Heves Megyei Hírlap, 2018. július (29. évfolyam, 151-176. szám)

2018-07-16 / 163. szám

2018. JÚLIUS 16., HÉTFŐ GAZDASÁG y Nem mindegy, milyen az időjárás: masszívak az árkülönbségek ? SVÉDORSZÁG ÍRORSZÁG NÉMETORSZÁG MAGYAR­ORSZÁG AUSZTRIA SZLOVÉNIA HORVÁTORSZÁGI SPANYOL­ORSZÁG OLASZORSZÁG V GÖRÖGORSZÁG Nem Stabil volt az uniós árampi­ac az év első három hónap­jában: az árakat az enyhe év eleji időjárás lejjebb en­gedte, ám a hűvös március meg-megugrasztotta. A ma­gyar nagykereskedelmi árak kissé nőttek, a lakossági ta­rifák azonban nem változtak. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu EUROSTAT Az unió statisztikai hivatalának adatai szerint az év első negyedében Magyar országon volt a harmadik leg1 alacsonyabb - kilowattórán­ként 11,34 eurócent - a ház­tartási villamos energia brut­tó ára az Európai Unióban. En­nél olcsóbban csak Litvániá­ban és Bulgáriában mérték az áramot: 10,96, illetve 9,83 eu­­rócentért - írta meg a Világ­­gazdaság. A harmadik legjobb helyen álltunk az ipariáram­árak terén is. A 7,79 centes ha­zai átlagárnál csak a 7,30 cen­tes csehországi és a 7,42 cen­tes bulgáriai volt alacsonyabb. A lista másik végén Német­ország állt 30,72 centes ház­tartási és 15,26 centes ipari árával, de a hazai és a német árak között más lényegi kü­lönbség is van. Míg nálunk a lakosságnak közel 46 száza­lékkal került többe a villamos­energia, mint az ipari fogyasz­tóknak, addig Németország­ban 94 százalékkal. A különb­ség oka: Magyarországon a la­kossági ár alacsonyan tartása politikai kérdés, Németország­ban viszont a vállalati vásárlók versenyképességén igyeksze­nek javítani az alacsony árak­kal. Ez kiviláglik a háztartási­­áram-árak összetételéből is. Az európai fővárosok árin­dex-diagramja szerint (ame­lyen Németország csak a má­sodik Dánia mögött) a berlini­ek villanyszámlájában maga az áramtermék kilowattórán­ként mintegy 8 centbe, a bu­dapestiben 5 centbe kerül, s a rendszerhasználati díj is csu­pán hasonló arányban maga­sabb a német fővárosban. Ám a berlini lakosoknak még fi­zetniük kell 10 centnyi ener­giaadót is, míg a budapestiek­nek egy fillért sem, s így per­sze - nominálisan - a német áfateher is bő kétszeresére jön ki a budapestiének. Még mé­lyebben kell a zsebükbe nyúl­niuk a koppenhágaiaknak, akiknek a végfelhasználói ta­rifája a pestinek több mint a duplája. A hazai (és a portugáliai) áramárak belső összetétele mellesleg nem változott az első negyedévben, három főváros­ban csökkenés, a többiben nö­vekedés történt. Az összes ha­zai felhasználóra vetített rend­szerhasználati díjak viszont kissé estek Magyarországon. Az első negyedévben a nagy­kereskedelmi árak többnyire stabilak voltak, a megawatt­óránkénti 45 euró mintegy 10 Térségünkben kissé nőttek a nagykereskedelmi átlagárak: a zsinórtermék az időszak elején megawattóránként 36 euróba, a végén már 41 euróba került, a csúcsidőszaki havi átlagárak pedig 45-ről 53 euróra ugrot­tak. A nagy hideg miatt Ma­gyarországon március elején 78 eurós átlagos napi nagyke­százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az áresést se­gítette az enyhe januári keres­let, igaz, ajjnárciusi hideg két­szer is okdzott hirtelen árug­rásokat. Fontos esemény volt, hogy munkába állt több, az előző fél évet „pihenéssel töl­tő” franciaországi atomerőmű,' reskedelmi ár alakult ki. A je­lentés kiemeli az egyik paksi blokk karbantartás miatti leál­lását is, illetve, hogy az ideig­lenes hazai kapacitáskiesések miatt az import aránya 43 szá­zalékra ugrott. Szerencsénkre épp abban az időszakban, ami­kor az olcsón termelő balkáni vízerőművek csúcsra jártak. s hogy az észak-európai víz­erőművek kisebb termelése az érintett országokban március­ban ötéves árcsúcsokat hozott. (A hasonló spanyolországi lé­tesítmények azonban lejjebb nyomták a helyi jegyzéseket.) Sajtóhírek szerint a szakmi­niszter nemrégiben mintegy négy százalékkal megemelte a lakossági szolgáltatók által a nagykereskedő MVM-nek fize­tendő áramárat. Ez az úgyne­vezett belső ár, miközben csök­kent a karbantartási költség. Szakértők szerint pont annyi­val növelték az árat, ameny­­nyivel a közműhivatal szerint csökkent a hálózatok karban­tartási igénye. A fogyasztási helyre történő szállítás költsé­gét elvileg egymástól függetle­nül kell megállapítani. Jól jött az olcsó balkáni import rázós a villanyszámla 2018. első negyedév (eurócent/kWh) □ < 14,00 ■ 14,01-18,00 □ 18,01-25,00 n >25,01 FINNORSZÁG í ÉSZTORSZÁG j LETTORSZÁG ’w DÁNIA m LITVÁNIA ] EGYESÜLT KIRÁLYSÁG LENGYEL- I ORSZÁG ; ■■m 30.72 SZLOVÁKIA CSEHORSZÁG 28,55 FRANCIA ORSZÁG PORTUGÁLIA CIPRUS lpt|p 4 ........ — MW-grafika, forrás: Eurostat Hó végéig még nem bírságol a NAV ONLINE KONTROLL Az éles indu­lás óta még csak két hét telt el, de a 22 ezer étel- és italautoma­ta forgalma mellett már több mint egymillió számla adata­it látja az adóhivatal. A július 1-jén indult két online sziszté­ma nemcsak a költségvetés be­vételének növelésében, hanem a bürokráciacsökkentésben is jelentős előrelépést jelent - tá­jékoztatta Varga Mihály az MTI-t. A pénzügyminiszter hoz­zátette, a július végéig tartó szankciómentes időszak elle­nére július 10-ig mintegy 227 ezer vállalkozó regisztrált az online számlarendszerben. A NAV nem bírságolja a mulasz­tást, ha a számlaadatok július 31-ig, utólag megérkeznek az adóhivatalhoz - emlékeztetett Varga Mihály. A beérkezett adatokból kiol­vasható, hogy a gazdaságfehé­rítés és a bürokráciacsökken­tés mellett az önkéntes jogkö­vetésre is ösztönöz az online számla. A tárcavezető megem­lítette, a számlákat szabálysze­rűen állítják ki, és nem utólag, a bevallási határnap környé­kén. Az étel- és italautomaták adóhivatali bekötése is jó ha­tással volt az adómorálra. Az automaták felügyeleti egységei eddig hárommilliárd forint for­galmat rögzítettek. A NAV-hoz beérkező szám­la-, illetve automataadatok - kiegészítve többi között az on­line pénztárgép és az EKÁER- rendszeren keresztül érkezők­kel - biztosítják a legmagasabb szintű kiválasztást az adóhi­vatal kockázatelemzőinek. A szakembereknek ugyanis csak a bevallásokat kell összehason­lítaniuk a beérkező adatokkal, így már valós időben ki lehet szűrni a csalárd cégeket, fik­tív számlázókat vagy a gyanús céghálókat. MTI Nyertek a gyümölcs- és a zöldségfeldolgozók 46 milliárdot kaptak Továbbra is kiemelt cél a feldolgozóágazat fejlesztése Fotó, MTI: A Turul Expo segíti a vállalkozókat Drágulhat az orosz földgáz MOSZKVA Idén a tavalyinál jó­val magasabb lehet az exportra szánt orosz földgáz átlagára - áll az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium egyik dokumen­tumában. A TASZSZ hírügy­nökség által idézett előrejelzés szerint az exportra szánt orosz földgáz idei átlagára 242,6 dol­lár lehet ezer köbméterenként a tavalyi 195,2 dollár után. lövőre még magasabb, 268,7 dolláros átlagárral számolnak. A rákö­vetkező öt évben viszont folya­matosan csökken majd a gázár, de továbbra is magasabb lesz a tavalyinál. Az előrejelzés sze­rint az átlagos exportár 2020- ban 241,6 dollár, 2021-ben 231,7 dollár lehet. 2016-ban az exportra szánt földgáz átlagára 167 dollár volt, 2015-ben maga­sabb, 234 dollár. A minisztérium előrejelzése szerint idén 216,2 milliárd köb­méter földgázt exportál Orosz­ország, jövőre kevesebbet, 209,9 milliárdot. A mennyiség két év múlva 217,5, rá egy évre 220, majd 2022-ben ugyancsak 220 milliárd köbméter lehet az orosz export. MTI TÁMOGATÁSOK Nem telt ese­ménytelenül az elmúlt né­hány hónap a vidékfejlesztési pályázatok, azokon belül is az élelmiszeripar fejlesztését cél­zó kiírások területén. Az Ag­rárminisztérium vidékfejlesz­tési államtitkársága a szóban forgó felhívás részeként eddig összesen 634 támogatási ké­relmet hagyott jóvá, a megítélt összeg pedig eléri a 111 milli­árd forintot. Nagy István agrárminiszter képviselői kérdésre adott írás­beli válaszát a Magyar Idők is­merteti. A legtöbb támogatott projekt a zöldség-gyümölcs szektorból került ki, összesen 258 feldolgozó egység fejlesz­tésére ítéltek oda vidékfejlesz­tési forrást, az elnyert összeg 46 milliárd forintot tesz ki. A húsfeldolgozáshoz köthe­tő beruházások eddig mintegy 28 milliárd forintnyi támoga­tást nyertek el, ebből összesen 187 húsipari egység jöhet lét­re. A tejfeldolgozó ágazat sze­replői közül 46 részesült tá­mogatásban összesen tízmil­­liárd forint értékben. Kiemelt helyen szerepelnek az ital­gyártók is: nyolcmilliárd fo­rintot fordíthatnak fejleszté­sekre, ami 45 nyertes kérel­met foglal magában. A kormány az élelmiszer­feldolgozást a jövőben is tá­mogatja. Már folyik egy új be­ruházási pályázat előkészíté­se, és egy további ötvenmilli­árd forintos felhívás szolgál­ja majd az ágazat fejlesztési igényeit. Idén egy energiaha­tékonyság-javítást célzó felhí­vást is megjelentetett a tárca, amelynek második célterüle­tén az élelmiszeripari és borá­szati kisüzemek ötmilliárd fo­rintos keret terhére pályázhat­nak. MW KÁRPÁTALJA A nehéz ukrajnai helyzet ellenére az utóbbi né­hány évben sikerült igen jelen­tős előrelépést elérni a kárpát­aljai magyar vállalkozások fej­lesztése terén - jelentette ki Brenzovics László, a Kárpátaljai Ma­gyar Kulturális Szö­vetség (KMKSZ) el­nöke, az ukrán par­lament képviselő­je Tiszapéterfal­­ván, az V. Turul Expo kiállítás szombati nyitórendezvényén. A KMVSZ egy év leforgása alatt majdnem megduplázta a tag­létszámát, amely immár meg­közelíti a kétezret. Kétharma­duk a mezőgazdaságban tevé­kenykedik. Az idei Túrul Expó­ra négy országból 103 vállalko­zás jelentkezett termékeivel. Az ott élő magyarság meg­maradásának előfeltétele, hogy meglegyen létének gazdasági alapja, amit a prosperáló vál­lalkozások teremthetnek meg. „Ezt segíti a magyar kormány támogatásával indított Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfej­lesztési Program is. Az elmúlt három évben példátlan mérté­kű - az idei év végére a 10 milli­árd forint értéket elérő - támo­gatás érkezett az anyaország­ból a magyar vállalkozások­hoz” - mondta az elnök. Az elnök az el­mondottak tükré­ben különösen fur­csának nevezte, hogy az ukrán ál­lam, amely az adó­bevételek révén ha­szonélvezője a magyarországi támogatásoknak, az Egán Ede­­program megvalósításának elősegítése helyett akadályoz­ni igyekszik azt. Ezt mutatja, hogy az Ukrán Biztonsági Szol­gálat (SZBU) büntetőjogi eljá­rást indított az Egán Ede-prog­­ramot lebonyolító alapítvány el­len, jóllehet az teljes mértékben az ukrán törvényeknek megfe­lelően működik. Ennek kap­csán Brenzovics László arra szólította fel a magyar vállal­kozókat, ne engedjék magukat fnegfélemlíteni vagy provokál­ni, ha a hatóság beidézi őket ki­hallgatásra, és továbbra is bát­ran pályázzanak. MW Az ukránok el­járást indítot­tak áz alapít­vány ellen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents