Heves Megyei Hírlap, 2018. július (29. évfolyam, 151-176. szám)

2018-07-21 / 168. szám

8 LONDON ÁRNYAI / Kántor Mihály Anne Rice Interjú a vámpírral című regénye egyike volt azon mű­veknek, amelyek a korábban több­nyire csak mumusként ábrázolt vámpírokat oly érzékletességgel festették le, hogy az rokonszenves lehessen az olvasónak. A kilencvenes évekre a játékipar is felfedezte magának, hogy mi­képp helyezze el a játékost a vám­pírok bőrében: asztali szerepjáté­kok, kártyajátékok, társasjátékok és persze videojátékok egész sora árasztotta el a piacot. A trend idővel kissé megkopott, s bár az Alkonyat regények és a belőlük készült filmek ugyan visszahozták a vérszívók re­neszánszát, a hangsúlyos romanti­ka nem kiáltott videojátékok után. Ezért is tűnt bátor vállalkozásnak a Dontnod Entertainment Vampyr című játéka, amelyet mintha a divat hullámainak völgyébe sikerült vol­na időzíteniük. Az első világháború utolsó évé­ben járunk Londonban, ahol tom­bol a spanyolnátha. Kalandunk hőse Jonathan E. Reid, egy ma­gas rangú katonai sebész, aki egy tömegsírban ébred fel, immáron vámpírként. Kiéhezve, homályos látással ráveti magát az első élő emberre, akinek vérével csillapít­ja kínját, ám amint ismét ura lesz érzékszerveinek, felfedezi, hogy a keresésére indult húgát ölte meg. A készítők erre a tragikus fel­ütésre fűzik fel a drámát, amely­nek során a játékos a hippokraté­­szi eskü és az önfenntartás között vívódó orvos sorsát irányítja. A játékmechanizmus lehetővé te­szi, hogy Jonathanből igazi, sötét, vérszomjas, és nem utolsó sorban nagyhatalmú vámpírt csináljunk, ugyanakkor az egész játék végig­vihető egyetlen ártatlan áldozat elejtése nélkül is. Mivel azonban hősünk ereje és fejlődése részben a prédánk véréből, és részben a történethez kapcsolódó nyomozá­sért kapott tapasztalati pontokból tevődik össze, ezért aki a kevésbé erőszakos utat választja, annak egy lényegesen nehezebb játékme­nettel kell számolnia. A fejlesztők igyekeztek a vámpír­mitológia több érdekes elemét is beültetni: Jonathan képes elbájol­ni és rákényszeríteni az akaratát másokra, viszont nem képes be­lépni egy ismeretlen házba, míg be nem hívják, valamint hatalmában áll áldozataiból további vámpíro­kat teremteni. Természetesen a túlvilági lét mellett a civil álcaként szolgáló orvos szerepében is helyt kell áll­nunk: gyógyítunk, mert a betegség egyre terjed London negyedeiben, és a fertőzött vér nekünk is kevés­bé hasznos. Tevékenységünk során több mellékszereplővel is meg­ismerkedünk, akik mind-mind alaposan kidolgozott karakterek. Persze, ezt a játék ügyesen arra használja fel, hogy egy-egy ilyen ismeretség után már ne csak arc­talan, két lábon járó vértasakként tekintsünk rájuk, hanem sokszor morális dilemma elé is kénysze­rüljünk. Az áldozatok kiválasztá­sa, szokásaiknak a megismerése ugyanúgy számít a játékban, mint az, hogy esetleges elejtésük mi­lyen következményeket vonz maga után. A KIVÁRNI ÍRTA: MATT / FORDÍTOTTA: KOPBCZKY CSABA / RAJZ ♦ SZÍNEK: FELVIDÉKI MIKLÓS / BEÍRÓ: LANCZINSER MÁTYÁS TÁLÁN EL KELLENE HÚZNOM IN)NEN. ES ÚJRAKEZDENI MÁSHOL. MÉG EGYSZER. DE NEM. MOST NEM TŰNHETEK EL. NEM HAGYHATOM FAKÉPNÉL AZ ÜGYFELEIMET. AZZAL TÖNKREVÁGNÁM A HÍRNEVEMÉT. FOLYTATÁSA KÖVETKEZIK London Bram Stoker Drakulá­­ja óta gyakran idézett helyszíne a vámpírtörténeteknek, és ezzel láthatólag a fejlesztők is tisztában voltak. A szoros, egymásra tolult épülettömböket szabdaló szűk, sö­tét sikátorok, a koszos csatornák, valamint a szegényesen világított utcák mind nyomasztó, klauszt­­rofób kulisszát kölcsönöznek az amúgy is gótikus hangulatú törté­netnek. Kár, hogy a játék harcrendszere a kevésbé sikerült elemek közé tar­tozik. Az ellenfeleink ugyan válto­zatosak, hisz vámpírvadászoktól kezdve a hatalmunkat korlátozó papokon át egészen a hozzánk ha­sonlatos természetfeletti lényekig mindenfélével találkozhatunk, ám sajnos nem túl okosak, és az irányí­tás is csiszolatlan. Igazából nem is ártott volna a játéknak, ha a harcot egy az egyben kihagyják belőle. A történetmesélés, az izgalmas dön­tések, illetve az emlékezetes sze­replők azonban bőségesen kárpó­tolnak mindenért. (Vampyr. Platformok: PC, Xbox One, Playstation 4) LÉLEK JELEN LÉT A Magyar Művészeti Akadémia gyűjteményes kiállítása Az elmúlt hónapokban Pekingben, a kínai főváros ismert kortárs kiállító­­helyén, a Today Art Museumban mutatkozott be nagyszabású kiállítással a Magyar Művészeti Akadémia. A képzőművészeti, ipar- és tervezőművé­szeti, valamint kisebb részben népművészeti alkotásokat is felvonultató MMA-tárlat a mai magyar alkotóművészet sokszínűségét volt hivatott megmutatni, az utóbbi évek jelentős munkáin keresztül. A kiállítás kuráto­rai Barabás Márton és Sára Ernő voltak. Összeállításunk az MMA néhány képzőművész tagjának a kiállításon is szereplő műveiből nyújt reprezentatív válogatást. IRODALMI-KULTURALIS MELLÉKLET 2018. július

Next

/
Thumbnails
Contents