Heves Megyei Hírlap, 2018. május (29. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-05 / 103. szám
EGYHÁZMEGYEI ^enegyh^meg^^m info@e^er.e^7hazmegye.hu IX. évfolyam, 5. szám Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK MÁJUS ÜZENETE „Új szívet adok nektek és új lelket oltok belétek, kiveszem testetekből a kőszívet és hússzívet adok nektek. Az én telkemet oltom belétek és gondoskodom róla, hogy parancsaim szerint éljetek ” (Ez 36,26-27). Anyák napja alkalmából szeretettel köszöntjük az édesanyákat és a nagymamákat! Szombathelyen boldoggá avatták Brenner Jánost Szombathelyen többezer hívő részvételével május 1-én boldoggá avatták Brenner Jánost, a mártír papot, akit 1957. december 15-én meggyilkoltak. A boldoggá avatási szentmise főcelebránsa Angelo Amato bíboros, a Szentté avatási Ügyek Kongregációja prefektusa. A szentbeszédet Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek mondta. A szentmisét követően bemutatták Iváncsits Tamás: A jó pásztor című zenés drámáját, majd az érdeklődők meghallgathatták azt a beszélgetést is, melynek résztvevői Brenner János ismerői voltak. Ezután litániára került sor, melynek keretében Székely János szombathelyi megyéspüspök mondott beszédet. A nap során gyalogos zarándoklat indult Rábakethelyről, a zsidai Jó Pásztor-kápolnáig, ahol imádságot mondtak a zarándokok, majd a vértanúság helyén emlékeztek meg Brenner Jánosról, aki életét adta Krisztusért. Vanyó László mellszobrát Ternyák Csaba egri érsek áldotta meg Szoboravatás Komjátiban A tizenöt évvel ezelőtt elhunyt Vanyó László áldozópapnak, egyetemi tanárnak, képzőművésznek állítottak emléket Komjátiban. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem egykori professzorának mellszobrát Ternyák Csaba egri érsek áldotta meg április 14-én. Bukovenszki Zoltán plébános úgy fogalmazott: nem nagyon ismerik Vanyó László személyét, ez abból adódhat, hogy tudományos ember volt, nem szeretett rivaldafényben lenni. A szoboravatást megelőzően ünnepi szentmisét mutatott be az Egri Főegyházmegye főpásztora a komjáti templom udvarán. Ternyák Csaba személyes élményein keresztül méltatta Dr. Vanyó László személyét és munkásságát szentbeszédében. Elmondta: harmadéves kispapként Győrből a Központi Szemináriumba kerülve tanáraként tisztelhette Vanyó Lászlót, aki az ókeresztény írókról, a kezdetek egyházáról tanított. Szenvedélyesen szerette az ősegyházat, 18 kötetben adta ki az ókeresztény írók műveit, számos kötetet ő maga fordított magyar nyelvre. Megújul az egri főszékesegyház Tavaly ünnepelte az Egri Főegyházmegye székesegyháza felszentelésének 180. évfordulóját. A városképet meghatározó épület azóta több felújításon, átalakításon ment keresztül, s most ismét időszerű egy nagyszabású rekonstrukció. Ennek keretében a szentély is megújul, a liturgikus előírások szellemében. A II. Vatikáni Zsinat Liturgikus Konstituciója alapján újul meg az egri főszékesegyház Fotó: Balogh Ferenc A tervekről, elképzelésekről április 12-én széles körben folytattak tárgyalást az érseki palotában. Az eseményen Főegyházmegyei Fejlesztési Bizottság, a Főegyházmegyei Egyházművészeti Bizottság tagjai mellett Ternyák Csaba egri érsek vendégeként Piero Marini érsek és a liturgikus építészet szakértője, Chrispino Valenziano profeszszor atya is részt vettek. Az egri főpásztor köszöntőjében örömének adott hangot, hogy elindul a közös gondolkodás, s hogy Marini érsek, aki II. János Pál pápa ceremonáriusa volt, s most az Eucharisztikus Kongresszusok Bizottságának vezetője, a téma kiváló szakértőjét is elhozta Egerbe. Fontos, hogy az építkezésnél a teológiai alapok, a liturgikus szempontok is érvényesüljenek - emelte ki az érsek. Chrispino Valenziano liturgikus teológus személyesen vett részt a II. Vatikáni Zsinaton. Úgy fogalmazott: élete legnagyobb ajándéka volt, hogy ott lehetett, melynek Liturgikus Konstituciója alapján újul meg most az egri főszékesegyház. A professzor gondolatébresztő előadásában elmondta: a templomtérben az oltár, az ambó és a keresztelőkét hármas egységének kell megvalósulnia. A régi értékek erőszakos átalakítása nem célravezető, a teremtő erő figyelembevételével kell a régit a mai kor emberének használatába állítani, a liturgikus ismeretek figyelembevételével. A templom voltaképpen egy aula, a közösség színtere, ahol a laikusok nem passzív résztvevők a liturgiában - erre több pápai megnyilatkozás is felhívja a figyelmet. A szentmisében történtekre a templomtérnek is reagálnia kell. A keresztelőkút a kezdet, melylyel Isten gyermekei leszünk, megszabadulva az áteredő bűntől. Maga a keresztelés pillanata is nagyon fontos, amikor a három isteni erény és a Szentlélek hét ajándéka is megjelenik bennünk. Az oltárnak is, ennek jegyében, megfelelőnek és egyben művészinek kell lennie. Szimbóluma összetett, kettős. Az utolsó vacsorára, Jézus Krisztus keresztáldozatára emlékeztet, de egyben olyan asztalnak kell lennie, melyen étkezni lehet. Nem fontos, hogy nagy méretű legyen az oltár Chrispino Valenziano szerint, az lényeges, hogy a figyelmet vonzó középpont legyen. A professzor elmondta: szerinte a kocka alak a legkifejezőbb, mert ez egy öszszehajtott keresztet rejt tulajdonképpen, mely a hitünk által nyílik meg, miként mi is megnyílunk a hitre. Az ambó a szentély és a templomhajó között helyezkedik el, a feltámadás emlékműveként is ismeretes. Az ősegyházban magasra építették, a Szentírás szavai szerint, s így jobban is hallotta a nép az onnan beszélőt. Az ambó nem egy könyvállvány, hanem egy lelki lépcső, ahonnan az olvasmány, a szentlecke és az evangélium elhangzik, s ez a hallgatókra is kihat. A professzor szerint új oltár szükséges, mely megfelel a korábban említett feltételeknek, ezen kívül a püspöki trónus áthelyezését is javasolta. Rudolf Mihály tervező és csapata hónapok óta dolgozik a felújítás koncepcióján. Az elképzelések szerint a székesegyház további turisztikai funkciót is kap, úgy azonban, hogy ez a liturgikus életet nem zavarja majd. Bérczessy András Egyházközségi munkatársak találkozója a bazilikában A lelkipásztorok közvetlen munkatársainak találkozója Egerben, a bazilikában május 12-én lesz. Az összejövetelre Ternyák Csaba érsek a lelkipásztori kisegítőket, áldoztatókat, kántorokat, irodistákat, házvezetőnőket, sekrestyéseket, templomtakarítókat, az önkéntes egyházi hozzájárulások beszedőit várja. A közös program fél kilenckor a regisztrációval kezdődik, ezt követően előadásokra, tanúságtételre és közös imádságra kerül sor. JEGYZET z evangéliumok szerint az Úr Jézus nyilvános működése idején a 12 apostol mellett kiválasztott még más hetvenkét tanítványt, és őket is elküldte az evangélium hirdetésére (Lk 10,1-16). Az apostolok már Pünkösd után diakónusokat választottak, akik segítették őket a szegények szolgálatában (ApCsel 6,1-7). Pál apostolt is segítették férfiak és nők az evangélium hirdetésében és az első keresztény közösségek vezetésében. Gondoljunk csak Timóteusra és Tituszra, akiket az apostol imádság és kézrátétel által rendelt az apostoli jellegű szolgálatra. Arról is olvashatunk, hogy a női munkatársak kezdettől fogva jelen voltak az egyház életében. Az apostoli iratok néven nevezik őket, min például „Főbe, aki a kenkreai egyház szolgálatában állt” (Rám 16,1), Priszka és férje, Aquila (2Tim 4,19), Evodia és Szintiche (Fii 4,2). Figyelemre méltó, hogy az apostol mindig milyen elismerően szól a Krisztusért való fáradozásukról. Mindez azért fontos és tanulságos számunkra, mert ezek a példák biztatnak és bátorítanak bennünket, hogy a magunk módján és lehetőségei szerint legyünk mi is az apostolok utódainak, papjainknak a munkatársai. Az Egyház az apostolok munkáját folytatja, mégpedig valamennyi tagja által. A hit és a keresztség által az Egyház rítsák őket, hogy kezdeményezzenek is”(LG 37). „Krisztus most a világi hívőket küldi mindazokba a városokba és falvakba, aho vá ő maga készül (vő. Lk 10,1), hogy legyenek munkatársak az Egyház egyetlen apostoli küldehitoktató, pénzbeszedő); 3.) Önkéntes világi munkatárs, aki civilfoglalkozása mellett vállal rendszeresen vagy alkalmilag kisebb-nagyobb szolgálatokat (pl. betegek áldoztatása), és ezért díjazásban nem részesül. Világi m unkatársak tagjai lettünk. Ebből következik, hogy részt kell vennünk az Egyház életében, minden tevékenységében, így az apostolkodásban is. Hiszen a keresztény hivatás, természete szerint, felszólítás az apostoli munkára. Ehhez minden katolikus keresztény két szentségben: a keresztségben és a bérmálásban kap küldetést. Ali. Vatikáni Zsinat (1962- 1965) dokumentumai ismételten kérik a papokat, hogy munkájuk hatékonyabb végzése érdekében válasszanak maguk mellé világi munkatársakat: „A felszentelt pásztorok szívesen használják fel okos tanácsukat, bizalommal ruházzanak rájuk tisztségeket az Egyház szolgálatára, hagyjanak nekik teret és szabadságot a cselekvésben, sőt bátotésében, ennek különféle formáiban és módjaiban, amelyeket állandóan igazítsanak hozzá a kor új szükségleteihez" (A világiak apostolkodásáról, 33). Jelenleg az egyházmegyénkben tevékenykedő világiakat alkalmazásuk milyensége és szolgálatuk tárgya alapján három csoportba sorolhatjuk: 1.) főfoglalkozású világi munkatárs, aki pap vezetése alatt álló plébánián tevékenykedik, többnyire összevont munkakörben (pl. kántor-hitoktató, adminisztrátor-sekrestyés). Rájuk illene leginkább a külföldön használatos lelkipásztori asszisztens elnevezés; 2.) Tiszteletdíjas világi munkatárs, aki civil foglalkozása vagy nyugdíja mellett lát el bizonyos rész-szolgálatokat (pl. Az lenne az ideális, ha minden plébánián kellő számban működnének jól képzett főfoglalkozású világi munkatársak, akik egyrészt segítenének a papnak a plébániavezetésben (pl. adminisztráció), a filiák ellátásában (igeliturgia), a hitoktatásban, ugyanakkor ellátnának sajátosan világi lelkipásztori szolgálatokat is, mintamilyen a családpasztoráció, a szegények és öregek gondozása. z őfeladatuk lehetne az is, hogy szervezzék-irányítsák az önkéntes világi munkatársaknak az egész plébániát átfogó evangelizációs tevékenységét. Adja Isten, és segítsen bennünket ebben az ő Szentlelke, hogy megtaláljuk az Egyházban azt a nekünk való feladatot, amivel segíthetjük papjaink szolgálatát. Dolhai Lajos
