban egy hónapon keresztül folytatják. Az íveket átadják a családoknak, abban bíznak, hogy azokat az emberjogi bíróságon is felhasználhatják. A sajtótájékoztatón részt vett a Wass Albert-megemfékezések szervezéséért meghurcolt Bedő Zoltán is. Elmondta: a feljelentő ugyanaz a Dan Tanasá volt, aki két éve a Kovászna megyei önkormányzatot jelentette fel hasonlóan koholt indokkal. Bedő Zoltán ellen azt hozta fel, hogy a háborús bűnös kultuszát ápolja. Behívatták a rendőrségre, és ott is kijelentette, hogy amíg él, és szabadlábon van, minden február 17-én megszervezi a Wass Albertmegemlékezést. Mint mondta, az idei megemlékezések előtt két helyi napilap szerkesztőségét is figyelmeztették, amiért a rendezvény beharangozóját közzétették; az eseményen pedig rendőrök fotózták a részvevőket. Rámutatott: Wass Albert nem háborús bűnös, 1946-ban a kommunista népbíróság a távollétében ítélte halálra, úgy, hogy a testületben egyetlen jogász sem volt, de Románia elutasította a perújrafelvételt. Wass Albert múltját az amerikai hatóságok több ízben is ellenőrizték, amikor bevándorlási engedélyt, majd állampolgárságot kért, és akkor is, amikor fia, Wass Huba felvételizett a katonai akadémiára, majd amikor egyre magasabb rangba került. Nicolae Ceau§escu három alkalommal kérte Wass Albert kiadatását, de ennek nem tettek eleget, mert nem találták bűnösnek. Irán kész megtorolni az esetleges szankciókat TEHERÁN Irán legfőbb vallási és politikai vezetője támogatásáról biztosította Haszan Róháni iráni elnöknek azt a javaslatát, miszerint elzárják az olajszállító tankhajók útját a Hormuzi-szorosban, amennyiben Washington megakadályozza- Teherán olajeladásait. „Szajed Ali Hamenei ajatollah szerint az államfőnek az a nyilatkozata, melynek értelmében, ha az iráni olaj nem kerül exportálásra, a térség egyetlen országának olaja sem fog exportálásra kerülni, fontos közlés, amely tükrözi az iráni politika és az iráni rendszer szemléletét” - áll a közleményben. Hamenei az iráni külügyminisztérium tisztségviselőivel tartott megbeszélésén szót ejtett az Iránnal kötött többhatalmi atomalku amerikai felmondásáról is. Az ajatollah kizárta az újabb tárgyalásokat a washingtoni kormányzattal. „Sem az amerikaiak szavában, de még aláírásában sem szabad megbízni” - hangsúlyozta. Donald Trump amerikai elnök május 8-án bejelentette: országa kilép az iráni nukleáris programról 2015- ben aláírt többhatalmi megállapodásból és újra életbe lépteti az atomalku ratifikálásakor felfüggesztett szankciókat. Trump egyúttal figyelmeztette az Egyesült Államok partnereit, hogy november 4-éig hagyjanak fel az iráni olajvásárlásokkal, mert különben pénzügyi szankciókkal kell számolniuk. Róháni és az iszlám köztársaság több magas rangú tisztségviselője, valamint az iráni Forradalmi Gárda is kilátásba helyezte, hogy elvágják a Perzsa-(Arab-)öböl menti országokból induló olajszállító tankhajók útját a Hormuzi-szorosban, ha a Washington megakadályozza az iráni olajexportot. A tengeren exportált olaj mintegy húsz százaléka halad át naponta a Hormuzi-szoroson. MW Nem fogadják szívesen az orosz elnököt Megdöbbent az elit Mészárlás a kabuli reptéren IRAK Két tucatnál több halottja van a kabuli repülőtér közvetlen közelében vasárnap bekövetkezett robbanásnak, amely röviddel azután történt,-hogy több mint egyéves száműzetés hazatért Abdul Rasid Dosztum alelnök - közölték hírügynökségek szemtanúkra hivatkozva. A robbanás - amelynek oka egyelőre ismeretlen - a repülőtér bejáratánál következett be, ahol Dosztum hívei gyűltek öszsze, hogy köszöntsék a hazaérkező politikust. Egyes hírek szerint a halottak zöme rendőr. Amikor a detonáció történt,'Dosztum már távozott a reptérről. A volt hadúrból lett alelnök tavaly májusban utazott Törökországba gyógykezelésre, megfigyelők szerint viszont az üzbég nemzetiségű Dosztum Asraf Gáni államfő bírálójaként tartós száműzetésbe kényszerült. MW WASHINGTON Meglepetéssel vagy éppenséggel felháborodással fogadta a hírt az amerikai politikai elit zöme, miszerint Donald Trump elnök meghívta orosz kollégáját, Vlagyimir Putyint a Fehér Házba - jelentették hírügynökségek. Oroszország nem barát, hanem ellenség, de legalábbis stratégiai ellenfél - hangsúlyozzák Washingtonban, hozzátéve: miközben az elnök a közvetlen szövetségeseit sújtja politikájával, sokuk vezetőjét még nem is fogadta a Fehér Házban, pocskondiázó nyilatkozatai pedig egyre mélyebb szakadékot ásnak Amerika és Európa között, Trump feltűnően szívélyes Putyinnal, az egykori KGB-tiszttel, ahogyan Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel is. (Igaz, utóbbit legalább egyelőre nem hívta meg.) Ráadásul, ha megérkezik az orosz vendég, az amerikai adófizetők állhatják a számláját. Putyin utoljára 2005-ben, George W. Bush elnök idején Vlagyimir Putyin Fotó: MTI vendégeskedett a Fehér Házban. Chuck Schumer szenátor, demokrata párti frakcióvezető úgy foglalt állást: Trumpnak mindaddig nem lenne szabad - még harmadik országban sem - találkoznia és tárgyalnia az orosz elnökkel, amíg nyilvánosságra nem kerül, hogy a hétfői kétórás négyszemközti megbeszélésükön pontosan mi történt, miről állapodtak meg Helsinkiben. Általános vélemény szerint pedig a hidegháború vége és a Szovjetunió felbomlása, 1991 óta példáüanul rossz amerikai-orosz kapcsolathoz legfeljebb olyan semleges helyszínek dukálnak egyelőre, mint a finn főváros vagy Reykjavik, ahol 1986-ban Ronald Reagan elnök Mihail Gorbacsov szovjet vezetővel tárgyalt. De Putyin meghívása még kormányzati körökben is zavart keltett Amerikában. - Megismételné, kérem? - reagált a hírre hitetlenkedve Dan Coats, az amerikai hírszerző szerveket összefogó Országos Hírszerzési Igazgatóság főnöke, amikor először hallott a bejelentésről. - Az sajátságos lesz! - tette hozzá. Majd Coats kifejtette, Vlagyimir Putyinnak minimum tudnia kellett a 2016- os amerikai választásokba való orosz beavatkozásokról, de az is meglehet, hogy azokat eleve ő rendelte el. Adam Schiff a hírszerzési bizottság rangidős demokrata párti tagja, kaliforniai képviselő javasolta: eskü alatt hallgassák ki Trump helsinki tolmácsát - akit persze hallgatási kötelezettség terhel -, de ezt a republikánus többség leszavazta. MW
