Heves Megyei Hírlap, 2018. május (29. évfolyam, 100-124. szám)

2018-05-31 / 124. szám

12 HORGÁSZAT-VADÁSZAT 2018. MÁJUS 31., CSÜTÖRTÖK Csónakból feltárulnak a Tisza titkai a pecás előtt Süllőt fogni minden horgász nagyon szeret Salamon Gábor kedvenc ragadozójával, a halak királynőjével a Tiszán Beküldött fotó HÍREK Horgászvizsgát hirdettek EGER A Horgász Egyesületek Heves Megyei Szövetsége jú­nius 21-én, csütörtökön, dél­után 3 órától horgászvizsgát tart az ESZC Kereskedelmi, Mezőgazdasági és Vendég­látóipari Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollé­giumában a Pozsonyi utca 4-6. szám alatt. A vizsgá­zóknak adategyeztetés cél­jából legkésőbb a kezdő idő­pont előtt 15 perccel meg kell jelenniük. Horgászvizs­gára minden, a jelentkezés napján tizedik életévét betöl­tött cselekvőképes személy jelentkezhet. Amennyiben a jelentkező a vizsgára jelent­kezés napján még nem töl­tötte be a 14. életévét, akkor a vizsga megkezdése előtt köteles bemutatni a vizsgabi­zottságnak a törvényes kép­viselő hozzájárulását is. S. S. Halra mennek a polgárőrök L Június 9-ére, szombat­ra lefoglalta a Halywood Hor­gásztavat a Heves Megyei Polgárőr Szövetség - tudtuk meg. A káli tó partján ren­dezik meg ugyanis Völgyi Ferenc megyei elnök és a kompolti illetőségű alelnök, Blahó László szervezésé­ben a polgárőrök megyei hor­gászversenyét. S. S. Átadták a gálán a fődíjat GÖDÖLLŐ Szendőfi Balázs­nak ítélték oda idén a 4. Gö­döllői Nemzetközi Termé­szetfilm Fesztivál fődíját ed­digi munkássága, valamint az idei fesztiválfilmje, a He­­gyek-völgyek halai: a vizek bárányai és farkasai elisme­réseként. Az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Média­tanácsa által egymillió forint­tal támogatott fődíjat az el­múlt szombaton a Gödöllői Királyi Kastély Lovardájában tartott gálán adták át. S. S. Számos vizünkben megta­lálható a halak királynője, a süllő. Kifogni a legnagyobb horgászélmények közé tarto­zik. Salamon Gábor a legko­molyabb kihívásnak a tiszai süllőzést tartja. Az egri hor­gászt arról faggatjuk, hogy aki hasonló kalandokra vá­gyik, mire figyeljen. Sike Sándor sikesandor@gmail.com HEVES MEGYE Az egri pecás, Salamon Gábor a tiszai süllő­horgászatra a csónakos módot ajánlja.- Csukára, süllőre úszóval is mehetünk - mondja Gábor. - Tapogatva, mártogatva is ke­reshetjük őket, a harcsát pe­dig kuttyogatós vagy stupekus módszerrel is horogra csalhat­juk. A legegyszerűbb talán a fenekezős módszer. Szüksé­günk lesz egy négy-öt méteres spiccbotra, amivel a csalihalat akár meg is foghatjuk. A süllő­­ző botjaink 2,7-3 méter körü­liek, 50 maximum 100 gramm dobósúlyúak. A csalihal megfogásához is szükség van némi tudásra Tapasztalatai szerint a csali­hal megfogásához mindig nád melletti szélcsendes, egy-két méter mélységű tükörvizet kell keresni. Kis etetés után be kell indulniuk. Ő maga csa­linak nem használja az apró halakat, amiket a köznyelv­ben süllőnek valónak nevez­nek, hanem a jókora tenyere­seket keresi. A süllő nem buta jószág, mérlegel. Ha apró a csa­lihal, nem is öl bele energiát, mert lehet, hogy többet paza­rol az üldözésévéi, mint amit visszanyer belőle. A mesz­­szebbrpl jobban észre vehető, „jutalomfalat” biztosabban fel­kelti majd az érdeklődését. A halak királynője bodorkát szeret- Én a bodorkát szeretem legjobban használni, a vörös­szárnyú keszeg is jó, illetve a küsz is egy tuti csali. A kisha­­lazás végeztével következik a süllőzés helyszínének a meg­keresése - lép tovább a teendők sorában a pecás, aki szerint a víz ismerete ehhez elenged­hetetlenül fontos. Úgy mond­ja, most már kezd rájönni ar­ra, minél jobban megismeri a Tiszát, annál butábbnak is ér­zi hozzá magát, annyira nagy és bonyolult a folyó. Hogy mi mindent kell figyelembe ven­ni, azt keretes írásunk tartal­mazza. Fontos szerepet játszik abban, hogy eszik-e a süllő és milyen intenzíven, s hol: a víz magas­sága, hőfoka, a levegő hőfoka, a szél iránya, erőssége, a lég­nyomás, a frontok, a hold állá­sa. Nem mindegy, hogy az öb­lítőcsatornák nyitva, zárva van­nak, a víz befelé jön a tározó­ra vagy kifelé, nád mellett, sú­lyom mellett, morotva medré­ben, keményen, iszapon. Ezen feltételek variációi Gábor szá­mára egy szinte végtelen ki­- Az elmúlt pár hétvégén kétszer is futottam olyan erős szélbe, hogy a nyílt vízen lehe­tetlen volt megállni, és kény­szerből kellett szélvédett he­lyet találnom. Hatalmas sze­rencsére ott is sikerült halat fognom - közli a horgász, aki az utolsó alkalommal szerzett élményeiről is beszámol. Legutóbb szerencsére nyu­godt volt az időjárás, így nyílt vízen is meg tudtak állni. Az egyik horgászbotja, amit bevetett, egy sima fenekező ismerhetetlen egyenlet. Hosz­­szú pecák, tapasztalatok alap­ján neki is vannak időpont­hoz kötött helyei, amik jól mű­ködnek. Például a süllőtilalom vége után, a felnövényesedé­­sig a Csapói-Holt-Tisza mellet­ti részek. ígéretes hely a Po­­roszlói-medencén a Rebence, a Ravaszhát, Fűzfás és a La­pos morotva. Ettől függetlenül azért előfordulhat, hogy az idő­járás nem engedi kipróbálni a kedvenc helyeit. bot volt. Sima, fix végólmos szereléket használ. A 28-as főzsinór végére felkötve egy T-forgó. Alsó ágába 80 centi­­méternyire bele van kötve egy 35 grammos ólom. A „T” oldal­só ágába egy sima kapoccsal van felakasztva a horog 40 centiméter hosszban. A süllőhorgász kivár, nem kapkod, nem siet sehová- A csalihalat kiveszem a vö­dörből, fejbe vágom, lehúzom egyik oldaláról a pikkelyt, ott három-négy helyen bevagdo­som, a másik oldalán a horog­ra fűzöm. Bedobás után a botot felállítom és két karika kapás­jelzőt teszek rá, leengedem, amennyire csak lehet és kien­gedem a nyeletőféket. Amikor megjön a kapás, akkor próbá­lom óvatosan engedni a zsi­nórt, ha húzza. Nem szabad kapkodni, rögtön megmozdí­tani a botot. Két-három trak­tus elhúzása után vághatunk be. Én sokkal többet nyeletek. E kérdésben persze, megoszlik a horgásztársadalom vélemé­nye - osztja meg Gábor a süllő­zésben szerzett tapasztalatait. Nagyfügedről jár pecázni a Halywood tóra a család NAGYFÜGED, KÁL Rendszeres vendég a Halywood Horgász­tónál a helybeli Recskó család. Az apa és fia, a két Pál, a fiata­labbik gyermek, a most húsz­éves Richárd és a 13 esztendős Georgina. Na és az édesanya, Emília, akit arról kérdeztünk, hogy miért ide járnak és mi­lyen gyakorisággal pecáznak. Horgász szempontból a végén kezdtük. A tó mindenese, Ka­­kuk Feri bácsi Emília szerint mindenkivel nagyon rendes. Nagyon jó a kapcsolatuk.- Hét éve már, hogy minden nyáron egy hetet ott töltünk, illetve hetente, kéthetente ide járunk Nagyfügedről - me­sélte. - Megközelíteni autópá­lyán vagy Boconád felől tud­juk a horgásztavat. Sátorozni szoktunk, ha nagyon jó az idő. Mind horgászunk, én inkább szákolni segítek. Gyakran kell, sok szép hal van a tóban. Recskóné elmondta, raga­dozó halra nem pályáznak, a harcsa kivételével nyáron nem igazán lehet megfogni őket. Amurt és pontyot horgásznak.- Van keszeg is, meg mikor mi jön. Van, amikor semmi, s csak ülünk, de jól érezzük ma­gunkat. Öttagú a család, a há­romból két gyerek már felnőtt, s ha itthon vannak, jönnek ve­lünk. lókat főzök. Szép a kör­nyezet, nincs zsúfoltság. Min­den állást kipróbáltunk, azt is tudjuk, hol lehet belemenni vízbe, hol nem szabad - mond­ta Emília, aki elárulta, akik ide járnak, már ismerősként köszöntik egymást, kialakult egy kis közösség. S. S. Halmérlegelési módszer a horgásztavon Beküldött fotó Száz plusz egy szempont süllőre A távoli ország hatósága elismerte az állatok apasztásában vállalt szerepét Egy kanadai erdőben szemezett a macival FELSŐTÁRKÁNY Több mint negyven éven keresztül, 1960- tól dolgozott az erdőn, közben három földrészen is vadászott, a Bükkben rengeteget vadász­tatok is Kakuk (Pestuka) Já­nos nyugalmazott kerületve­zető erdész. A megyénk két vá­roskájában is felbukkanó bar­na medve hírének apropóján kérdeztük a tapasztalt szak­embert, egyebek között ar­ról, hogy ifjú korában voltak-e medvék térségünk erdeiben. Úgy fogalmazott, nem em­lékszik, hogy lett volna. Em­legették nagyon ritkán a fel­bukkanását, de csak mint vál­tómedvét. Ez azt jelenti, hogy átjött a határon, de vissza is ment. A Kárpátokból, a Tátrá­ból húzódhatott le, vagy a ro­mán határnál Erdély felől for­dult még elő. Jóval korábban persze, a Bükkben is élt bar­na medve, mi több, még bi­valy is volt az erdőségeink­ben. Ma már egyikkel sem ta­lálkozunk. Pontosabban a bar­na medve, annak is a „kuká­zó változata” a hírek szerint is­mét feltűnt. János bácsi kérdésünkre megerősítette, valóban vadá­szott - öt alkalommal is, leg­utóbb tizenegy esztendeje - Kanadában, s fekete medvé­vel is volt találkozása több-Kakuk János három földrészen is vadászott Fotó: Bérén Dániel szőr. A legkisebb távolság, olyan harminc lépés lehetett, amennyire szemtől szembe állt egy két lábon ágaskodó fe­kete medvével. Miután a va­dász mozdulatlan maradt, a maci gondolt egyet és vissza­húzódott a rengetegbe. Az ot­tani hatóságtól egyébként még egy elismerő oklevelet is ka­pott, amiért „szakszerűen se­gítette a medvék apasztását”.- Tudni kell, hogy Kanadá­nak azokban a régióiban, ahol túlszaporulat van, adnak ki engedélyt a medve vadásza­tára. De ott is szigorúan csak a hím példányok lőhetők ki - mondta Kakuk János. S. S. Veszélyben A kanadaiak arra oktatták ki a magyar vadászt, hogy ha medvével találkozik, nem szabad megpróbálni elfutni. A vadállat prédát lát a mene­külőben. Szét kell tárni a kart, ha van rajtunk, a köpenyt, hogy minél nagyobbnak tűn­jünk. A lehető leghangosabb hangot kiadni. Az is jó, ha csomag lenne nálunk, azt szép lassan a földre tesszük és nagyon lassan elhátrálunk. Végső esetben összekuporod­va hasra kell feküdni, kezün­ket a tarkónkra kulcsolva.

Next

/
Thumbnails
Contents