Heves Megyei Hírlap, 2018. június (29. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-27 / 147. szám
Az energetikai korszerűsítést mindig alacsonyabb közműszámla követi A legolcsóbb energia az, amit nem használunk fel Egyre gyakrabban hallani az energiatakarékosság, energiahatékonyság, energiatudatosság szavakat, amelyek valójában nem is anynyira új keletűek. Újdonság viszont az, hogy egyre több módszer áll a rendelkezésünkre ahhoz, hogy a lehető legtöbb energiát és ezáltal pénzt takarítsuk meg. Akár nagyban, akár kicsiben gondolkodunk, minden lépés számít, minden energetikai korszerűsítést kevesebb fogyasztás, vagyis alacsonyabb közműszámla követ. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu TAKARÉKOSSÁG A pazarlás és a takarékosság az emberiséggel egyidős jelenségek, de mégis más és más árnyalatban jelentek meg az egyes történelmi korokban. Mára talán az energiával a legfontosabb takarékoskodni, több okból is. Az első és legegyszerűbb megközelítés szerint az a legolcsóbb energia, amit nem használunk fel. Emellett figyelembe kell venni azt is, hogy azok az erőforrások, amelyekkel villamos vagy hőenergát állítunk elő, nem állnak korlátlanul a rendelkezésünkre. Ezért fenntarthatóan kell ezekkel gazdálkodnunk, hiszen a fogyasztási és termelési szokások kihatnak a társadalomra és a környezetre is. Szűkös erőforrások A fenntartható gazdálkodásban kevesebb erőforrásból ugyanakkora vagy akár nagyobb hozadékú gazdasági produktumnak kell keletkeznie, vagyis hatékonyabban kell kiaknázni a forrásokat. A törekvések ellenére a XXI. század első évtizedének tapasztalata mégis az, hogy mind a globális ökológiai lábnyomunk, mind a termeléshez felhasznált alapanyagok mennyisége nőtt - figyelmeztetett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a Fenntartható fejlődési célok című kiadványában. A dokumentum szerzői rámutattak: Magyarországon stagnál az erőforrás-termelékenység. Ezt úgy számítják ki, hogy a nemzeti összterméket, a GDP-t elosztják a hazai anyagfelhasználással. Az így kapott mutatószám meghatározza, hogy a gazdasági növekedéssel egyidejűleg milyen mértékű a természeti erőforrások igénybevétele. Minél magasabb a mutató értéke, annál kevesebb anyagfelhasználás szükséges egységnyi GDP előállításához. Magyarországon 2010-ben 1 kilogramm erőforrás felhasználása 0,99 euróval járult hozzá a bruttó hazai termékhez. A 2000-2012 közötti időszak végére a mutató értéke 1,15-re emelkedett, 2015-ben pedig ismét növekedni kezdett a bruttó hazai termék növekedésével és az anyagfelhasználás csökkenésével egyidejűleg. Globális szempontok A harmadik, talán legégetőbb szempont, hogy az áram- és hőtermelés, valamint a közlekedésre és az ipari tevékenységre fordított energiaforrások felhasználásának nagy része üvegházhatású gázok és más káros anyagok kibocsátásával jár. A tiszta levegő pedig szintén szűkös készlet, nem beszélve arról, hogy az időjárás megszokott rendje egyre nagyobb veszélyben van. A globális átlaghőmérséklet új rekordot felállítva tovább emelkedett 2 Óléban, és mintegy 1,1 Celsiusfokkal haladta meg az ipari forradalom előttit. Ennek a folyamatnak és a tengerszint növekedésének következményeként egyre gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási események, amelyek a világ minden pontján érintik az embereket, ám aránytalanul nagy károkat a legszegényebbeknek és a legkiszolgáltatottabbaknak okoznak - állapította meg a KSH. Ezekre a problémákra egyéni fogyasztói, ipari és állami szinten is lehetséges válaszokat adni tudatos, kooperatív és előremutató hozzáállással. Például az államnak érdemes ösztönöznie a lakosságot a takarékos energiafogyasztásra, a lakosságnak pedig érdemes élnie a felajánlott lehetőségekkel. Hasonlóan, az állam szabályozhatja az ipari termelők kibocsátását, és akár szankciókat is alkalmazhat a szabályok betartatása érdekében. Takarékos lépések A fel nem használt energia végső soron ki nem számlázott összeget is jelent. De hogyan lehetséges kevesebb energiát felhasználni? Akár kicsiben, akár nagyban gondolkodunk, az energiatakarékos életmód mindig kifizetődő. Ha például elöregedett háztartási gépeinket lecseréljük takarékosabbra, annak biztosan jóval kisebb áramszámla lesz a jutalma. Gyakran hallható jó tanács az is, hogy télen ne akarjunk forróságot a lakásban, hiszen akár 20 fok körüli hőmérséklet is kellemes lehet, legfeljebb egy kicsivel melegebben kell öltözködni. Egy pulóver vagy vastagabb zokni felhúzása egyeseknél még a komfortérzetet is javítja, akik pedig ezt kevésbé találják kényelmesnek, azoknak sem nagy ár azért cserébe, hogy jelentősen kisebb fűtésszámlát kapnak a hó végén. Az általánosan elfogadott számítási mód szerint 1 Celsius-foknyi állítás a termosztáton 6 százalékos csökkenést eredményez az energia felhasználásában. Az évről évre forróbb nyarak miatt Magyarországon is megszaporodtak a légkondicionáló berendezések. A fűtésnél érvényes szabályokhoz hasonlóan a klímaberendezéseket sem javasolt 20 foknál hidegebbre állítani, elkerülendő az energiapazarlást. Másfelől pedig nem is egészséges, sőt kifejezetten megterhelő lehet a szervezet számára a kánikulában az utcáról egy túlhűtött helyiségbe belépni. Amellett, hogy érdemes minél jobb energiahatékonyságú berendezést választani, gondolni kell arra is, hogy segítsünk a készüléknek a munkavégzésben. Ilyen elővigyázatosság lehet az, ha eleve nem hagyjuk, hogy a tűző nap felmelegítse a helyiséget, az épületet. Ezt különféle árnyékolókkal könnyedén meg lehet oldani, de ha lehetőség van rá, érdemes a legtermészetesebb és Iegesztétikusabb árnyékolót, egy lombos fát „alkalmazni” erre a célra. A növényzet kiválóan képes kontrollálni a hőmérsékletet, és kiváltképp a városi környezetben üdítő hatású. Amikor az épületek hőszigeteléséről van szó, rendszerint a téli hónapokban elérhető megtakarításra gondolunk. Ennek oka az, hogy a lakosság számára a fűtés a legnagyobb tétel az éves rezsikiadások között, nem véletlen, hogy a gáz- és távhőszolgáltatóknál is lehetőség van éves átalányban fizetni. A családi házak, társasházak utólagos homlokzati és tetőszigetelése egyre terjed, hiszen akár 60-80 százalékkal is csökkenthető így az energiafelhasználás, legyen a fűtés akár földgázalapú, akár távhő. A szigeteléssel párhuzamosan gyakran végeznek teljes körű fűtéskorszerűsítést is. Ennek lényege, hogy olyan, az új energiahatékonysági követelményeknek megfelelő fűtőberendezést és rendszert építenek be, amely kevesebb gáz felhasználásával képes megfelelően melegen tartani a lakást. Fontos, hogy mindig megbízható szakemberrel végeztessük el a tervezést és a kivitelezést is. A nem hozzáértő vállalkozó jelentős anyagi károkat okozhat. A szigeteléssel nem csak a fűtésszámlát csökkenthetjük, hiszen ennek nyáron a kánikula kint tartásában is szerepe van: ahogyan télen nem hűl át, úgy nyáron nem forrósodik fel a szigetelt ház fala. Az egyes energetikai korszerűsítésekre lakossági és vállalkozási támogatások, kedvezményes hitelek is elérhetők, akár szakaszosan, akár hosszabb távon. Ezek az ajánlatok azt hivatottak szolgálni, hogy az egyébként nem olcsó beruházások megtérülési ideje rövidüljön, továbbá hogy az ingatlantulajdonosok bátrabban vágjanak bele a korszerűsítésbe, így minél előbb olyan lakást használhassanak, amelynek alacsony a rezsiköltsége és nem pazarolja az erőforrásokat. Tématámogatás. Készült az MVM Zrt. támogatásával.
