Heves Megyei Hírlap, 2018. július (29. évfolyam, 151-176. szám)

2018-07-17 / 164. szám

0 MEGYEI KÖRKÉP 2018. JÚLIUS 17., KEDD Kazahsztánban fedezte fel igazán Folkisztánt az egri Kerekes Band A somogyi hosszi furugla, a baskír kuraj, az ír fuvola és a litván énekhang különleges találkozása Asztanában minden fordítva van. Nyugat-Európában a ke­letről érkezett zenészekkel nem közösködnek a helyiek. A Spirit of Astana fesztiválon azonban, a Kerekes Band kon­certjének éjszakáján egymás­ra talált a baskír kuraj, a so­mogyi hosszi furugla, az ír fu­vola és az énekhang. Előbb csak Fehér Zsombor és egy baskír kurajos próbálgatta egymás hangszerét, majd rá­találtak a Fölszállott a páva dallamára, amit már együtt fújtak. Hozzájuk csatlakozott egy ír fuvolista, utóbb egy lit­ván énekes lány, így nyolcezer kilométert hidaltak át egyet­len dallam szárnyán. Igazi kul­turális sokk és működő szövet volt ez, mondja Zsombor, s ki­csit bepárásodik a tekintete az emlék hatására... Egres Béla szerkesztoseg@hevesmegyeihiFlap.hu- Kazahsztán nagyon messze van?- Öt óra volt repülővel, négy­ezer kilométer. Asztana pedig még Kazahsztánon belül is tő­lünk a legtávolabb esik.- Földrajzi szempontból tehát távol van tőlünk. Lelkileg is messze van Asztana, illetve a kazah emberek, és a kultúrá­juk?- Öt évvel ezelőtt, amikor megtudtam, hogy lesz ez a fesz­tivál, nem is elsősorban az iz­gatott, hogy itt színpadra lép­nek majd a világ minden ré­széből érkező zenekarok, ha­nem az, hogy Kazahsztánban rendezik. Itt pedig élnek baskí­rok, karacsájok, meg minden­féle olyan türk nép, aki apai ágon velünk a legközelebbi ro­konságban áll. Az ő muzsiká­juk is megőrződött a magyar­ság népzenéjében. Ez a zene az, ami máig él, lüktet tovább bennünk. Ezzel szemben nyel­veinkben már nehezen fedez­hetjük föl ugyanezt a hasonló­ságot. Megjegyzem, szerintem az, hogy a mi nyelvünk finn­ugor volna, már rég túlhala­dott álláspont.- Létrejött ez az áhított találko­zás türk testvéreinkkel?- Várakozáson felül teljesült minden ez irányú vágyam. Szí-Fehér Zsombor: Kazahsztánban úgy tekintenek a magyarokra, mint egy nagyon sikeres testvérnépre, aki elment a nagyvilágba szerencsét próbálni Fotó: Korsós Viktor vig hatolt bennünk a megha­­tódottság, amikor azt tapasz­taltuk, milyen őszinte testvéri szeretettel fogadnak bennün­ket. Ha kimész a környező, szomszédos országokba, olyan népekhez, akikkel az elmúlt évezredben együtt kellett él­nünk itt, a Kárpát-medencé­ben, sohasem tapasztaltam ilyet, sőt inkább idegenkedés­sel találkoztam. Ehhez képest ott - még egyszer mondom, négyezer kilométerre - úgy fo­gadnak, mint elvesztett test­vért.- A rokonságunk tudatos, tu­dott dolog számukra, vagy in­kább érzés?- Teljesen tudatos. Úgy tekin­tenek a magyarokra, mint egy nagyon sikeres testvérnépre, aki elment a nagyvilágba sze­rencsét próbálni - mint a nép­mesékben. Példaként emlege­tik, hogy a magyarok saját ál­lamot hoztak létre a távoli ide­genben, saját kultúrát terem­tettek ott, de úgy hogy megőriz­ték gyökereiket, melyek ott sar­jadtak valahol, ahol ők ma is él­nek. Egyszóval büszkék ránk.- Ez a felismerés rád, rátok ho­gyan hatott?- Egyszerűen megváltozik az embernek a gondolkodása meg a világlátása. Itt vannak ezek az emberek, népek, akik ennyire szeretnek minket, s ennyire szeretnék tartani ve­lünk a kapcsolatot, mi meg in­kább nyugatra kacsintgatunk. Pedig arrafelé mi sohasem le­szünk mások, mint egy keleti barbár nép... Nekünk itt, Eu­rópában nincs testvérünk, ott azonban tárt karokkal fogad­nak minket.- És maga Asztana, a friss fővá­ros, mely épp húsz esztendeje lett Kazahsztán első városa?- A semmiből építettek itt egy élhető, rendezett, gyö­nyörű metropoliszt, látható­an komolyan átgondolva. Érez­ni ugyan még rajta, hogy na­gyon új, kicsit művi, még­is látványos és magával raga­dó, de nem mentes a giganti­kus épületektől sem. Például a téren - ahol muzsikáltunk- áll Asztana és a kazah meg­újulás jelképe a türk eredet­mítoszt szimbolizáló, 105 mé­ter magas Bayterek torony. Ez bő két és félszerese a mi mina­retünk magasságának. Kon­cert közben is elragadott, ami­kor felnéztem arra a hatalmas nap szimbólumra, mi a tetején ragyogott, csakúgy, mint Ka­zahsztán zászlajában.- A Kerekes Band mit kapott et­től a távoli, lélekben mégis oly közeli világtól.- Egyfajta kiteljesedése ez a zenekarnak. Volt a Back to Folk albumunk, melyben létrehoz­tunk egy országot, Folklandet, aminek eredeti neve ráadásul Folkisztán lett volna... A kon­cepciónk szerint van egy nép - nyilván a magyar népből szár­mazik - mely eljutott egy szi­getre, ahol teljesen máshogy alakult ki a népzenéje. De min­denképpen az ősi Magna Hun­gáriából eredeztetve. Ez tulaj­donképpen a zenekar definíci­ója. Mi is a magyar népzenéből indultunk el, egy-egy egyéni úton, mely mindenkinek a saját útja. De mivel ez az öt ember, aki a Kerekesben muzsikál, egy felé húz, így ez a zenekar egyéni, de közös útja is egyben. S ez - szerintünk - a népzene fejlődését is jelenti. Bár sokan mondják, hogy az már nem fej­lődik, de ez butaság. Most is a népzene fejlődésének egy sza­kaszát éljük. Talán két évszá­zad múlva azt fogják mondani, hogy igen, így lett átmentve ez a népi kulturális érték, ahogy azt a Kerekes Band ezt csinál­ta a XXI. század elején. Éppen ezért volt számunkra izgalmas, vajon mit fognak szólni azok a népek ehhez a zenéhez, ami az ő hagyományaikból egyszer el­jutott a Kárpát-medencébe, ott kikristályosodott, s abból mi megalkottuk ezt az általunk lovas-nomád muzsikaként de­finiált valamit. Aztán láttuk a könnybe lábadt szemeket, a tapsokat, a táncot, s ez meg­győzött, hogy jó úton haladunk.- Készültetek meglepetés­sel is...- Az elveszett testvér ajándé­kát szerettük volna átadni Asz­tanában, ezért kerestünk - s Baranyi András nagykövet se­gítségével találtunk is - egy olyan kazah népdalt, mely ren­geteg szállal kötődik a magyar népdalkincshez. Amikor el­kezdtük játszani, körülbelül öt másodperc múlva már velünk jött, énekelt, tapsolt, nekünk integetett a háromezres tömeg! Egymásra néztünk a színpa­don, s mindannyiunk tekinte­tében az volt: hazatértünk... ASZTANA, EGER Ethno funkra és a csángó boogie-ra ropta a tömeg Kazahsztán főváro­sában. A Kerekes Band az ázsiai ország egyik legna­gyobb világzenei fesztiválja, a Spirit of Astana fellépőié­ként egy kazah népdalt is el­játszott a közönségnek. Lúd­­bőröztető asztanai élménye­ikről mesélt Fehér Zsombor, az egri zenekar vezetője. wwwHEOLhu HIRDETÉS ALÁSNÁL IS JÓL JÖN! NE MONDJON LE KEDVENC MEGYEI NAPILAPJÁRÓL A NYARALÁS ALATT! Kérje a lap átirányítását és mi pedig megpróbáljuk eljuttatni Önnek mindenhová*. Ha pedig külföldre vagy messzire utazik, lepje meg a lappal barátait, ismerőseit! Nyaralása alatt irányítsa át hozzájuk vagy segítse lapjával az egyik Önhöz közeli kórházat idősek otthonát! *A pontos átirányítási területekről érdeklődjön kollégáinknál a 06~46-9038-00ás telefonszámon. Az átirányítási igényt, a kezdő időpont előtt minimum 5 munkanappal kérjük jelezni. GYÖNGYÖS A kétszeres Európa-bajnok, hatszoros magyar bajnok gyorsasági autóversenyző, Kiss Norbert lesz a vendége július 20-án a város közösségi rádiójá­nak. Ez alkalomból délután három órától hívják a rajongókat is egy közönség­­találkozóra, amelyen nem csak beszélgetni, autogra­mot kérni, szelfiket készíte­ni lehet, de mód nyílik arra is, hogy az érdeklődők külön­leges belső kamerás verseny­felvételeket nézegessenek a sportember társaságában.- Noé Misszió címen nem­régiben állatvédelmi maga­zinműsorunk indult, amely­ben most a közismert állatvé­dő, autóversenyző lesz a mű­sorvezető vendége - ismer­tette Mikola Ferenc Zsolt. A rádió főszerkesztője hoz­zátette azt is, hogy mind az állatbarátokat, mind pedig az autósportok kedvelőit a ma­gazinműsort követően szíve­sen látják a Jókai úti stúdió­ban. Szívén viseli az árva macskák sorsát Fotó: beküldött- Ismert, hogy Kiss Nor­bert és barátai Kápolnán egy macskaárvaházat üzemel­tetnek, ahol mentett, gyógy­kezelt állatokat rehabilitál­nak és próbálnak örökbe ad­ni, ezért a világhírű magyar autóversenyző csupán any­­nyit kér kedvelőitől, hogy aki megtiszteli azzal, hogy eljön vele találkozni és hozzá ha­sonlóan fontosnak tartja az állatvédelmet, hozzon ma­gával egy zacskó macskaele­delt, árva állataiknak - tol­mácsolta a versenyző szava­it Bóday Pál, az állatvédelmi magazin házigazdája. H. É. Kérik, a rajongók macskaeledellel érkezzenek Állatbarát találkozó Már újra látogatható az Anna-barlang LILLAFÜRED Néhány napja új­ra látogatható a lillafüredi An­­na-barlang. Pünkösdkor a Füg­gőkertekben történt csőtörés miatt rövid idő alatt nagy meny­­nyiségű víz zúdult a barlang­ba. A Bükki Nemzeti Park Igaz­gatóságának kollégái azonnal igyekeztek a problémát kezel­ni, azonban a mésztufa szerke­zete miatt több héten keresztül folyt a víz a barlangjáratokban. Émiatt csúszóssá vált a já­rófelület, valamint az elektro­mos hálózat is potenciális ve­szélyt jelentett a látogatókra. Az elmúlt két hétben a veszély­tényezőket sikerült annyira megszüntetni, hogy a barlang újra látogatható legyen. Egyet­len terem maradt, ahol a talaj továbbra is csúszós, itt gumi járólapot helyeztek el, a szak­emberek pedig naponta ellen­őrizték a barlang állapotát. Az Anna-barlangot 1951- ben védetté, 1982-ben foko­zottan védetté nyilvánítot­ták. Az állagmegóvási mun­kálatokat ennek megfelelően végezték el. M. H. Az elveszettiestvér ajándéka

Next

/
Thumbnails
Contents