Heves Megyei Hírlap, 2018. június (29. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-11 / 133. szám

2018. JÚNIUS 11., HÉTFŐ GAZDASÁG y A telepített fenyőfélék hozzájárulnak a globális felmelegedéshez Elnyelik a hőt a tűlevelű erdők Egy 1750-es évekig vissza­tekintő kutatás kiderítette, hogy a mesterségesen ülte­tett erdők inkább növelték, mint csökkentették a glo­bális felmelegedést. Az ok a nem megfelelő fafajok te­lepítésében, és a helytelen erdőgazdálkodásban kere­sendő. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu ERDŐGAZDÁLKODÁS Egy új francia tanulmány szerint már az 1750-es években ülte­tett fák is hozzájárultak a glo­bális felmelegedéshez, mert a széleslevelű fajokat akkor­tól többnyire tűlevelűekre, így például fenyőre cserélték. A probléma ott keresendő, hogy a tűlevelű fák jóval sö­­tétebbek, ezért több hőt nyel­nek el, mint például a lomb­hullató tölgy-, vagy a nyírfa, ez pedig kedvez az üvegház­hatásnak. Ez a tényező egész Európa-szerte majdnem 0,12 fokkal növelte a felmelegedést ezidáig. A gyorsabban növek­vő és kereskedelmi szempont­ból értékesebb fafajok, példá­ul a skót fenyő, vagy a norvég lucfenyő telepítése is jelentős hatást gyakorolt többek kö­zött az erdők fényvisszaverő képességére, és megváltoztat­ta a talaj kipárolgásának a jel­legét is. INTERNET A magyar online kis­kereskedelem nettó forgalma tavaly 545 milliárd forint volt, ezzel először szárnyalta túl az 500 milliárd forintos lélektani határt. Ez egyben azt is jelen­ti, hogy tíz év alatt több mint megtízszereződött a forgalom értéke - áll az eNET legfris­sebb jelentésében. 2017-ben 27 százalékkal nőtt az interneten keresztüli értékesítés forgal­ma a megelőző évhez képest. 2017-ben már a teljes kiske­reskedelem 6,2 százaléka on­line vásárlással történt. Ez azt jelenti, hogy három év alatt több mint másfélszeresére nőtt a kiskereskedelmen belüli ará­nya. Az online vásárlásban el-VAKÁCIÓ Több mint 200 ezer gyerek fog legalább egy hetet táborban tölteni a nyáron - kö­zölte a Taborfigyelo.hu vezető­je tegnap az Ml-en. Tóth Béla elmondta, hogy idén az infor­matikai és programozó tábo­rok a legnépszerűbbek. Itt sem egész nap gép előtt ülnek a gye­rekek: három-, négyórás okta­tás után szabadidős tevékeny­ségeket szerveznek a résztve­vőknek. Már 6-8 éves gyereke­ket is várnak programozó tábo­rokba, az sem szükséges, hogy olvasni tudjon a gyerek. A Kárpát-medence élővilága is különösen érzékeny a környe­zeti változásokra, a klímaválto­zás hatásai már napjainkban is érezhetők a hazai erdőkben.- Senki sem dughatja homok­ba a fejét, mert mindezek nem rajtunk kívül álló, tőlünk füg­getlen folyamatok: napi életvi­telünkkel, hozzáállásunkkal be­folyásoljuk, befolyásolhatjuk ső helyen állnak a számítás­­technika, szórakoztató elekt­ronika, ruházat és sportruhá­zat, játék és ajándék kategóriá­ba tartozó termékek. Az ötödik legnagyobb online forgalmat elérő kategória a lakberende­zés lett, hátrébb szorítva a ko­rábban top 5-ben szereplő ház­tartási gépeket és fehérárut. 2015 óta kilencszázezer fő­vel bővült az interneten vásár­lók száma idehaza, az elmúlt egy évben háromszázezer fő­vel. 2015 óta másfél millióról 2,7 millió főre nőtt a külföld­ről is vásárlók száma Magyar­­országon, ebből csak az elmúlt egy évben félmillió fővel gya­rapodott ez a tábor. MW A második legnépszerűbb tábortípus az idegennyelvi, va­lamint a katonai, „military” tá­bor. Utóbbiban a katonai élet rendjével, a harcászati stílu­sokkal ismerkedhetnek meg a gyerekek. A katonai táborokba jelentkező gyerekek 60 száza­léka fiú, 40 százaléka lány. A Taborfigyelo.hu vezetője elmondta, oldalukon tematika, ár, földrajzi hely, korosztály és naptári nap szerint is lehet keresni a táborok között. Idén már több mint 1200 tábortur­nusból lehet választani. MW őket - véli Szentpéteri Sándor, az Országos Erdészeti Egyesü­let (OEE) ügyvezető igazgató­ja. Ha gondosan tájékozódunk, egyúttal okosan sáfárkodunk a környezeti örökségünkkel, ak­kor élhető környezetet hagyha­tunk örökül utódaink számára is - mondta a szakértő. Az Országos Erdészeti Egyesü­let szerint a magyar erdők se­ÉLELMISZEREK Az elmúlt év­tizedekben mind nagyobb fi­gyelmet kaptak a bioélelmi­szerek, amikről azt lehet felté­telezni, hogy biztosan egész­ségesebbek a hagyományos alapanyagból, technikával ké­szült társaiknál, azt meg tud­ni lehet, hogy jóval drágábbak is. De vajon ez minden bio jel­zéssel ellátott termékre igaz? Sokan tartanak attól, hogy a bio címke csupán átve­rés, ami miatt drágább lesz ugyan az áru, de egészsé­gesebb nem. Ez az aggoda­lom nem is alaptalan, az Eu­rópa Bizottság szerint a kö­zeljövőben felül kell vizsgálni a bioélelmiszerek szabályozá­sára vonatkozó előírásokat, mert sok bionak jelölt termék valójában nem az. Különösen az Ázsiából érkező biotermé­kek eredetéről nehéz megbi­zonyosodni - írja a Magyar Mezőgazdaság. Magyarországon a bioter­mékek előállítását jogszabá­lyok szorítják szigorú felté­telrendszer közé. Ezek szabá­gítenek a klímaváltozás elleni küzdelemben: a több évszáza­dos múltra visszatekintő hazai erdőgazdálkodás tudatos szak­mai tevékenységével, s nem mellesleg a társadalom odafi­gyelésével együtt fenntartható eszközt jelenthet a globális fel­­melegedés káros, saját bőrün­kön érezhető hatásainak mér­séklésében is. Nehéz megbizonyosodni az ere­detiségről Fotó: Shutterstock lyozzák az állattartást, a nö­vénytermesztést és az élelmi­szer-feldolgozást is. így pél­dául biotermékek esetében a termesztés során nem hasz­nálnak műtrágyát, permete­zőszert, és előírás az is, hogy a földet három évig egyálta­lán nem kezelhetik vegyszer­rel. A feldolgozás során sem Európa zöld lombozata 1750 és 1850 között drámai mérték­ben összezsugorodott, a ter­mészetes erdőterület alig két­százezer négyzetkilométerre csökkent - hívták fel a figyel­met a franciaországi Laborato­ry of Climate Science and En­vironment kutatói. Az ebben a korszakban kibontakozó ipari forradalom, valamint a hajó­építés faigénye miatt jelentő­sen csökkent az őshonos fa­jokból álló erdők területe. Bár a gyors újraerdősítés ön­magában jó dolognak tűnik, mert a fák megkötik a légköri szén-dioxidot, ami különösen fontos a mostani időkben, ám az új tanulmány tulajdonkép­pen megkérdőjelezi az eddigi erdősítések egyértelműen po­zitív hatását a klímaváltozás­sal kapcsolatban. A kutatók egy Földatmosz­­féra-modell segítségével re­konstruálták az elmúlt 250 év európai erdőgazdálkodásá­nak történetét. Ez kimutatta, hogy amikor emberi kontroll alá került az erdősítés, jóval kisebb lett a szén-dioxid el­nyelés is a vadon növő termé­szetes erdőségekhez képest. A fák iparszerű kivágása és feldolgozása szénfelszabadu­lással is együtt jár, ami ter­mészetes körülmények között elraktározva maradna az er­dei alomban, az elhalt faágak­ban, és a termőföldben - jelez­szabad mesterséges adaléko­kat alkalmazni, az alapanyag pedig csak ellenőrzött gazda­ságból származhat. A jelenle­gi szabályozás értelmében ti­los a génmódosítás is. A növénytermesztésnél a vetőmagnak is biotermésből kell származnia, az állattar­tás pedig még ennél is szigo­rúbb. Az állatokat csak termé­szetes anyagból készült táp­pal lehet etetni és növekedé­si hormont, vagy egyéb növe­kedést serkentő, hozamfokozó anyagot sem kaphatnak. Meg­felelő életteret kell biztosítani nekik, nem szabad őket ket­recben vagy megkötve tarta­ni, és a biogazdálkodás során a teheneket antibiotikummal sem kezelhetik. A szabályok betartását természetesen el­lenőrzik is. Gyakran felmerülő kérdés, hogy a bio az azonos-e az öko­val, natúrral és az organikus­sal. Igen, ezek a szavak való­jában ugyanazt a fogalmat ta­karják, csak a bio kifejezés leginkább a német, míg az or­ganikus az angolszász terüle­teken terjedt el. Érdemes biotermékeket vá­sárolni, mert méreganyagoktól kímélhetjük meg a szerveze­tünket, de a biotáplálkozással nem csak a saját egészségün­kért tehetünk sokat, hanem ezzel elkötelezzük magunkat a környezetvédelem mellett is. De körültekintően kell válasz­tani, vásárolni, mert valóban nem minden bionak jelölt ter­mék bio. MW te Kim Naudts, a tanulmány vezető szerzője. Szerinte még a napjainkban sokkal tudato­sabban és átgondoltabban te­lepített erdők is kevesebb sze­net képesek megkötni és el­raktározni, mint a 250 évvel ezelőtti természetes erdősé­gek. A klímaváltozást kezelen­dő, sok kormány főleg erdő­sítést, faültetési programokat hirdet meg. így tesz például Kína is „nagy zöld falat,, épít, és az erdősítésekkel körülbe­lül 400 millió hektárt szándé­koznak befedni. A világ mező­­gazdasági kormányzatainak azonban sokkal jobban oda kellene figyelni és óvatosab­ban kezelni a faültetést, egy­általán nem mindegy ugyan­is, hogy milyen fajokkal és milyen módon folyik az erdő­­gazdálkodás - hívták fel a fi­gyelmet a kutatók. A francia projektet vezető Naudts is úgy véli, hogy első­sorban nem az erdőktől kell várni a megoldást a klímavál­tozás jelentette problémákra, hanem a káros anyagok ki­bocsátását kellene drasztiku­san csökkenteni. A friss vizs­gálati eredmények azt mutat­ják, hogy Európa nagy részén a faültetési program bár ellen­súlyozza az emissziót, de nem hűti megfelelően a bolygót, különösen nem a tűlevelűek­kel végrehajtott erdősítések. HÍREK Felülvizsgálják a terveket AUTÓPÁLYA-ÉPÍTÉS A kormány­fő felkérte Palkovics László innovációs és technoló­giai minisztert, hogy vizsgál­ja felül, és készítsen jelentést a kormány részére az autópá­lya-beruházásokkal kapcsola­tos feladatok végrehajtásáról - áll a Magyar Közlönyben. Az is a tárcavezető felada­ta, hogy részletesen számol­jon be az M30-as autópálya Miskolc-Kassa közötti össze­köttetést biztosító útszakasz megépítésének, valamint az M3-as autópálya Ukrajna felé történő meghosszabbításá­nak és kivezetésének helyze­téről. MW Tovább csökkenhet az államadósság BUDAPESTA kormány a jövő évre 1,8 százalékos állam­­háztartási hiánnyal számol és tovább csökkenő államadós­sággal, amely a ciklus végé­re hatvan százalék alá sül­lyedhet - nyilatkozta Varga Mihály a Magyar Hírlapnak. A pénzügyminiszter elmond­ta, a kormány jövőre is biz­tonságos növekedést szeret­ne, céljai között szerepel a több munkahely, a teljes fog­lalkoztatottság elérése, az adósságállomány csökken­tése, kismértékű hiány, to­vábbá a gazdasági növeke­dés négy százalék körül tartá­sa. Közölte, hogy jövőre újabb két százalékponttal csökken­het a szociális hozzájárulási adó mértéke, 19,5 százalék­ról 17,5 százalékra. MW A szépségápolásban is népszerű a bio A kozmetikumoknál alapkrité­rium, hogy az összetevők mini­mum 95 százaléka biogazdál­kodásból származzon, a ma­radék 5 százalék lehet csupán hagyományos növényi termék. Ezt a minősítést azok a kozme­tikumok kaphatják meg, ame­lyek nem tartalmaznak szinte­tikus illat- és színezőanyago­kat, hidrogénezett állati vagy növényi anyagokat, génmódo­sítással nyert összetevőket, alumíniumszármazékokat, to­vábbá a termék vagy összete­vői nem készülhetnek nano­­technológiával, de nem alkal­mazhatnak szintetikus kémiai fényvédőket sem - írja az Ori­­go.hu. Megtízszereződött az e-kereskedelem Egyre nő a kereslet a biotermékek iránt Átverés a címkékkel? Több mint 200 ezer táborozó a nyáron

Next

/
Thumbnails
Contents