Heves Megyei Hírlap, 2018. június (29. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-01 / 125. szám

2018. JÚNIUS 1., PÉNTEK fi MEGYEI KÖRKÉP Három dimenzióból kettőt csinál, aztán visszafordítja Aki az álmokat valósággá formálja Csonka Erzsébet: akkor tudok dolgozni, ha egyedül vagyok a gondolataimmal Fotó: Gál Gábor EGER Európai, sőt, világszín­vonalú bábtervező művész­ként mutatta be Csonka Er­zsébetet Éry-Kovács András, a Harlekin Bábszínház igaz­gatója az Egri Kulturális és Művészeti Központ Forrás Gyermek- és Ifjúsági Házá­ban rendezett kiállítás meg­nyitóján, melyen a bábszín­ház jobbnál jobb előadásai­hoz tervezett és készített bábjait láthatják az érdek­lődők. A művésznővel a tár­latnyitót követően volt alkal­munk szót váltani. Egres Béla szerkesztoseg@hevesmegyeihirIap.hu- A művészi életedben ez a ki­állítás, illetve az a hatalmas munka, ami mögötte fölsejlik, egyfajta kiteljesedés, vagy in­kább pótcselekvés?- Ezt nagyon szeretem csi­nálni! El kell árulnom, hogy hat évig néztem a Harlekin Bábszínházát az ablakomból. Hosszú ideig tanítottam, de mindig tudtam, hogy igazán nem ez az én világom. Legin­kább elvonulni szeretek. Ak­kor tudok dolgozni, ha egye­dül vagyok a gondolataim­mal meg a megoldásra váró feladattal.- Azért alapvetően festőmű­vész vagy, mégis úgy tűnik, itt, a bábszínházban találtad meg önmagad.- Valóban festőnek készül­tem. Képzőművészeti szakkö­zépiskolába kerültem vidék­ről a fővárosba. Festő szakos voltam, és nagyon élveztem az ott töltött éveket. S természe­tesen festő szakra - ami a leg­népszerűbb volt - jelentkez­tem a képzőművészeti főisko­lára, s persze kétszeri próbál­kozásra sem vettek fel. így je­lentkeztem ide, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskolára, s mi­vel imádom a matekot, ez lett a másik szak, amit itt, Eger­ben elvégeztem. Sohasem gondoltam volna, de azon kí­vül, hogy a feladatok megoldá­sa - ami azóta is hobbim és ki­­kapcsolódásom - fontos részé­vé vált a díszlet- és jelmezter­vezői életemnek. Például most készítjük az igazgatóm, Éry- Kovács András rendezésében a Diótörőt, s a díszletet nagyon precízen kellett megtervezni, rengeteg számítással, amit, ha nem matekos vagyok, biz­tos nem tudom megcsinálni.- Melyik volt az a pillanat, ami­kor az ablakból való bábszín­háznézést felváltották a tet­tek?- Az első feladat tulajdon­képpen még a bábszínházné­zés előtti. Lázár Attila kért meg, hogy csináljak meg egy hatalmas meseképet a Zenés állatvilág című műsorához, ami jól sikerült, s ezen felbuz­dulva hívtak el először a Kol­­tlus és királyfi élőszereplős előadása jelmezeinek a meg­tervezésére. Nagyon megérin­tett ez a színházi világ, de aztán sokáig nem volt sem­mi, csak a vágy, hogy jó len­ne a bábszínházban dolgozni, sőt, a Gárdonyi Géza Színház dekorműhelyébe is megpróbál­tam bekerülni, de valószínűleg akkor még ennek nem jött el az ideje. Aztán meguntam a vára­kozást, s megkérdeztem Len­gyel Pált, a Harlekin akkori igazgatóját. Eleinte kaptam ki­sebb munkákat, aztán egyszer csak szabad volt az út, s telje­sülhetett a vágyam: felvettek a bábszínházba bábkészítőnek. Ez volt az az idő, amikor meg­tanultam a szakma csínját-bín­­ját. Másfél év múlva már ter­vezhettem is önállóan díszle­tet és jelmezt, mégpedig A ba­jusz című darabhoz. Majd az első önálló bábtervem a Betle­hemi csillag volt.- Nagy váltás volt a kétdimen­ziós festészet után három di­menzióban gondolkodni?- Kicsit furcsa volt, hisz a festészet arról szól, hogy a há­rom dimenziót átvisszük ket­tőbe, ez meg a fordítottja, hisz a kétdimenziós terveket - még ha az saját is - kell átvinni há­rom dimenzióba, de ez semmi­lyen problémát nem jelentett. Főleg úgy, hogy itt van mel­lettem Káló Attila bábkészítő, aki olyan fantasztikus szak­ember, amilyen nagyon kevés van a földkerekségen. Kedves és megtisztelő, amit az igaz­gatóm mondott a megnyitón, de azzal azért tisztában va­gyok, hogy bár jó úton járok, ez azért még távolról sem eu­rópai, vagy világszínvonal a tervezői szakmában.- Szoktatok kompromisszumo­kat kötni egymással, illetve a készülő bábbal, esetleg a ren­dezővel?- Arra törekszünk, hogy ne kelljen megalkudnunk. Min­dig igyekszünk kiagyalni azt a megoldást, ami megfe­lel minden elvárásnak. A ren­dezőjének, a bábszínészé­nek és persze a miénknek is. Ritkaságszámba megy, hogy bármiféle kompromisszu­mot kössünk a bábkészítés során. Vannak olyan előadá­sok, amiknek a díszlete, báb­jai szinte maguktól születnek meg, de például a Halasi Dáni­el rendezte A dzsungel köny­ve és a Pán Péter nem adták magukat könnyen. Azokkal nagyon megdolgoztunk, de az eredményt látva, minden be­fektetett energiát megért. Ne­kem a rendező álmait kell - együtt gondolkodva - megva­lósítanom. Ez a nehézsége, de a szépsége is ennek a munká­nak. Egyszerűen imádom! Füleczki István atya minden fát megáldott Fotó: beküldött Folyamatosan bővül a Születés Park OSTOROS Újabb huszonnégy fá­val bővült az ostorosi Születés Park. A különleges kis kertet tavaly adták át a településen, azzal a céllal, hogy a gyerme­keket bármerre is sodorja az élet, kötődjenek a községhez, legyen miért visszatérniük oda. Emellett a környezettu­datos nevelés népszerűsítése is nagy szerepet kapott. A parkban minden évben annyi fát ültetnek, ahány gyermek a korábbi évben szü­letett, tavaly tizenhét fával in­dult, a múlt héten elültetett fá­kat pedig örökbe is fogadták a családok. Az ünnepi eseményre so­kan összejöttek, felléptek a fa­lu hagyományőrzői, valamint az óvodások is szórakoztat­ták a megjelenteket, s a tavaly született gyermekek családjai egy-egy lufit is elengedtek. A programon Füleczki Ist­ván, a település plébánosa is részt vett, aki örömmel áldot­ta meg a facsemetéket, vala­mint a megjelenteket, és Is­ten áldását kérte minden kis­gyermekre. Süli K. Zenés produkciók váltották egymást a színpadon Fotó: H. M. Add a kezed, mert együtt kerek a világ! EGER A csütörtök az értelmi fo­gyatékosok elfogadásáról, illet­ve elfogadtatásáról szólt a Dobó téren. Az ÉFOÉSZ, azaz az Értel­mi Fogyatékossággal Élők és Se­gítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége Heves Megyei Köz­hasznú Egyesülete itt rendezte meg szemléletformáló napját, egyben Kulturális Seregszem­léjét, „Add a kezed, mert együtt kerek a világ!” címmel. Művé­szeti csoportok, egyéni fellépők adták elő műsorukat. A szerep­lők élvezték a sikert, örültek annak, hogy nagyobb közön­ség előtt mutathatják meg mire képesek, fel tudják venni a ver­senyt ép társaikkal. A főtéri sátrakban ott voltak a szervező egyesület társ civil szervezetei. Itt rendezett be ki­állítást többek között a Szala­­parti Módszertani Intézmény, valamint annak Aranykapu Alapítványa és az Egri Gyer­mekotthon és Fogyatékosok Ott­hona. Az Egri Szociális Szolgál­tató Intézmény és az Egri Csa­ládsegítő Alapítvány különfé­le kézműves-foglalkozásokkal volt jelen. M. H. Könnyűzenei tanárképzés Jöhet EGER - A magyar lakosság 60 százaléka, a 20 és 40 év kö­zöttieknek pedig 80 százalé­ka vallja, hogy mindennapos élményt jelent számára a ze­ne - nyitotta meg az Eszterhá­­zi Károly Egyetem és a Hang­foglaló Program közös konfe­renciáját Bajnai Zsolt, a prog­ram vezetője szerda délelőtt a Líceumban. Rázsi Botond al­polgármester elmondta: há­rom év alatt 88 élőzenés kon­certnek adott otthont a város, ezáltal az ország zenei térké­pén is helyet kapott. A könnyűzene-oktatás eredményeit és lehetőségeit elemző konzultációt felvezet­ve dr. Liptai Kálmán, az egye­tem rektora kihangsúlyozta: nagyon fontos céljuk, hogy a műfaj otthonra találjon az in­tézmény falain belül. A közös szándék alapján a könnyűzenei tanárképzés be­vezetését tervezik, és az eh­hez szükséges körülmények, többek közt zenei stúdió ki­alakítását. Bajnai Zsolt hang­súlyozta: a program hosszú tá­vú célja, hogy a városban min­denki számára megteremtsék a lehetőséget, hogy zenét ta­nulhasson - mely az egész­séges fejlődést és a minden­napokban való érvényesülést egyaránt segíti. L. R. Az egyetem gyakorlóiskolájának ifjú művészei állítottak ki Alkotás szabadsága a falakon EGER „A munkák tükrében ér­zem és látom mennyi kéz és mennyi gondolat, mely képről képre máshogyan tör elő és szerez érvényes hangot ma­gán.” Gárdonyi Géza szavai­val köszöntötte a vendégeket Fejes Adrienn, az Eszterházy Károly Egyetem Gyakorló Ál­talános, Közép-, Alapfokú Mű­vészeti Iskola és Pedagógiai Intézetének pedagógusa az Arkt Művészeti Ellátóban szerdán. Az intézmény képzőművé­szet tanszaka év végén min­den művészeti ágban vizsgát szervez, ahol a tanulók be­mutatják a tanévben készült Az alkotások június hetedikéig láthatók Fotó: Márkus Attila munkáikat. A képzőművészeti ág kiállításán a legkisebbektől a végzősökig együtt, közös tér­ben szerepelnek diákjaink al­kotásaikkal. A kiállításon egé­szen az első évfolyamtól az ti­zenkettedikig megtalálhatóak a diákok munkái. A tárlat megnyitóján kö­szöntötték azokat, akik elkö­szönnek az iskolától, ugyan­is idén érettségiznek. Maj­­nár Mónika, Réka Hella, Pá­pai Stefánia, Bartók Róbert, Kovács Teodóra, Csaba Petra valamint Dobozi Klaudia feje­zi be a középiskolát. A vizsga­munkák június 7-ig tekinthe­tőek meg. M. H.

Next

/
Thumbnails
Contents