Heves Megyei Hírlap, 2018. június (29. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-15 / 137. szám

2018. JÚNIUS 15., PÉNTEK SPORT 15 Ljubomir Vranjes a helyén kezeli a közönség megnyilvánulásait Nem Kisebbfajta csodaként éli meg a Szlovénia elleni to­vábbjutást a férfi-kézilabda­­válogatott szövetségi kapi­tánya. Ljubomir Vranjes sze­rint Nagy László nélkül nem valószínű, hogy sikerült vol­na megszerezni a kvalifiká­ciót a 2019-es világbajnok­ságra. Vranjes még szokja a kettős szerepkört, a Veszp­rém edzőjeként is dolgozó szakember rengeteget ta­nult a válogatott sikerével zárult szezon tapasztala­taiból. Szilágyi László szerkesztoseg@mediaworks.hu- Áprilisban, a Skjern elleni BL-búcsú után „Auf wieder­­sehen!"-rigmussal küldték haza a veszprémi drukkerek, május­ban kifütyülték az arénában, miután elbukta a bajnoki címet a csapatával. A vb-bronzérmes Szlovénia kiejtése után hogy esik hallani, amikor skandálják a nevét? Érez elégtételt?- Ja, nem, eszemben sincs. Aki valaha megfordult a sport világában, az ismeri a szurkolók lélektanát. Ha si­ker van, szeretnek, a nevedet kiabálják, közös fényképet, szelfit akarnak veled készíte­ni, de ha fordul a kocka, ak­kor kíméletlenül elmondják a véleményüket. Én csak azt sajnálom, ha a bíráló nincs tisztában az események hát­terével, azzal, hogy mi veze­tett a kudarchoz. De ha meg­engedi, akkor inkább a siker­ről beszélnék. Most van mit ünnepelni, kisebbfajta cso­dát vittünk véghez a szlové­nek ellen.- Csodának tekinti a vb-bronz­érmes Szlovénia kiejtését?- Inkább azt mondom, hogy szinte csoda kellett a szlové­nok kiejtéséhez. Előzőleg érez Ljubomir Vranjes szerint kisebbfajta csodát vitt véghez a válogatott Szlovénia ellen Fotó: Török Attila mindenki lesajnált bennün­ket, alig adtak húsz százalé­kot a továbbjutásra, de a játé­kosaink megmutatták, hogy hatalmas szívük van és na­gyon tudnak küzdeni. Ren­geteg nehézségünk volt, a koperi meccs előtt megbete­gedett Bartók Donát, a vissza­vágó előtt vírus söpört végig a csapaton, Bodó Richárd és Ju­hász Ádám sem volt teljesen egészséges a meccs alatt, és nemrég tért vissza a sérülése után Lékai Máté. Prémium lesz, a folytatás egyelőre elnapolva Ahogy utalt is rá a kapitány, Nagy László nélkül aligha sike­rült volna Szlovénia legyőzése. A jobbátlövő sokatmondóan kijelentette, hogy csak akkor térne vissza a vb-re, ha meg­sérül hét-nyolc játékos a poszt­ján, majd „félig komolyan” folytatta. „Meglátjuk, mi lesz, de egyelőre elég volt...” Lékai Máté teljesen elkészült az ere­jével a meccs végén. „Csak a szívem vitt előre, alig kaptam levegőt, de éreztem a felelős­séget, tudtam, hogy a csapat élére kell állnom” - nyilatkoz­ta a veszprémi irányító. Ba­logh Zsolt a rutinos játékoso­kat méltatta, a szegedi átlövő szerint az Ilyés-Nagy-tandem­­nek rengeteget köszönhet a válogatott. A kézilabda-szövet­ség szakmai alelnökét, Maro­si Lászlót nem lepte meg a vá­logatott teljesítménye. „Szin­te végig követtem a csapat fel­készülését, néztem az edzé­seket, jó volt viszontlátni a pá­lyán a begyakorolt elemeket. A sikerhez kellett a csapat és kellett a felkészült kapitány is” - mondta Marosi hozzá­téve, hogy a vb-kvalifikáció ki­harcolásáért prémiumot oszt szét a szövetség a csapatta­gok között.- Számíthatott viszont a két nagy öregre, llyés Ferencre és Nagy Lászlóra. Nélkülük is si­került volna a bravúr?- Nem valószínű... Rengete­get segítettek a csapatnak, és én is bármikor számíthattam rájuk.- Rá tudja őket beszélni a foly­tatásra?- Ez majd kiderül...- Meglepték a szlovénok a visz­­szavágón?- Néhány taktikai finomsá­got alkalmaztak, de az volt a legfontosabb, hogy tudták fo­kozni a játékuk sebességét. Az ötgólos hátrány tudatában rohanniuk kellett, mi tudato­san próbáltuk lassítani a játé­kot. Ez volt a legnagyobb, sőt, ez volt az egyetlen esélyünk.- Leszámítva azt a két mécs­esét, amit a szerb válogatott élén töltött flensburgi edző­ként, ez volt az első szezonja, amikor két posztot is betöltött: Veszprémben és a válogatott mellett is dolgozott. Nem len­ne egyszerűbb csak az egyiket vállalnia?- Amíg össze tudom egyez­tetni a feladatokat, nem idő­szerű a kérdés. Mindeközben rengeteg tanulsággal szolgált a szezon. Nehéz volt hozzá­szokni ahhoz, hogy olyan játé­kosokat készítek fel a váloga­tottban, akik a klubcsapatom riválisánál szerepelnek. A jö­vőben ebben nagyobb lesz a tapasztalatom.- Mihez kezd most, hol töltődik fel az új szezon előtt?- Hazamegyek Svédország­ba, sétálok a tengerparton és járom a természetet. Fel kell töltenem az akkumulátoro­kat, mert nehéz szezon elé né­zünk. Például játszunk egy világbajnokságon. A magyar labdarúgást jól ismerő szakemberek jöhetnek szóba a poszton Hallani már új kapitányjelöltekről is... LABDARÚGÁS Az edzőmérkő­zések ideje lejárt, jönnek a tétmeccsek: a magyar váloga­tott szeptembertől a Nemze­tek Ligájában szerepel. Noha a rajtig még szűk három hó­nap hátravan, a pontos me­netrend már ismert, a Ma­gyar Labdarúgó-szövetség is­mertette is. Eszerint a nemzeti csa­pat szeptember 8-án, Finnor­szágban lép pályára először a C liga 2. csoportjában, a talál­kozónak Tampere ad otthont (hogy ez a mérkőzés 18 óra­kor kezdődik, csupán azért érdemes megjegyezni, mert az összes többi 20.45 órára van kiírva). Három nappal később Ma­gyarország-Görögország meccset rendeznek Budapes­ten, a Groupama Arénában - a jegyvásárlással sajnos nem kell bíbelődni, ugyanis egy korábbi büntetés miatt zárt kapuk mögött kell lejátszani az összecsapást. Októberben két idegenbe­li fellépés vár majd a magyar Georges Leekens Fotó: NS válogatottra: 12-én Athén­ban vívja a Görögország el­leni „visszavágót”, 15-én pe­dig Tallinnban mérkőzik meg Észtországgal. A (csoport)kör novemberben zárul: 15-én Észtország, 18-án pedig Finn­ország válogatottja hivatalos Budapestre. A kérdés az, hogy a Nem­zetek Ligájának kinek az irá­nyításával vág neki a magyar válogatott. „Papíron” persze ez nem kérdés, hiszen a tavaly októ­berben kinevezett Georges Leekens szerződése két év­re, a 2020-as Európa-bajno­­ki selejtezősorozat végéig ér­vényes, arról nem is szólva, hogy kijutás esetén értelem­szerűen meghosszabbítható. A belga edző mögött hagyott négy meccs azonban nem ar­ról árulkodik, hogy életbe lép az opciós jog, sőt... Az egy döntetlennel és három vere­séggel kezdő szakember nem sokakat kápráztatott el eddig, olyannyira nem, hogy értesü­lésünk szerint felvetődött an­nak a lehetősége, hogy meg­válnak tőle. Tényként per­sze nem szabad kezelni a tá­vozását, már csak az említett szerződése miatt sem, de úgy hírlik, a háttérben történtek lépések annak érdekében, hogy mihamarabb váltás le­gyen a kispadon. Marco Rossi Fotó: MTI Ennek megfelelően halla­ni már utódjelöltekről is: a Nemzeti Sport információja szerint két külföldi, de a ma­gyar viszonyokat kiválóan ismerő szakvezető, a Video­tonnal 2015-ben aranyérmet nyerő, a Wisla Krakow kis­­padjáról éppen szerdán felál-Joan Carrillo Fotó: MTI ló Joan Carrillo, illetve a Hon­védőt 2017-ben bajnoki címig repítő, majd Dunaszerdahely­­re két évre aláíró, az első idé­nyében a DAC-cal mindjárt a harmadik helyen záró Mar­co Rossi került képbe - utób­bi ráadásul már nem először. Pietsch Tibor/Nemzeti Sport JEGYZET Feltámadás Takács Zoltán jegyzet@mediaworks.hu Tartozom egy bocsánat­kéréssel, már ami a ma­gyar férfi-kézilabdaváloga­­tottat illeti. A januári Euró­­pa-bajnokság végén ugyan­is eltemettem ezt a csapa­tot erre az olimpiai ciklus­ra. Jó okom volt rá a csehek elleni kilátástalan mérkő­zés és a pont nélküli kiesés után. Ráadásul a vébékvali­­fikációra Szlovéniát sorsol­ták mellénk, a világ jelen­leg egyik legjobb válogatott­ját. Aztán erre jött a koperi csoda, és a veszprémi em­bertelen küzdelemmel tet­te fel rá a koronát a csapat. Aki csak egy kicsit is jártas a sportág berkeiben, az tud­ja, hogy miért volt az elmúlt évek két legfontosabb kézi­­labda-méTkőzése ez, hiszen a vébéről lehet könnyebben kijutni az olimpiára, a többi lehetőség a csoda kategóriá­ba tartozik. Hogy mekkora tettet haj­tottak végre Lékaiék, azt a szlovénok közelmúltja bi­zonyítja. A vébé bronzér­me nem kíván kommen­tárt, de a játékuk alapján a januári Éb-n is éremért játszhattak volna szomszé­daink, ha az első két mécs­esükét nem csalják el a bí­rók. Most azonban nem bí­rózhatnak, sőt, a két meccs alapján inkább bennünk le­hetne hiányérzet ezen a té­ren. De ez már senkit sem érdekel, mert a kvalifiká­ció legnagyobb meglepeté­sét szolgáltatva kiütöttük a párharc első felvonására kissé nagy mellénnyel ér­kező riválist, amely aztán Veszprémben már nem tud­ta kijavítani a hibáját. Rengeteg elemzés lesz olvasható a következő na­pokban arról, hogy mi volt ennek a sikernek a titka. A legfontosabb nyilván­valóan az agresszív véde­kezés, amelyben llyés Fe­renc és Nagy László reakti­­válásával fizikálisán és fej­ben erősebbek voltunk el­lenfelünknél. Külön meg kell még említeni Székely Mártont, a Tatabánya ka­pusát, ő volt a meglepetés­faktor, mert talán nem is­merték annyira a szlové­nok, mint Mikler Rolandot. De persze a többiek is mind hozzátették a magukét, se­hol nem volt lyukas a csa­pat. A tempókézilabdás fi­lozófiájáról ismert Vranjest is dicséret illeti, mert ezút­tal az „emberanyaghoz” vá­lasztott taktikát. Viszont ha kiörömköd­­tük magunkat, akkor őszin­tén szembe kell nézni azzal, hogy Nagy vagy llyés nél­kül mire megy ez a csapat. Arról nem is beszélve, hogy a veszprémi és a válogatott­béli sikertelenség miatt a drukkerek által már „me­nesztett” Vranjes vajon ma­radhat-e - mert egy ilyen győzelem után azért furcsa lenne elküldeni. Az alapkérdés tehát az, hogy vajon egyetlen hatal­mas bravúrt láttunk vagy a jövő sikereinek első felvo­nását? Reméljük, utóbbi a helyes válasz.

Next

/
Thumbnails
Contents