Heves Megyei Hírlap, 2018. június (29. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-12 / 134. szám
12 MEGYEI KÖRKÉP 2018. JUNIUS 12., KEDD Jubiláló pedagógusokat köszöntöttek a prepanapon Egy életen át voltak a nemzet napszámosai Dr. Liptai Kálmán rektor gratulál a rubin oklevelet átvevő Siller István Flóriánnak Fotó: Szilvás István Az élő zeneszó a legjobb gyógyír GYÖNGYÖS Mozart, Haydn muzsikáinak dallamai is felcsendültek az Idősek Bentlakásos Otthonának falai közt szerda délután. A mintegy száz lakó közül ötvenen a társalgóban személyesen is meghallgathatták a Budapesti Fesztiválzenekar kamaraformációjának előadását. Nagyné Lőrinc Andrea, az intézményegység vezetője elmondta, minden programra előre készülnek a lakók, a zenei produkcióknak pedig kimondottan örülnek.- A mindennapok egyformaságából igyekszünk az időseinket kimozdítani különböző programokkal, nálunk szívesen vesznek részt minden közösségi megmozdulásban, ünneplésben, szabadidős tevékenységben. Erre is közösen készültünk, zeneszerzőkről, zeneművekről beszélgettünk - tette hozzá az otthon vezetője. v Elmondta azt is, a Budapesti Fesztiválzenekar kereste meg az intézményüket, hisz a Játékidő című országjáró programjuknak nem más a célja, mint az, hogy minden korosztálynak és társadalmi rétegnek bemutassák muzsikájukat. Épp ezért a hátrányos helyzetű fiataloknak, mozgássérült gyerekeknek is zenélnek, olyanoknak, akiknek a klasszikus zene ismeretlen és elérhetetlen, vagy csak komoly erőfeszítések árán juthatnának el egy hangversenyre, de meglátogatják az időseket, akiknek az élő muzsikaszó sokszor a legjobb gyógyír. H. É. Fotó: Czímer Tamás Az egykori alma materben huszonötödik alkalommal megrendezett prepanapi ünnepségen több mint negyvenen vehették át jubileumi diplomájukat. Szilvás István ausi30@gmail.com EGER A most 92 esztendős Csabai Ernő eddigi élete felét a katedrán töltötte el. A terpesi születésű ifjú - negyvenhárom osztálytársával együtt - 1948-ban végzett az Egri Érseki rom. kát. Tanítóképző Intézet és Líceumban, majd a hevesi 1-es iskolába helyezték. Később felvételt nyert a budapesti közgazdasági egyetemre, ahonnan Pásztora került, majd nyugdíjba vonulásáig az egri Alpári Gyula Közgazdasági Technikumban tanított. Csabai tanár urat most nagy megtiszteltetés érte: hetven évvel ezelőtt végzett tanítóként rubin oklevelet vehetett át a XXV. prepanapi ünnepségen. Az Egri Tanító- és Tanárképzős Öregdiákok Baráti Köre rendezvényén Hegedűs Tibor elnök köszöntötte a jubiláló pedagógusokat, akik együtt idézték fel a szép, ám olykor nehéz körülmények között is becsülettel végzett munkájukat. Ezt követően dr. Dobos József, a kör tiszteletbeli örökös elnöke szalagot kötött a prepások zászlajára. Ezzel a gesztussal emlékeztek meg a tanítóképző 190 évvel ezelőtti alapításáról. A továbbiakban dr. Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Egyetem rektora szólt arról az évszázadokon át tartó útról, melynek során megvalósult a líceumot építtető egri püspök és az első magyar nyelvű tanítóképzőt alapító Pyrker János érsek álma. A rektor ezúttal is fejet hajtott az évtizedekkel ezelőtt itt végzett pedagógusok előtt, akik hűek maradtak hivatásukhoz.- Amikor erre a pályára készültem, feltették a kérdést: tudom-e, hogy ha tanár leszek, a nemzet napszámosa leszek. Ezt nem értettem akkor, ma már tudom, s önök is tudják, mit jelent a nemzet napszámosának lenni. Szolgálni egész életen át az országot és a jövőt - mondta egyebek között dr. Liptai Kálmán, aki ezt követően rubin, vas, gyémánt és arany oklevelet adott át azoknak a pedagógusoknak, akik 70, 65, 60, illetve 50 éve kapták meg tanítói vagy tanári diplomájukat. A hetven évvel ezelőtti, 1948-as évfolyam volt az utolsó, amelyik még az Egri Érseki rom. kát. Tanítóképző Intézet és Líceumban végzett. Az osztály még élő tagjai - Berndt József, Csabai Ernő, Dézsi Zoltán, Greskó Sándor, Handó János, Siller István Flórián és Urbán János - ezúttal vehették át a rubin oklevelet dr. Liptai Kálmántól, a jog-A díszünnepség meglepetése volt az a hangulatos műsor, amelyet a remekül éneklő Orbán Borbála és a mély érzéseket tolmácsoló versmondó, Kiss Katalin adott. Régi hagyomány az is, hogy a baráti kör tagja, Veliczkyné Csák Judit saját költeményével lép társai elé, mint tette most is az elődöket méltató Nagy álmodok című versében: „Csodálatos egri csillagoknak lenni,/ Eger hírét, fényét ragyogóbbá tenni./ Képző és egyetem járjanak karutód egyetem rektorától. Vas diplomát kapott a 65 éve végzett Oroszi Lászlóné, Pál Istvánná Kovács Klára, dr. Sándor Ferencné, dr. Suba Jánosné Nagy Rozália. A 60 évvel ezelőtt képesítőzötteknek adományozható gyémánt oklevelet huszonkilenc prepás érdemelte ki, három, ötven éve diplomázott tanító pedig arany oklevélben részesült. öltve. (...) Szép Eger városa iskolaváros lett,/ régebben is az volt, de most emelkedett” - szavalta. A díszoklevelesek nevében szóló gyémánt diplomás Reich Antalné Fehér Gizella elmondta: az Egri Állami Gárdonyi Géza Tanítóképző 1957-ben végzett 33 IV/b. osztályos tanulója közül mindenki a pályán maradt.- Mi, prepások nem voltunk különleges fiatalok, csak hatott ránk iskolánk és tanáraink szelleme. Megilletődve hallottuk a gyakorló kisiskolások kedves megszólítását: „kis tanító néni, kis tanító bácsi”. Tanáraink is így kezeltek bennünket. Mindjárt komolyabban kezdtünk viselkedni - egy prepához méltóan” - emlékezett, miközben volt gárdonyis diákjai virágcsokorral köszöntötték a koros dr. Suba Jánost, egykori osztályfőnöküket. A jubileumi díszünnepség zárásaként Jónás Zoltán előadóművész szavalta el a Szózatot. Ismét Eger virágosítására buzdít az önkormányzat EGER A rendezett, virággal díszített környezet megteremtése és megőrzése a célja a megyeszékhelyen immár több évtizedes múltra visszatekintő Virágos Egerért, szép környezetért versenynek. A megméretést idén is meghirdették, június 29-ig várják a jelentkezéseket. A program részleteiről sajtótájékoztatón számoltak be a szervezők hétfőn Egerben. Habis László polgármester elmondta, a versenynek komoly társadalmi bázisa van. Aláhúzta, reméli, hogy idén új versenyzők is jelentkeznek, hiszen bőven akad olyan terület a városban, amit érdemes lenne szépíteni, virágosítani. Június 29-éig i* várják a jelentkezéseket, négy kategóriában Koósné Nagy Ildikó, az önkormányzat virágosítási referense elárulta, az elmúlt években jellemzően száz felett volt a versenyzők száma, a legnagyobb aktivitást a lakosság mutatta, a cégek, intézmények bár nagy hangsúlyt fektetnek környezetük megszépítésére, egyre kevésbé jelentkeznek, de reményét fejezte ki, hogy ez a tendencia megváltozik. A virágosítás és környezetszépítés bár elsősorban az egriek számára jelentős, a megmérettetés idegenforgalmi haszna is számottevő - erről már Badacsonyiné Bohus Gabriella szólt a megjelenteknek. Az Egyesület Eger Idegenforgalmáért elnöke aláhúzta, fontos, hogy a városba látogatókat milyen látvány fogadja, az említett verseny pedig segíthet, hogy hangulatos, virágos környezet várja a turistákat. A megmérettetésre lakossági, idegenforgalmi, intézményi, valamint ipari és kereskedelmi szolgáltató kategóriában lehet nevezni június 29-ig. A jelentkezési lap megtalálható a város honlapján, a www.eger.hu oldalon, valamint személyesen átvehető és leadható a városházán, valamint a polgármesteri hivatal Kossuth u. 28. alatti épületének portaszolgálatán. Süli K. Méltók az utókor elismerésére Nem egy napig, hanem három évig él, az ember csak az utolsó néhány órájában láthatja Jól megkomponált koreográfia a kérészrajzás HEVES MEGYE Idén Tiszafüred környékén rendkívül korán, már május végén megkezdődött a kérészek rajzása - árulta el lapunknak Gál Lajos, a Természetvédelmi Őrszolgálat természetvédelmi tájegységvezetője. Hozzátette: ezt követően néhány gyenge, múlt hét végén pedig erősebb előrajzás következett, ám ezek még nem érték el az itt megszokott intenzitást.- Ennek ellenére elképzelhető, hogy az idén ez volt a főrajzás, ami így gyengébb a korábbiaknál, de meglehet az is, hogy majd ez után jön az igazi tiszavirágzás - emelte ki. Ismertette, ha tízezres nagyságrendben láthatók a kérészek, az már jó előrajzásnak számít, a főrajzáskor milliós példányszámról beszélhetünk. Elárulta: a kérészek kötődnek a folyóvizekhez, a kérésztelepek az élő Tiszán, az öblítőcsatornákban találhatók. E jószágok három évig élnek iszapban, lárvaalakban, az ember viszont csak egy napig látja őket. Folyamatosan fejlődnek, többször vedlenek, amikor elérik azt a fejlődési stádiumot, hogy a lárvából ki tudnak kelni a kifejlett imágók, rovarok, akkor egyszerre jönnek elő a víz alól. Először a hímek bújnak ki Tiszavirágok a Tisza tiszacsegei szakaszán MTI-fotó: Czeglédi Zsolt a lárvabőrből, s jönnek a felszínre, ám ebben az állapotban még nem képesek szaporodásra. Még egyszer vedlenek, ezt a népnyelv úgy írja, hogy a kérész „leveti a gatyáját”. Ez látványos folyamat: kikapaszkodnak a part menti növényzetre, ott levetik a lárvabőrt. Ha a hímek készen állnak a párzásra, akkor bújnak ki a nőstények. A párzás után a hímek rövid időn belül elpusztulnak, a nőstények pedig a folyóvizén a folyással szemben repülnek, a felszínen lerakják petéiket, amelyek besüllyednek az iszapfelszínre, ahol aztán a lárvák kikelnek, s befúrják magukat az iszapba. Ezután a nőstény is elpusztul. Gál Lajos elmondta: ilyenkor minden rovarral táplálkozó állat a kérészekre vadászik, a halaktól kezdve a madarakig. A jószág a tömegességgel küzd az életben maradásért: egymillió példányból nagyobb esélye van száznak túlélni, mint ezerből. A szakember felhívta a figyelmet: az emberi tevékenység is lehet veszélyes rájuk, például ha nem kellő távolságból nézik, vagy megfogják őket. Kiemelte: a kérész védett faj, begyűjtése és birtoklása tilos. Sz. K.
