Heves Megyei Hírlap, 2018. július (29. évfolyam, 151-176. szám)

2018-07-13 / 161. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2018. JULIUS 13., PENTEK A megyénkben szolgáltatott ivóvizek biztonságosak Drága kincsünk a víz, hát vigyázzunk jobban rá! Megyénk két ivóvíz-szolgáltatója garantálja az egészséges, jó minőségű csapvizet Fotó: Lénárt Márton HÍREK Lekvárt főzni is tanultak EGER Tehetséggondozó nyári tábort tartottak az Eszter­­házy Károly Egyetemen, MegyEKEnni címmel. A prog­ram célja a természettudo­mányok népszerűsítése volt, a gyermekek lekvárt, szörpöt és egészséges édességeket készítettek. Süli K. Határvadászokat várnak EGER A határvadászképzés­­ről tartanak tájékoztatót a me­gyei toborzócsoport tagjai jú­lius 15-én, vasárnap, délelőtt tíz és délután három óra kö­zött az Érsekkertben. Az ér­deklődők teljes körű tájékozta­tást kaphatnak a pályázati ki­írás részleteiről. Süli K. Otthonról viszik el a szemetet ANDORNAKTÁLYA Az önkor­mányzat kérésére megszün­tették a településen a II. Rákó­czi Ferenc út 289. alatti, illetve a II. Rákóczi Ferenc út és a Jó­zsef Attila utca sarkán találha­tó szelektív hulladékgyűjtő szi­getet. Házhoz mennek szelek­tív hulladékért. Süli K. Az aranyig táncolták magukat OSTOROS Arany minősítést ért el a helyi hagyományőrző és nyugdíjasklub tánccsoport­ja a gyulai X. Országos Szenior Táncfesztiválon. Süli K. Látogatóban az érsek GYÖNGYÖSOROSZIA Jó Pász tor Nővérek meghívására a te­lepülésre látogatott nemrég dr. Ternyák Csaba egri érsek. A főpásztor szentmisét muta­tott be, majd a nővérek rend­házába látogatott. Süli K. Napjaink kulcsfontosságú kérdése a fenntartható víz­­gazdálkodás, az édesvíz­­készlet felelős megóvása. A napokban megjelent Eu­rópai Környezetvédelmi Ügy­nökség cikkében sokkoló megállapítások szerepel­nek. Nekünk is van tenniva­lónk vizeink védelmében. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu HEVES MEGYE A vizeink fele sem egészséges! Ezzel a cím­mel jelent meg WWF (World Wide Fund for Nature, ma­gyarul Természetvédelmi Vi­lágalap) oldalán egy sokkoló adatokkal tarkított írás. A cikkben az Európai Kör­nyezetvédelmi Ügynökség napokban publikált jelenté­sének legfontosabb megálla­pításai szerepelnek. Ezek sze­rint vizeink állapota lehango­ló: jelenleg az európai felszí­ni vizek csupán negyven szá­zaléka egészséges. Magyaror­szág vizeinek pedig kevesebb mint húsz százaléka van jó ökológiai állapotban. A WWF arra figyelmeztet, hogy a 18 éve elfogadott európai szabá­lyozás gyakorlatba való át­ültetését a tagállamok csak elodázzák, közben a vizeink romló állapota hatalmas ká­rokat okoz. A gerinces állatok 81 százaléka eltűnt bolygónk­ról. Hazánk ikonja, a tiszavi­rág állományában is jelentős csökkenés látszik. Lapunkban két aspektus­ból vizsgáljuk e fontos téma­kört. Első körben a megyénk­ben szolgáltató két társaság - a Heves Megyei Vízmű Zrt. és az Észak-magyarországi Re­gionális Vízművek (ÉRV) Zrt. - szakembereit kértük meg, hogy reflektáljanak a cikk­ben szereplő állításokra. Gere Tünde, az ÉRV Zrt. kommunikációért felelős munkatársa az alábbiakban foglalta össze a cég válaszát: hazánk négy északkeleti me­gyéjében víziközmű-szolgál­tatást végző ÉRV ZRt. nagy hangsúlyt fektet a környezet, így a Föld és a víz védelmé­re, hiszen ezek a felbecsül­hetetlen értékű természeti erőforrások pótolhatatlanok. A többségi állami tulajdonú társaságunk a lehető legtöbb fórumon felhívja a figyelmet arra, hogy az ivóvízkészletek végesek, ugyanakkor rend­kívül sérülékenyek, a gon­dos vízbázisvédelem nem­csak a víz- és csatornaszol­gáltató szervezetekre, vala­mint a kapcsolódó víziparra, hatóságokra, ellenőrző szer­vekre, hanem minden felelő­sen gondolkodó állampolgár­ra komoly feladatokat ró. A Magyarországon szolgál­tatott ivóvíz kiválóan megfe­lel az uniós és a hazai előírá­soknak, jogszabályoknak, a minőségét tekintve pedig ki­emelendő. Hazánk úgyneve­zett alvízi ország, azaz az or­szág területén található víz­­mennyiség döntő része hatá­rainkon kívülről érkezik, és csak közel tíz százaléka szár­mazik csapadékból, vagy ke­letkezik államunk területén. Vízkincsünk védelme, fele­lős gazdaként való kezelése mindezért elsőrendű feladat. A Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Hajdú-Bihar és Heves megyében víziközmű-szolgál­­tatást végző társaság straté­giai célként tűzte ki az opti­mális árú, megbízható vízi­­közmű-szolgáltatás biztosí­tását, valamint a természeti erőforrásaink megőrzése ér­dekében az innovatív ivóvíz- és szennyvíztisztítási, labo­ratóriumi technológiák alkal­mazását. A Heves Megyei Vízmű Zrt. a folyamatosan ellenőrzött bük­ki védett karszt és mély poró­zus rétegekből biztosítja a ki­váló minőségű ivóvizet - tud­tuk meg Szabó Tamástól, a cég üzemviteli osztályvezetőjétől. A hazai ivóvíz megfelel az előírá­soknak, minősége kiemelkedő A társaságnak az öt megyét érintő szolgáltatási területén szolgáltatott ivóvíz felszín alat­ti vizekből származik. Ezeket a vízadó területeket az elmúlt időszakban a vállalat a hatósá­gok által jóváhagyott vízbizton­sági tervek alapján jelentős szá­mú monitoring rendszerrel lát­ta el, amely a jogszabályokon felül többletvédelmet is jelent. A vízminőség szempontjából a vonatkozó jogszabályok jó álla­potba sorolták a vízbázisokat. Folyton ellenőrzik a hálózati vizet Az ivóvíz Magyarországon az egyik legszigorúbban ellenőr­zött élelmiszer. A megkérde­zett társaságok az akkreditált laboratóriumokban a jogsza­bályoknak, a hatósági előírá­soknak, valamint a vízbizton­sági követelményeknek meg­felelően folyamatos, üteme­zett mintavétellel monitoroz­­zák a hálózatba táplált víz mi­nőségét. Az illetékes hatósá­gokkal egyeztetett és az álta­luk jóváhagyott gyakoriságban végzett ellenőrzéseik mérési adatait rendszeresen megkül­dik az érintett ellenőrző szer­veknek. Mindkét társaság bát­ran ajánlja a hálózatából érke­ző víz fogyasztását. Miután az Európai Környezetvédelmi Ügy­nökség napokban megjelent cikkében említett megállapí­tások legfőképp a felszíni vize­ink állapotára irányulnak, ezért a témára hamarosan visszaté­rünk. Ezzel összefüggő kérdé­seinket eljuttattuk a Magyar Tudományos Akadémia Tisza­­kutató Osztályának. Tilos a fürdőzés a Görbeéri tóban HATVAN A térségben számos állóvíz csalogatja a hűsölni vágyókat a nagy nyári me­legben. Az illegális fürdés azonban pénzbírsággal is jár­hat. Pozsgai Szabolcs, a He­ves megyei helyettes tisztifő­orvos úgy tájékoztatott: szű­­kebb hazánkban csupán négy olyan természetes vizű für­dőhely van, ami strandolásra is alkalmas. Ezek mind a Ti­­sza-tó mentén találhatók - je­lesül Kisköre, Poroszló, Sarud és Dinnyéshát -, vagyis a hat­vani Görbeéri tó nem sorolha­tó ezek közé. A kijelölést a területileg il­letékes járási hivatal nép­egészségügyi főosztálya vég­zi, amelynek keretében egye­bek között felmérik a víz bak­teriológiai állapotát. Ezen kí­vül fontos előírás az is, hogy a fürdőzőhelyen kiegészítő létesítmények és eszközök - zuhanyozók, pihenők, hulla­dékgyűjtő edények és elsőse­gélynyújtó felszerelések - is legyenek. A víz veszélyes, lehet ben­ne hulladék, s a mélysége is változhat; hiányoznak a men­tés feltételei is, emiatt foko­zottan veszélyes a fürdés. To­vábbra is érvényes, hogy csak a kijelölt helyeken szabad víz­be menni. T. 0. Átadták az utat RÓZSASZENTMÁRTON Átadták a falut Zagyvaszántóval és Szűcsivel összekötő útszakaszt. Elkészült a vízelvezető rendszer, a táblák és a burkolati jelek is a helyükre kerültek. Szabó Zsolt or­szággyűlési képviselő elmondta: tervezik az Ecséd felé vezető sza­kasz rendbetételét is. T. 0. Fotó: Czímer Tamás Országos Akvarell Triennálé a Kepesben EGER A Dobó István Vármú­zeum és a Magyar Vízfestők Társasága szervezésében ren­dezik meg a III. Egri Országos Akvarell Triennálét a Kepes Intézetben. Az ünnepélyes, díjkiosztással egybekötött ki­állítás megnyitó július 14-én 14 órakor kezdődik. A III. Egri Országos Akva­rell Triennáléra 292 alkotó 699 művel pályázott. A válo­gató zsűri június 1-én ült ösz­­sze, döntésük alapján 149 al­kotó 236 művel szerepel a ki­állításon. A kiállítás áttekintést ad a döntően az áttetszőségre építő kortárs vízfestészeti techni­kák legújabb eredményeiről. A szabad beadású, de szak­mai zsűri által válogatott tár­lat célja, hogy lehetőséget kí­náljon új művészi tartalmak és formák kereséséhez, új mű­vészi megnyilatkozások felvo­nultatásához e sokféle megol­dásra, közlésmódra alkalmas, innovatív festészeti eljárás művelőinek, és élvezetes idő­töltést kínáljon a műfaj szép­ségeit, izgalmait szerető mű­kedvelő közönségnek. A 2018-as kiállítás jelentő­ségét az adja, hogy az első or­szágos egri akvarell tárlatot ötven évvel ezelőtt, 1968-ban rendezték meg. M. H.

Next

/
Thumbnails
Contents