Heves Megyei Hírlap, 2018. június (29. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-30 / 150. szám

fi HITÉLET 2018. JÚNIUS 30., SZOMBAT Siposné Kohári Szilvia intézményvezető egészen az indulásától a RÉV csapatát erősíti Fotó: Huszár Márk HÍREK Harmincötödszörre találkoznak EGERSZAIOK Július 11. és 15. között rendezik meg a 35. Egerszalóki Ifjúsági Ta­lálkozó és Lelkigyakorlatot. Az ötnapos program során a szentmisék mellett előadá­sokkal, koncertekkel, kiscso­portos beszélgetéssel várják az érdeklődőket. A részletek a www.szalokitalalkozok.hu honlapon találhatók. Süli K. Tanfolyamra várnak • -Az Egri Főegyházme­gyei Cursillo Mozgalom tan­folyamot szervez a keresz­ténység megismerésére. A négynapos találkozókat Egerben, a Szent János köz­pontban rendezik meg, a férfiakat július 12-től 15-ig, a nőket pedigjúlius 19-től 22-ig hívják és várják. A hét­végék lelkivezetője Szabó József spirituális atya lesz. Jelentkezni e-mailben a je­­lentkezes@egricursillo.hu címen lehet, bővebb infor­máció a www.egricursillo. hu honlapon található, vagy telefonon Baksay Gábor­nál kérhető a 06-30/5044- 188-as számon. Süli K. Rendhagyó tárlat nyílik EGER Bugyi László Guriga fo­tós műveiből nyílik kiállítás Határkeresztek címmel júli­us 3-án, kedden 16 órakor az Egri Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpontban. A tárla­tot Barna Gábor egyetemi ta­nár nyitja meg. Süli K. A színfalak mögött EGER Projektnapon vettek részt június 21-én a Szent Imre Katolikus Iskolarádiós Hálózat tagjai. A programot a Szent István Rádió szer­vezte, amely során a részt­vevő harminc diák számos műsorkészítési fortélyt les­hetett el. Süli K. EGER Fennállásának husza­dikjubileumát ünnepli idén az egri RÉV Szenvedélybe­teg-segítő Szolgálat, ame­lyet az egri Főegyházmegyei Karitász Központ alapított. Siposné Kohári Szilvia intéz­ményvezetővel a RÉV-ben zajló munkáról, a függőség­ről, s a jövőbeli terveikről is beszélgettünk. Süli Kinga kinga.suli@mediaworks.hu - Hogyan változott a RÉV az el­múlt húsz évben?- Az alapvető céljaink ugyanazok, talán csak a szol­gáltatásunk, és a munkatár­saink létszáma változott. To­vábbra is a szenvedélybeteg­ségben érintettek segítése az elsődleges feladatunk, itt nem csak a függőkre gondo­lok, hanem a családjukra is, hiszen őket is sújtja ez a prob­léma. A szolgáltatásainkat te­kintve minimális a változás, némileg bővült a feladatkö­rünk, a munkatársaink kö­re pedig a kezdeti ötről ki­lenc tagúra bővült, és az in­tézményünk is sokkal tága­sabb, szebb lett.- Milyen ellátási formák érhe­tők el az intézményben?- Háromféle ellátási for­mánk van, szenvedélybete­gek nappali-, közösségi- és alacsonyküszöbű ellátása. Az első esetében egyfajta otthon­pótló ellátást is biztosítunk az egyéni segítői beszélgeté­sek mellett. A velünk szerző­dött ellátottak napközben az intézményben tartózkodhat­nak, moshatnak, tisztálkod­hatnak, és akár az ügyinté­zésben, álláskeresésben is se­gítünk nekik. Ezenfelül a kü­lönféle klubfoglalkozásaink is ennek az ellátási formá­nak a keretein belül működ­nek. A közösségi ellátás kere­tében negyvennégy település­re járunk ki, és az ott élő csa­ládokkal foglalkozunk. A leg­fontosabb ellátási formánk az alacsonyküszöbű ellátás. Ez azért rendhagyó, mert a hoz­zánk érkezőnek nem kell, hogy legyenek papírjai, és szermentesnek sem kell len­nie az ellátás igénybevételé­hez. Vagyis egy függő bejö­het ide befolyásolt állapotban, és mi lehetőséget biztosítunk, hogy pihenhessen nálunk, jó­­zanodjon, segítünk, amiben tudunk, elkezdjük a közös munkát.- Mennyi időbetelik, mire a szenvedélybeteg felismeri, hogy problémája van?- Először általában a köz­vetlen környezete veszi észre, hogy gond van. Gyakori, hogy a szülők jönnek el hozzánk, és jelzik, hogy probléma van. Ilyenkor velük kezdünk el fog­lalkozni, mert a legtöbbször meg kell tanítanunk őket arra, hogy ők hogyan változzanak olyan módon, hogy ne támogas­sák a szenvedélybeteg függősé­gét, és neki legyen alkalma fel­ismerni, hogy problémája van.- Hogyan segíthetik a hozzá­tartozók indirekten a függő­séget?- Ez változó, de mondok egy példát. Fiatal függő fel­nőtteknél, akik még otthon élnek, gyakori, hogy a szü­lők nem mernek szankciót bevezetni. Tudják, hogy füg­gő a gyermekük, de inkább adnak neki pénzt, mert attól tartanak, ha nem teszik, el­kezd lopni, ez egyébként ál­talában így is van. De az nem normális, hogy a szülő azért ad pénzt a gyerekének, hogy ne lopjon. Kicsit igenis ke­ménynek kell lenni. És igen, ha nem támogatja anyagilag, utána lehet, hogy lopni fog, és rendőrségi ügybe kevere­dik, de ha egyedül marad, nincs, aki segítse a függősé­gét, akkor előbb-utóbb felis­meri, hogy bajban van, és se­gítséget kér. Sok kliensünk a hajléktalanság pereméről jön terápiára, mert akkor ér­ti meg, mekkora a baj. Ezzel a felismeréssel kezdődik a fel­épülés. Gyakori, hogy szüiők jönnek el hozzánk, és jelzik, probléma van- Mennyi ideig tart a terápia?- Alanya válogatja. Van, hogy három-négy évig dolgo­zunk egy függővel, mire elju­tunk addig, hogy változtatni akar, és képes is rá. Ezeknek az embereknek gyakorlatilag újra meg kell tanulniuk élni. Hiszen aki mondjuk tizen­éves korától kezdve rendsze­resen drogozik, az nem tud­ja, milyen józanul szerelmes­nek lenni, vagy egyáltalán hétköznapi életet élni. Ezért különösen küzdelmes a fel­épülés, egész életen át tart. A szenvedélybetegség nem gyó­gyítható, hanem tünetmen­tessé tehető. m Küzdelmes á felépülés, egy egész életen át tart- Önök, segítők testileg-lelki­­leg megterhelő munkát végez­nek. Hogyan tudják ezt a nap végén „letenni"?- Nagyon ügyelünk arra, hogy rendben legyen a segí­tői csapatunk mentálisan, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben. Rendszeresen van szupervíziónk, esetmeg­beszélésünk. Azt gondolom, hogy remek csapat a miénk, megbízunk egymásban, tá­maszkodhatunk egymásra, ennek köszönhetően is tud­juk harmonikusan végezni a munkánkat.- Mi az, amit sikerként szoktak megélni?- A mások számára apró­ságnak számító történések is lehetnek óriási előrelépések. Ha például valaki rádöbben több évi függőség után, hogy már két hónapja józan, vagy ha valaki felnőttként megke­res minket, és elmondja, mi tettük szebbé a gyerekkorát a munkánkkal. Ezek apró aján­dékok.- Mik a terveik a jövőre nézve?- Nagyon szeretnénk bőví­teni, színesíteni a szolgáltatá­saink körét. Prevenciós prog­ramokat, új csoportfoglalkozá­sokat tervezünk, és remek len­ne, ha a középiskolákban is fo­kozottabban lehetnénk jelen a jövőben, mert úgy látjuk, nagy szüksége lenne erre a fiatal ge­nerációnak. Bosco Szent János tanítása alapján foglalkoznak a gyermekekkel két héten keresztül Játékra, lelki gazdagodásra is jut idő az oratóriumban EGER Közel száz fiatal vesz részt a június 24. és július 6. között zajló Szalézi Nyári Oratóriumban. A Segítő Szűz Mária Egyetemi Leánykollé­giumban megrendezett prog­ramon a gyermekekkel Bosco Szent János tanítása alapján foglalkoznak, a játékos prog­ramok mellett így természe­tesen a lelki gazdagodásra is jut idő. Az idei tábor A kisher­­ceg című klasszikus témája köré épült. A fiatalok mindennap reg­geltől délutánig vannak az ora­tóriumban, ahol csoportfog­lalkozásokon, előadásokon ve­hetnek részt, ezenfelül min­dennap van kézműveskedés, ügyességi játék, de tanulhat­tak az elsősegélynyújtásról is, és terápiás segítő kutyák is el­látogattak hozzájuk. De nem csak Egerben tartózkodnak, Máriabesnyőre is ellátogattak, valamint Budapestre, a Csodák palotájába is kirándultak. Domán Vivien szervező el­mondta, igyekeznek tartalmas kikapcsolódást biztosítani a gyermekeknek, családias lég­körben zajlanak a programja­ik. Számos szalézi animátor felügyeli a fiatalokat, így min­denkire kellő odafigyelés jut, és nagy hangsúlyt fektetnek a lelki gazdagodásra is. Süli K. A gyermekeknek szentelte életét Bosco Szent János olasz ka- pap szeretne lenni. Életét a tolikus lelkipásztor, a Szalézi szegény sorsú gyermekeknek Szent Ferenc Társaság alapító- szentelte, oratóriumában több ja volt. Szegény családban szü- száz fiatalt nevelt Isten igéje letett, már fiatalon tudta, hogy szerint.

Next

/
Thumbnails
Contents