Heves Megyei Hírlap, 2018. május (29. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-31 / 124. szám
^4 21- LABDARÚGÓ-VILÁGBAJNOKSÁG 2018 2018. MÁJUS 31., CSÜTÖRTÖK nn Worldcup RUSSIA 2018 Az oroszországi seregszemlére összpontosul a világ figyelme VB-HÍREK Az igazi kupa húszmillió dollárt ér TRÓFEA A résztvevők egy 36,8 centiméter magas, 6142 gramm súlyú serlegért csatáznak, amely a becslések szerint 20 millió dollárt ér. A trófeát a nemzetközi szövetség zürichi székházában őrzik, és kizárólag a nyitómérkőzésen és a döntőben láthatják a szurkolók. A győztes válogatott egy bronzból készült aranyozott másolatot tarthat meg. MTI Zabivaka a torna kabalafigurája KABALA A Zabivaka névre keresztelt farkas lesz a torna kabalafigurája, ami a több mint egymillió szurkolói szavazat 53 százalékát kapta megelőzve egy tigrist (27 százalék) és egy kandúrt (20 százalék). A fehér és barna szőrű Zabivaka, kék ujjú, „Russia 2018" feliratú fehér pólót, valamint egy piros rövidnadrágot visel, ezek az orosz nemzeti színeket. MTI Messi: most vagy A június 14-én kezdődő oroszországi világbajnokságon az is kérdés, hogy a sportág történetének legtündöklőbb egyénisége képes lesz-e a legnagyobbak közé emelkedni: Lionel Messi megkoronázza-e a pályafutását a vb-trófeával. Novák Miklós novak.miklos@magyaridok.hu LABDARÚGÁS Oroszország és a világ a huszonegyedik világbajnokságra készül. A torna a kamaszból kezd felnőttkorba lépni. Mégis mintha hirtelen megnyúlva, megnövekedve nem tudná, mihez kezdjen magával. Elsősorban nem arra gondolunk, hogy 2026-tól biztosan, de talán már 2022-ben negyvennyolcra emelik a részt vevő csapatok létszámát. A labdarúgás jelenlegi körforgását az a terv írhatja át, amely a Nemzetek Ligája megvalósítására irányul. Esik a hagyományos vb rangja, ha a nyilvánvalóan kényszerű rossznak tekinthető előcsatározásoktól eltekintve megvalósul a nyolc résztvevős mini-, helyesebben csúcsvilágbajnokság. Tisztán látható, hogy a tőke érdeke ez, és ha így van, akkor az akadékoskodókat, mint rendesen, idővel úgyis háttérbe szorítják. Lám, Michel Platininak a közép-keLionel Messinek olyan ez a torna, mint a torkának szorított kés leti országoknak nyújtott gáláns gesztusát is elkezdték visszavonni a Bajnokok Ligája mezőnyének a főtáblára vezető kvalifikációja átalakításával. Miként a macedón, a fehérorosz, az albán és persze a magyar klubcsapatok, úgy természetesen a „fejlődő világból” érkező válogatottak iránti érdeklődés is csekély. A tőkének finomanszólva nem az az érdeke, hogy az Egyesült Államok, Olaszország és Kína lemaradjon a világbajnokságról, miközben Panama, Izland és Irán ég a bizonyítási vágytól. Örüljünk hát annak, hogy idén még „klasszikus” világbajnokságot rendeznek. Noha a labdarúgás az évtizedek so-Fotó: MTI/EPA/David Fernandez rán folyamatosan veszít nemzeti jellegéből - a légiósok már a válogatottakat is ellepik, a klubok, klubsorozatok marketingértéke sokszorosa a nemzeti együttesekének -, a vb még mindig elementáris hatással van a szurkolókra. Szerte a világon aggódnak Mohamed Szalah-ért, vajon ott lehet-e a vb-n, és az egyiptomi klasszis szereplése a FIFA érdeke is, hiszen az ő pályára lépése jól eladható kuriózum. A vb nemcsak a válogatottak, hanem az egyéniségek összecsapása is. Lionel Messi szereplése mindent és mindenkit elhomályosít. A futball történetének egyik' legfényesebb csillaga az utolsó lehetőség előtt áll, hogy világbajnoki címet szerezzen, és ezt nem csak a laikusok gondolják így. „Messinek olyan ez a vb, mint a torkának szorított kés: ha nem nyer, akkor vége” - ezt nem más, maga Jorge Sampaoli, Argentína szövetségi kapitánya jelentette ki. Örüljünk annak, ^íjogy idén még „klasszikus” vb-t rendeznek Szurkoljunk hát Messinek vagy valaki másnak, a világbajnokság idejére egyfajta metamorfózisként lényegüljünk át argentinnak, brazilnak, németnek spanyolnak vagy épp izlandinak, mert a földkerekség legnagyobb közös játékát ezúttal is nélkülünk játsszák. Amibe képtelenség beletörődni, de a frusztrációnkat enyhíti, ha találunk magunknak alkalmi kedvenceket. Az Aranycsapat tagjaihoz több rekord is köthető Az első két tornát a házigazda Uruguay és Olaszország nyerte Amikor a résztvevők hozták a saját labdájukat a döntőre Első európaiként az olaszok nyertek vb-t Fotó: TeamGeist.hu LABDARÚGÁS A nyolc csoport bemutatásával, a korábbi világbajnokságok nagy pillanatainak felidézésével, interjúkkal és a tornához fűződő érdekességekkel igyekszünk még inkább kedvet csinálni az oroszországi vb-hez. Történeti sorozatunk első részében az 1930-as (Uruguay) és az 1934-es (Olaszország) világbajnokságra tekintünk vissza. Elcsépelt közhellyel indíthatunk, miszerint minden kezdet nehéz, mert a futball nagyszínpadán is döcögősen indult az előadás. Az első, 1930-as vb rendezését Uruguay nyerte el, nem utolsósorban azért, mert abban az évben ünnepelte függetlensége kikiáltásának 100. évfordulóját, de főképpen amiatt, mert az 1924-es és az 1928-as olimpia bajnokaként akkoriban a világ legjobbja volt. A házigazda vállalta, hogy állja a csapatok szállásköltségét, az útiköltségeket pedig a FIFA fizette, azonban így is lasszóval kellett fogni az európai válogatottakat. Selejtezőket nem is rendeztek, ám a hosszú, bő kéthetes hajóúttal együtt a torna két hónapos távollétet jelentett, és kontinensünkön a profi klubok vezetői hallani sem akartak arról, hogy ilyen hosszú időre elengedjék a legjobb játékosaikat. Meghívásos alapon tizenhárom válogatott jött össze, Európából azonban csak a franciák, a belgák, a románok és a jugoszlávok jelentek meg. A románok is - soraikban több magyar nemzetiségű játékossal - csak azért, mert a nagy futballszurkoló II. Károly király így rendelkezett, mi több, még a válogatottat is ő állította össze. Említsük meg, hogy Chile szövetségi kapitánya Orth György volt, és a torna nemzetközi zsűrijében a FIFA akkori alelnöke, Fischer Mór révén is képviseltettük magunkat. A vb-n bejött a papírforma, bár a döntőben félidőben 2-1-re még az argentinok vezettek, Uruguay 4-2-re fordított. Az első félidőt az argentinok, a másodikat a házigazdák labdájával játszották, mert mindkét fél ragaszkodott a sajátjához. Azonban nem ez volt a hazai siker kulcsa, fordulás után az „uruk” lefutballozták a nagy riválist, és a 89. percben a félkarú (!) Hector Castro gólja adta meg a kegyelemdöfést. Uruguayban olyannyira rossz néven vették az európai nemzetek szerény érdeklődését a tornájuk iránt, hogy a második, 1934-es vb-re, amelynek rendezését Benito Mussolini Olaszországa nyerte el, a címvédő nem nevezett. A tizenhat részvételi helyért a selejtezőben 32 ország indult, és Itáliában tizenkét európai, három amerikai és egy afrikai együttes léphetett pályára. Az argentinok és a brazilok nem a legerősebb összeállításukban érkeztek - nem ok nélkül tartottak attól, hogy a legjobbjaik Európában ragadnak -, és a nyolcaddöntőben el is véreztek a svédekkel, illetve a spanyolokkal szemben. A selejtezőben a bolgárokat legyűrő, Sárosi Györggyel és Toldi Gézával fémjelzett magyar csapat Egyiptomot 4-2-re még elintézte, de a negyeddöntőben a jelentősen részrehajló játékvezetés miatt 2-1-re kikapott az erős osztrákoktól, és a végelszámolásnál a hatodik helyre került. A zseniális Vittorio Pozzo által irányított olasz válogatottban olyan klasszisok játszottak, mint Giuseppe Meazza vagy a négy évvel korábban még argentin színekben döntőt játszó Luis Monti, és ezen a világbajnokságon is a házigazdát koronázták meg. Ám kévésén múlt, hogy a vb-vel is az olasz nemzet nagyságát hirdetni kívánó Duce terve füstbe menjen, mert a döntőben a 71. percben a csehszlovákok szerezték meg a vezetést, majd kapufát is rúgtak. Az olaszok azonban a 81. percben egyenlítettek, és végül hosszabbítás után 2-1-gyel felülkerekedtek. F. T. LABDARÚGÁS A magyar válogatott ugyan 1986 óta nem szerepelt világbajnokságon, mégis mind a mai napig számos rekord köthető a csapathoz és játékosaihoz. A legtöbb az Aranycsapat 1954-es szerepléséhez fűződik: a svájci tornán 27-szer volt eredményes az együttes, ez mérkőzésenként 5,4-es gólátlagot jelent. Szintén rekord, hogy plusz 17-es gólkülönbséggel zárta a tornát Sebes Gusztáv szövetségi kapitány végül ezüstérmes gárdája, ami találkozónkénti plusz 3,4-es különbséget eredményezett. A magyarok az öszszes világbajnoki mérkőzésüket tekintve átlagosan 2,72 gólt szereztek. Puskásék egyedüli csúcstartók azzal, hogy Svájcban két találkozón is nyolc, vagy annál több gólt szereztek, előbb a dél-koreaiakat 9-0-ra, majd a németeket 8-3-ra ütötték ki. Az 1954-es vb-n 11 találatával gólkirály Kocsis Sándor a Svájcban nyújtott teljesítményével örökre beírta magát a történelemkönyvekbe: a „Kocka” becenévre hallgató támadó egymást követően négyszer duplázott. Kocsis két mesterhármast ért el a tornán, ráadásul csak a legendás német Gerd Müller volt arra képes, hogy a magyar támadóhoz hasonlóan ezt két egymást követő mérkőzésen tegye meg. A világbajnokságok történetének leggyorsabb mesterhármasa is egy magyar játékos nevéhez fűződik: Kiss László 1982-ben a Salvador elleni öszszecsapáson a 69., a 72. és 76. percben volt eredményes. Teljesítménye a tekintetben is unikum, hogy csereként beállva ő az egyedüli triplázó a vb-ken. A 10-1-es magyar győzelem is csúcs, s az egy meccsen szerzett tíz gól is. Kocsis Sándor és Gerd Müller triplája unikum A világbajnokságokon kilenc játékosnak sikerült egy tornán csapata összes mérkőzésén gólt szerezni: 1938-ban Sárosi György ötször, míg Bene Ferenc 1966-ban négyszer volt eredményes négy fellépésen. A svéd Arne Nyberg szintén 1938-ban, az uruguayi Alcides Ghiggia 1950-ben, Fontaine és az argentin Omar Oreste Corbatta 1958-ban, a brazil Jairzinho és a perui Teofilo Cubillas 1970-ben, legutóbb pedig a kolumbiai James Rodriguez tudott hasonló bravúrt bemutatni. MTI
