Heves Megyei Hírlap, 2018. július (29. évfolyam, 151-176. szám)

2018-07-14 / 162. szám

2018. JÚLIUS 14., SZOMBAT SPORT 15 Kezdődik a vízilabda-Európa-bajnokság - csak a győzelem számít Nagy Viktor: Tűzön-vízen át A férfiak csapatkapitánya reményekkel telve indul a katalán fővárosba Fotó: MW Nagy Viktor, a férfiváloga­tott csapatkapitánya az Eu­­rópa-bajnokságon vissza­tér Barcelonába, ahol öt év­vel ezelőtt világbajnoki cí­met nyert. Lakner Gábor szerkesztoseg@mediaworks.hu- Kétezertizenhárom után is­mét Barcelonában játszik nagy tornán az akkor világbajnoksá­got nyerő férfiválogatott, szíve­sen tér vissza a városba?- Vannak ugyan rossz emlé­keim is Barcelonával kapcso­latban, de igyekszem mindig csak a szépet megőrizni, abból is van bőven - mondta Nagy Viktor, a magyar férfiváloga­tott 33 éves kapusa. - Ott let­tem világbajnok, sok momen­tum megmaradt, de ami iga­zán felejthetetlen volt, az a sza­vakkal leírhatatlan érzés, ame­lyet a dobogón állva éreztem, és amelyet szeretnék még át­élni. Persze az öt évvel ezelőtt volt, most teljesen új csapattal megyünk, nem lehet abból ki­indulni, mi történt akkor. A si­kerek táplálják az embert, de újra minden meccsen meg kell szenvednünk a győzelemért.- Mivel lenne elégedett?- Csak a győzelemmel. Ám épp az öt évvel ezelőtti világ­­bajnokság mutatta meg, meny­nyire nem érdemes számolgat­ni. Attól a csapattól senki sem várta, hogy világbajnok legyen, de mindig kizárólag a követke­ző mérkőzésre koncentrálva si­került nyernünk. Most is ezt kell tennünk, felesleges mesz­­szire nézni. Először nyerjük meg a nyitómeccset, ami világ­­versenyen mindig nehéz fel­adat, függetlenül az ellenféltől. Aztán következik az olaszok el­leni rangadó, amelynek a kime­netele sok mindent befolyásol - ennél tovább nem tervezek.- Csapatkapitányként készül a tornára, más így szerepelni a válogatottban?- Szívesen fogadtam az új szerepkört, amire ugyan soha­sem vágytam, de megtalált, és nagyon élvezem. A több feladat nagyobb odafigyelést igényel, de arra vigyázok, hogy annyi energiát ne vegyen ef tőlem, amennyi már nyomot hagyna a játékomon. A legfontosabb az egység megtartása, ám van elképzelésem a játékról, ezt is igyekszem átadni a társaim­nak. Ha azt csinálják, amit sze­retnék, előre ki tudom számol­ni, honnan jöhetnek a lövések, és nem érhet meglepetés.- Rendre szóba kerül, hogy ön a korelnök is...- Sokat zrikálnak azzal a töb­biek, hogy én vagyok a legöre­gebb, de örülök neki, hogy eny­­nyire fiatal csapatba kerültem. Egyébként nem érzem magam idősnek, így mindig rácsodál­kozom, hogy vannak csapat­társaim, akik tíz-tizenkét évvel később születtek. De jó ez így: ahogyan én megpróbálom átad­ni a tapasztalatokat, úgy kapom a fiatalokból áradó energiát.- A csapat tagjai különböző ál­lapotban kezdték el a felkészü­lést, volt, aki rengeteg mécs­esét játszott még júniusban is, és akadt, aki többet pihent. Összeértek?- Erre a kérdésre csak Barce­lonában kapunk választ. Nekem könnyebb dolgom van, hiszen a saját tapasztalataimat felhasz­nálva tudom, hogyan hozzam ki magamból a maximumot, ho­gyan kell felpörögnöm a legne­hezebb meccsekre, de a többin se menjen a játékom egy szint alá. A fiatalok még nem éltek át hasonlót, nekik azt is meg kell tanulniuk, hogy saját magukra is oda kell figyelniük a játék és az ellenfelek mellett.- Mi ennek a formálódó csapat­nak a legnagyobb erőssége?- Az, hogy tűzön-vízen át­megy. Fiatal titánokról beszé­lünk, amiben benne van az is, hogy néha nagy akarással, de meggondolatlanul vízilabdáz­nak, ezeket a szituációkat kell megbeszélnem velük, hogy mindig csak a jó maradjon meg. Nem szabad rohannunk a gólok után, nem kell nekünk a tízszázalékos helyzeteket el­­pufogtatnunk, bőven jó, ha az ötvenszázalékosokat lőjük el, mert abból nehezebben fordul le az ellenfél. Meglátjuk, mit hoz a jövő, én mindenesetre optimista vagyok, várom már az Európa-bajnokságot - csa­pattársaim ugyancsak. Végletek a kapuban A magyar válogatott korelnöke és legfiatalabbja egymás tár­sa a kapuban, hiszen Nagy Vik­tor (33) és Vogel Soma (21) áll­ja az ellenfél lövéseinek útját. A világbajnok Nagyot nem kell bemutatni, elképesztő védé­sekre képes, óriási tűzzel, szin­te delejes erővel képes irányí­tani a védelmet és elbizonyta­­lanítani az ellenfél lövőit. Stílu­sa, mentalitása bármikor ké­pes kirángatni a gödörből a csapatot, ha elkapja a fonalat, egymaga nyerőember lehet. Nyilván a két játékos közül ő a rutinosabb, de Vogel sem nye­retlen kezdő, a bajnoki címet szerző Ferencvárosban első számú kapusként számítottak rá. Könyöksérülése miatt hi­ányzott a válogatott felkészülé­sének kezdetéről, ám utolérte magát. Jó szellemiségű sporto­ló, akire várhatóan jól hat majd az Európa-bajnokság felhajtá­sa. Remek érzékkel hárítja az ötösöket. A meccsenkénti egy gól igazán nem lehet túl nagy kihívás egy Eb-n Szinte bármit elérhetnek a lányok Keszthelyi Ritáék játékát Faragó Tamás kommentálja Fotó: MW VÍZILABDA Faragó Tamás úgy látja, a női válogatott a fiatalí­tás folyamatában is képes le­het jó eredményre a barcelo­nai Európa-bajnokságon. „Gyorsan eltelik a hat hét” - jegyezte meg még a felkészü­lés kezdetén Keszthelyi Ri­ta csapatkapitány, s ha a víz­ben és a szárazföldön renge­teget dolgozó játékosok nem pillanatoknak érezték az el­múlt időszakot, tény, a nők­nek már csak egy nap van hát­ra az Európa-bajnokság rajtjá­ig. A címvédő magyar váloga­tott Spanyolországgal, Orosz­országgal, Szerbiával, Török­országgal és Németországgal került egy csoportba, szombat este 22.15-kor rögtön a házi­gazdával kezd. Az Eb során a játékosként olimpiai bajnok Faragó Ta­más lesz állandó szakértőnk, aki 2005-ben világbajnoki cí­met szerzett a női válogatot­tal Montrealban, őt kértük ar­ra, helyezze el a térképen Bí­ró Attila együttesét, amely­ben hat játékos maradt a két évvel ezelőtti Európa-baj­­nok csapatból, heten pedig Eb-újoncok. „Ekletikus a csapat, vannak ügyeletes zsenik, játékosok, akik a lövések döntő többségét vállalják - kezdte elemzését Faragó. - Keszthelyi Rita, Gu­­risatti Gréta és Csabai Dóra so­kat vállal, de mi történik akkor, ha a húzóembereket leszedik a pályáról? Az előnyünk egyben a hátrányunk: hogy a legjobb játékosainktól függünk. Bíró Attila és Tóth László azonban pontosan tudja ezt, így felké­szítik a csapatot a vészhelyzet­re, vannak más tehetséges já­tékosok, akik képesek csöpög­­tetni. Aki Európa-bajnokságot akar nyerni, annak nem lehet nagy kihívás meccsenként egy gólt lőni.” Faragó szerint természe­tes, hogy átalakult a csa­pat, még a mértéke sem szo­katlan, a nehézséget inkább az okozza, hogy az újak­nak klasszisokat, nyerő­embereket kell pótolniuk: „Nem aggódom. Mindig a férfiválogatottal párhuzamo­san mondom el, hogy elsápa­dunk, amikor kimegy egy kor­osztály, aggódni kezdünk, mit hoz a jövő, aztán észrevesz­­szük, hogy felnő egy új gene­ráció, amely képes klassziso­kat kitermelni. Ä lényeg, hogy türelmesek legyünk a csapat­tal, amely elsősorban az olim­piára készül. Persze az problé­ma, hogy egyszerre kell megol­dani a fiatalítást és az eredmé­nyességet - mert ha azt mond­ja valaki, hogy fiatalít, az nem mentség arra, ha nem végzett az első négy között.” Az ellenfeleket elemezve Fa­ragó elmondta, a hollandok fi­zikailag erősebbek, a spanyo­lok taktikailag jobbak, a görö­gök lábtempóban és labdatech­nikában járnak előttünk, az olaszok a simlis vízilabdában jók, míg az oroszok „orosz ru­lett” játéka okoz nehézséget - a mieink erőssége viszont a kre­ativitás, a technika, azaz nehéz megmondani, a hat csapat kö­zül melyik hol végez. „Ha meg­oldják a lányok a negyeddöntőt, akkor képesnek tartom őket a lehető legjobb eredmény eléré­sére" - összegez Faragó Tamás. Roska Emese Boglárka Gólok kellenek Európa-bajnoki felvezetésün­ket a centerekkel folytatjuk. Bíró Attila szövetségi kapitány Bujka Barbarával nem szá­molt, míg Tóth Ildikóval nem számolhatott, hiszen visszavo­nult a játéktól, így centerposz­ton a korábban a válogatott­ban kapusként (is) szereplő Gyöngyössy Anikó és a hono­sított Rebecca Parkes kapott helyett. Faragó szerint megfe­lelő módon tudják pótolni Buj­­kát és Tóthot, a taktikai fel­adatokat jól megoldják, ám nem eléggé átütőek és adó­sak a gólokkal. A csapat jó tel­jesítményéhez szükség van rá, hogy ők is termeljenek. JEGYZET Győzött a Fradi Pajor-Gyulai László jegyzet@mediaworks.hu Volt mitől tartani. Túl friss még a rossz emlék ahhoz, hogy a Ferencváros ne te­gyen meg mindent a botrány megelőzéséért: 2012. au­gusztus 15-e miatt túl nagy árat fizetett az MLSZ és a magyar válogatott is. Ezen a napon Magyarország-Iz­­rael felkészülési mérkőzés volt soron a Puskás-stadi­onban, és egy csoport tag­jai antiszemita rigmusokat skandáltak már az izraeli himnusz alatt, majd a mér­kőzésen többször is. A FIFA közel fél évvel később sújtott le, az európai rasszizmusel­lenes mozgalom (FARE), egy bécsi izraelita kör és a Simon Wiesenthal Központ felje­lentése nyomán súlyosan megbüntette a magyar szö­vetséget: a Magyarország- Románia világbajnoki selej­tezőt zárt kapuk mögött kel­lett lejátszania a válogatott­nak, az MLSZ-t pedig negy­venezer svájci frankos bün­tetés befizetésére kötelezték. Lehetett fellebbezni ar­ra hivatkozva, hogy a szö­vetség mindent megtett a meccs szervezésekor, amit megtehetett, de minden­ki mellé nem állíthat rend­őrt, a legfegyelmezettebb tö­megben is akadhat néhány bomlott agyú, és nem az el­enyésző kisebbség alapján kell ítélni, a szankciók rá­adásul enyhén szólva is túl­zóak - ezek az érvek senkit sem hatottak meg. A csapat szurkolók nélkül játszott, az MLSZ pedig befizette az em­lített összeget, plusz még el­esett a több száz milliós be­vételtől is. A sors úgy hozta, hogy az Európa-liga selejtezőinek az első körében az izraeli Mac­­cabi Tel-Aviv lett a Ferencvá­ros ellenfele. A klub vezetői felnőtt módon szembenéztek a veszéllyel, nyíltan beszél­tek róla, és végül óriási győ­zelmet arattak. Az természe­tes, hogy a lehető legszigo­rúbb biztonsági intézkedé­seket megtették, de hat éve is láthattuk, az úgynevezett „hülyefaktort” ezekkel nem lehet kiiktatni. Rossz ízű fel­iratokat, molinókat ki tudnak tiltani, el tudnak kobozni, ám arra lehetetlen biztosítékot adni, hogy senki sem kezd olyat kiabálni a lelátón, ami­nek a következtében akár ki is zárhatják a klubot a nem­zetközi porondról. Az óriási győzelem az, hogy sikerült minden fra­­distával megértetni, mi a tét. A táborhoz tartozó ismerőse­im mesélték, a vezérszurko­lók mindenkinek elmondták, eszükbe se'jusson egyetlen olyan szó sem, amelybe bele­magyarázható az antiszemi­tizmus, mert azzal rengeteget ártanának a Ferencvárosnak. És a szurkolótábor azt tet­te, amit kell: sportszerűen szurkolt, csodálatos hangu­latot varázsolva a Groupa­ma Arénába. Maga a meccs csak döntetlen lett, de a jó­zanság meccsét megnyerte a Fradi - és ez talán fonto­sabb is, mint az esetleges to­vábbjutás.

Next

/
Thumbnails
Contents