Heves Megyei Hírlap, 2018. május (29. évfolyam, 100-124. szám)

2018-05-08 / 105. szám

2018. MÁJUS 8., KEDD GAZDASÁG y Négyszer többen szerződtek a téli fagykárok elleni védelemre A gazdálkodók többsége köt már valamilyen mezőgazda­­sági biztosítást. Több mint tízmilliárd forintot fizettek ki tavaly a biztosítók. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu ÓNGONDOSKODÁS Mezőgazda sági károk miatt mintegy 10,7 milliárd forintot fizettek ki ta­valy a biztosítók az Agrárgazda­sági Kutatóintézet (AKI) összesí­tése szerint. A mezőgazdaságban folyamatosan nő az öngondosko­dás iránti igény, a szélsőséges időjárás okozta károk ellen a leg­több termelő köt valamilyen ag­rárbiztosítást - adta hírül a Ma­gyar Idők. A növénybiztosítások­nál 37,4 százalékkal nőtt, és meg­közelítette a 9,7 milliárd forintot a kárkifizetések összege, az állat­­biztosításokra kifizetett összeg ugyanakkor 237,8 millióra csök­kent. Vagyon- és felelősségbizto­sítások címén pedig 701,9 millió forintot kaptak a gazdálkodók. A mezőgazdasági díjbevételek ösz­­szege tavaly 15,3 milliárd forint volt; ebből csak növénybiztosí­tásra 13,3 milliárdot fizettek be a termelők, ez 17,3 százalékos nö­vekedést jelent az egy évvel ko­rábbihoz képest. Az állatbiztosítási ágazat ta­valy a díjbevételek 3,9 száza­lékát tette ki, a vagyon- és fele­lősségbiztosítások aránya 9 szá­zalék volt, az erdőbiztosításoké 2016-hoz képest nem változott. Különösen a jégkár elleni biz­tosítást kötötték meg sokan, de népszerűnek bizonyult tavaly a téü fagykárok elleni védelem is, az ilyen szerződések száma a négyszeresére emelkedett. A lap emlékeztetett arra, hogy hazánkban már hetedik éve el­érhető az állami díjtámogatás, amellyel a gazdálkodók a támo­­gatotti körbe tartozó biztosítá­sok díjának akár 65 százalékát is visszakaphatják. A hozzájá­rulást évről évre többen igény­lik, a konstrukció népszerűsé­gét tovább növelte, hogy 2016-ban visszatérhettek a rendszer­be egyes nagyvállalatok, vala­mint az állami és önkormány­zati szereplők is. .A díjtámogatott szerződések állománya 2017-ben 10,02 mü­­liárd forintra nőtt az előző évi 7,86 milliárdhoz képest. A díjtámogatott növénybizto­sítások közül az A típusú volt a legnépszerűbb, ez adta a díjbe­vételek 47,4 százalékát és a kár­­kifizetések 45,1 százalékát. Ez esetben árpára, búzára, rozsra, napraforgóra, kukoricára, ká­posztarepcére, almára, körtére, szőlőre köthető biztosítás' jég­eső, tűz, vihar, aszály, felhősza­kadás, árvíz, valamint téli, tava­szi és őszi fagyok ellen. A második, B típusú biztosítás jégeső, vihar, tűz, továbbá téli és őszi fagyok okozta károkra köt­hető, így például dinnyére, mál­nára, paprikára, paradicsomra, zabra, szüvára, barackra vagy cseresznyére. A harmadik, a C típusú bizto­sítás szintén jégeső, aszály, ár­víz, illetve téli, tavaszi és őszi fagyok, felhőszakadás, vihar és tűzkár ellen köthető különböző növénykultúrákra. HÍREK Áttörés a magyar lakáshiteleknél FIX KAMAT A hitelállomány két­harmada még változó kamato­zású, az új kihelyezések tekin­tetében 76 százalék volt a 3 évre rögzített kamatozású hite­lek aránya - írja a Portfolio.hu. A portál szerint 119 milliárd fo­rintnyi hitelt vettek fel március­ban a háztartások. A látványos változás mögött a lakosság erősödő kockázatkerülése és a jegybank által minősített fo­gyasztóbarát lakáshitelek terje­dése áll. A változó kamatozású hiteleket a 3 és 5 éves kamat­periódusú lakáshitelek kezd­ték el kiszorítani, amiben sze­repe lehet az 1 százalékpontos kamatcsökkenésnek. MW Százmilliós pályázat fogyatékkal élőknek GÉPKOCSICSERE A tavalyi ösz­­szeg kétszerese, százmillió fo­rint jut a súlyosan mozgáskor­látozottaknak gépkocsibeszer­zésre az AutóPlusz 2018 pá­lyázat keretében - közölte az Emmi államtikára, Czibere Ká­roly. Az első körben már 17 nyertest hirdettek, a második körre május 31-ig lehet bead­ni a pályázatot. Idén már nincs kötelező hitelfelvétel, márka­vagy modellkötöttség és a tá­mogatási összeg is magasabb. Szekeres Pál miniszteri biztos kiemelte, az Autóplusz pályá­zatban külön jelentkezhetnek nagyobb összegre az elektro­mos kerekesszéket használók és külön az önhajtós kerekes­széket vagy elektromos mope­det használók. MW Készül az aszályfigyelő monitor Hazánkban a tervek szerint idén kiépül az aszálymonito­ring rendszer, így kiszámolha­­tóvá válik a csapadékhiány. Az országos jégkármérséklő hálózat május elseje óta mű­ködik, segítségével csökkent­hető a jégkárok mértéke, a biz­tosítást azonban továbbra is érdemes megkötni. Eddig többnyire az importot vettük, most jön a finomabb hazai a piacon Fotó: MTI Vetik a kukoricát, ültethetik a paradicsomot is Utolérték magukat a gazdák a földeken Budapesten most a legolcsóbb a gáz Hárommilliárd forint maradt a kártyákon HATÁRIDŐ A május elsejei hosz­­szú hétvégén az OTP Széche­nyi Pihenőkártyát (SZÉP) bir­tokló ügyfelek 146 millió fo­rinttal csökkentették a 2016- ban kapott mindeddig felhasz­nálatlanul hagyott munkálta­tói juttatásaikat. Ezzel a 2016- ban feltöltött 77,2 milliárd fo­rintnak több mint 96 százalé­kát már felhasználták a kár­tyabirtokosok, ám még így is csaknem hárommilliárd fo­rintot kellene elkölteniük; a bank közlése szerint 236 ezer munkavállaló lehet érintett. A SZÉP-kártyákra utalt jut­tatások érvényessége a feltöl­tést követő második év május 31-én lejár, az addig fel nem használt összegek visszake­rülnek a munkáltatókhoz. A jövő évtől változás követ­kezik be: az összeg a kártyán marad, ám a kártyakibocsátó szolgáltató a pénzek őrzéséért akár havi 3 százalékos költsé­get is levonhat a fennmaradó keret teljes kimerüléséig. Épp ezért a jövőben is fontos lesz a határidőn belül felhasznál­ni ezt a béren kívüli juttatást. Most a szolgáltatók szinte minden csatornán igyekez­nek felhívni az érintett kár­tyatulajdonosok figyelmét ar­ra, hogy az elköltetlen pénz a határidő lejárta után végér­vényesen elvész. Az idei év­ben a hosszú hétvégék sokat segíthetnek az összeg apasz­­tásában, és két hét múlva, pünkösdkor újabb háromna­pos ünnepen lehet elkölteni a megmaradt pénzeket. MW A meg­szokott márciusi kellemes idő­szaktól eltérően sok helyen csak március végén, április elején le­hetett először rámenni a földek­re, ezért a gazdák a vetéssel, ül­tetéssel nem tudtak a szokásos ütemben haladni - értékelte a hazai zöldségtermesztés janu­ár és április közötti helyzetét a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyü­mölcs Szakmaközi Szervezet a Világgazdaságnak. A márciu­si hideg és a különösen a sok csapadék miatt túlnedvesedett a talaj, sok helyen belvíz borí­totta a területeket. A márciusi hideg miatt a talajhőmérséklet nem érte el a vetéshez szüksé­ges szintet, ami szintén nega­tívan hatott a munkakezdésre. A szélsőséges időjárás követ­keztében késett a hagymafélék, a zöldborsó, valamint a gyökér­zöldségek vetése. Szintén csú­szott a korai zöldségnövények, a saláta- és a káposztafélék sza­badföldi kiültetése. A gazdák a tervezett vetési munkák csak 17,3 százalékát végezték el április 16-ig, míg egy éve majdnem 60 százalé­kon álltak - tudta meg az az Ag­­roinfo.hu hírportál. A tavaszi vetésű gabona tervezett vetés­­területe idén 1 millió 177 ezer hektár, ami 15,2 ezer hektárral több, mint egy évvel korábban. A zöldségfélék vetésterülete a jelentések szerint 6,6 százalék­kal kevesebb a tavalymái. Az áprilisban beköszöntött meleg miatt viszont felgyorsul­tak a munkálatok. Elindult a korai csemegekukorica vetése és szakaszosan a görögdinnye, a paprikafélék és az ipari para­dicsom ültetése. A vöröshagy­ma jól telelt, így várhatóan má­jus közepén meg is kezdődhet a szedése. MW ÁRVISZONYOK Áprilisban elő­ször fordult elő a Magyar Ener­getikai és Közmű-szabályo­zási Hivatal (MEKH) kimuta­tása szerint, hogy Budapesten a legolcsóbb a földgáz az uniós fővárosok közül. A MEKH hétfőn kö­zölte, hogy Buda­pest azt követően került az összeha­sonlító árlista vé­gére, hogy a ro­mán fővárosban tíz százalék­kal emelték az árakat. Európai fővárosban csak az Európai Unión kívüli belg­rádiak fizetnek kevesebbet a földgázért, pontosan 3,21 eurócentet, miközben Buda­pesten a földgáz köbméteren­kénti átlagára 3,3 euró a la­kossági fogyasztók számára. A villamos energiáért a ma­gyar főváros lakói átlagosan 12,09 eurócentet fizettek ki­lowattóránként, ami a köz­mű-szabályozási hivatal ösz­­szehasonlítása szerint a har­madik legalacsonyabb ár az EU fővárosai közül Vilnius, Szófia és Belgrád után. A hivatal hangsúlyozta azt is, hogy az uni­ós gyakorlattal el­lentétben Magyar­­országon a la­kossági fogyasz­tók nem fizet­nek energiaadót. A számlán szereplő összeg­ben a gáz 49 százalékot tesz ki, további 30 százalék a fo­lyamatos és biztonságos szol­gáltatást garantáló rendszer­­használati díj, vagyis a szál­lítás, az elosztás és a tárolás költsége. A fennmaradó részt az áfa teszi ki a végfelhasz­nálói árakban. (Bővebb infor­mációkat olvashat az árak­ról a közműhivatal honlap­ján: mekh.hu/nemzetkozi­arosszehasonlitas). MTI Kevesebb import, több hazai zöldség Húsvétig a belföldi igények mint­egy harmadát tudták biztosítani a termelők - áll a FruitVeB Zöld­ség-Gyümölcs Szakmaközi Szer­vezet közleményében. Május kö­zepétől november végéig viszont a legtöbb zöldségfajtából Ma­gyarország szinte önellátó. A nyá­ri-őszi szezonban importzöldség csak választékbővítés céljából érkezik az országba. Áprilisban külföldről főleg paprikafélét, pa­radicsomot, uborkát és salátafé­lét hoztunk be. A termelői árak a legtöbb terméknél viszont a tava­lyi árszint alatt maradtak. A lakossági fogyasztók földgáz átlagárai euróbán eurödenVWKI2(fe. ááSis .... W”** ' MW-grafika, forrás: Ma$ar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal A hazai áram­ár is jó helyen áll a listán

Next

/
Thumbnails
Contents