Heves Megyei Hírlap, 2018. május (29. évfolyam, 100-124. szám)

2018-05-31 / 124. szám

2018. MÁJUS 31., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG Y Volt rendőrt javasolnak az adóhatóság vezetőjének MOZGÁSTÉR Varga Mihály pénz­ügyminiszter Sors Lászlót ja­vasolja a miniszterelnöknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) vezető államtitkári tiszt­ség betöltésére - közölte a Pénz­ügyminisztérium az MTI-vel. Sors László jelenleg a NAV bűn­üldözési és a nyomozóhatósági feladatok ellátásáért felelős te­rületét vezeti helyettes állam­titkárként, korábban a Vám- és Pénzügyőrség bűnügyi főigaz­gatója volt, előtte rendőrként is dolgozott. Eközben a pénz­ügyminiszter úgy nyilatkozott a Bloombergnek: a befektetők­nek még várniuk kell az új Or­­bán-kormány gazdaságélénkítő lépéseire, mivel a közelmúltbeli piaci zavarok arra késztetik, hogy inkább a költségvetési hiány és az államadósság csök­kentését helyezze előtérbe. A forint euróhoz viszonyított árfolyama esett az olasz belpo­litikai válság hatására, és a ma­gyar államkötvények értéke is csökkent. „Úgy vélem, ezekben a viharos időkben nagyobb fis­kális mozgástérre van szüksé­günk” - mondta Varga Mihály. A magyar gazdaság jövőre vi­szont 4,1 százalékkal is növe­kedhet, ami lehetővé teszi, hogy a kormány jelentősen csökkent­se a hiányt, azt tervezik, hogy a költségvetés GDP-arányos hiá­nyát 1,8 százalékra vagy annál is alacsonyabb szintre szorítja le - tájékoztatott Varga. MW A gyümölcsösök összeírása uniós kötelezettség Több új ültetvény lesz A gyümölcsültetvények je­lentősen, mintegy ötezer hektárral nőhetnek attól függetlenül, hogy rengeteg fát kell kivágni, különösen az őszibarack-ültetvények fogyatkozhatnak meg. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu TELEPÍTÉS A gazdálkodók ter­vei szerint a következő öt év­ben 16,7 ezer hektáron telepí­tenek új ültetvényeket, és 11,7 ezer hektáron vágják ki a gyü­mölcsösöket. A felmért fajták közül az őszibarack az egyet­len, amelyből a tervek szerint többet vágnak ki, mint ameny­­nyit telepítenek - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összeírásának előzetes adataiból. A hivatal a 2500 négyzetmé-. térnél nagyobb területen gyü­mölcsöt termelő, csaknem 15 ezer gazdaságból kért be in­formációkat. Ezek a gazdál­kodók összesen 73 ezer hek­táron elterülő ültetvényeikre igényeltek területalapú támo­gatást. A gyümölcsültetvények ösz­­szeírása európai uniós köte­lezettség, de az EU csupán az alma, a körte, az őszi-, illetve a kajszibarack felmérését te­szi kötelezővé. A KSH ezt ki­terjesztette a meggyre, a cse­resznyére, a dióra, a szilvára A felmért területek több mint harmadán almát termesztenek Fotó: MTI Telepítési es | kivágási tervek / 1 a követtek) öt évöen^ezér hektár) I Alma I Meggy „ Szilva a Dió , Kajszi a Bodza | | Cseresznye a • Őszibarack ■ l Körte ■ ■ ...........' —i,v R 0,3 ’7 ■m i 5 ■*0,8U _ 1,1 M*ib 0,8 >0,3 £j, Telepítés fi Kivágás mmmi umr MW-grafika, forrás: KSH és a bodzára. A felmért terü­let több mint harmadát a 25 ezer hektáron termesztett al­ma foglalja el, ezzel együtt az almaültetvények nagysága az elmúlt húsz évben folyamato­san csökkent, és átrendeződik fajtaszerkezetük is. Védjegy a jó magyar dinnyének Kisebb területről takaríthatnak be idén dinnyét a gazdálkodók, az elmúlt években tapasztalt alacsony felvásárlási árak szá­mos gazda kedvét elvették a ter­mesztéstől. A szezon ennek el­lenére jónak ígérkezik, a nyári­as melegnek köszönhetően né­hány héten belül piacra kerül­hetnek az első magyar görög­dinnyék, amelyek eredetét és mi­nőségét védjegy is igazolhatja. Az almatermő terület csök­kenése mellett határozott ten­dencia a bodzaültetvények nö­vekedése. A fiatal, 40 év alatti gazdák aránya a gyümölcster­mesztésben 21 százalék, fel­ső- és középfokú végzettség­gel pedig 47 százalék, ez jó­val meghaladja a mezőgazda­ságban általános - néhány éve mért - 14 százalékot. A gaz­daságok majdnem harmadá­nak semmilyen értékesítővel nincs kapcsolata. Több ezer idős ember állt újra munkába SZÖVETKEZETEK Nagy az érdek­lődés a nyugdíjas-szövetkeze­tek iránt, az elmúlt nyolc hó­napban már 15-20 ezren men­tek vissza dolgozni ebben a fog­lalkoztatási formában, amely megfelel a várakozásoknak - mondta a Magyar Időknek Dol­gos Attila, a Közérdekű Nyugdí­jas Szövetkezetek Országos Ér­dekképviseleti Szövetségének (Közész) elnökségi tagja. Mivel a nyugdíjas szövet­kezetek alapításáról szóló tör­vényt tavaly júliusban fogadta el az Országgyűlés, s csak ezt követően kezdtek megalakulni a közösségek, így pontos adat még nincs a foglalkoztatottság­ról. Az elmúlt nyolc hónapban több mint 140 szövetkezetei je­gyeztek be. Az érdeklődés jelen­tős, így várhatóan a következő időszakban a szövetkezetben dolgozók létszáma tovább nő­het. Dolgos Attila kiemelte: az idősek negyven százaléka a fő­városban helyezkedett el, a me­gyeszékhelyeken is jelentősen nőtt a taglétszám, ugyanakkor a kisebb körzetekben még nem terjedt el ez a foglalkoztatási forma. A Közész elnökségi tag­ja arról is beszélt, jellemzően a kis- és középvállalkozások al­kalmaznak ilyen formában idő­seket, ugyanakkor a multik is érdeklődnek a lehetőség iránt, ám a szövetkezeti rendszer ki­építése a nagyobb vállalatok­nál időigényes folyamat. MW Minőségbiztosítás - élelmiszerbiztonság A Lidi követelményei sokszor szigorúbbak, mint a jogszabályokban előírtak A vásárlók számára minden­napos rutin: levesznek a polc­ról egy terméket a Lidl-áru­­házban, kifizetik, hazaviszik, elfogyasztják. Bele sem gon­dolnak, hogy ezt azért teszik, mert bíznak a termék gyártójá­ban és forgalmazójában, abba pedig végképp nem, mekkora munka és jól körülbástyázott szabályrendszer van a mögött, hogy ez a bizalom kialakult bennük. A Lidinél különös hang­súlyt helyeznék arra, hogy a fogyasztók a legbiztonsá­gosabb élelmiszert kapják. Ehhez olyan rendszert épí­tettek fel, amelyben egy-egy terméknek többször is át kell esnie olyan vizsgálatokon, amelyeken csak az az élel­miszer „mehet át”, amelyik minősége kiváló, és semmi­lyen veszélyt nem jelent a fo­gyasztójára. Első lépésként a Lidi ele­ve olyan szerződést köt a beszállítókkal, amelyben a minőségbiztosítással kap­csolatos összes követelményt rögzítik. Saját márkás termé­kekeinél ez elengedhetetlen, hiszen itt a Lidi a márka tu­lajdonosa, övé a felelősség. Ha egy gyártó egy új saját márkás termék beszállítását kezdi meg, meg kell győ­ződnie arról, hogy az adott termék megfelel-e minden jogszabályi követelmény­nek. Ehhez még - mielőtt az első termékek a Lidi rak­táraiba kerülnének - be kell vizsgáltatnia a terméket egy független, nemzetközileg minősített laboratóriummal, amelynek vizsgálati eredmé­nyeit mindenki elfogadja. Ha a Lidl-be „bekerülni próbál” egy termék és az minden jogszabálynak megfelel, a gyártó akkor kezdheti meg a beszállítást. Ez minden ter­mékre igaz. Amikor az adott árucikk már szerepel a Lidi kínála­tában, a beszállítótól akkor is megkövetelik, hogy meg­határozott rendszerességgel, évente többször ellenőriztet­nie kell a termékeit. Az ösz­­szes ilyen vizsgálatnak - a bekerülés előttihez hasonló­an - külső, akkreditált labo­ratóriumban kell történnie. A Lidi minden gyártó­helytől megköveteli, hogy minőségbiztosítási tanúsít­vánnyal rendelkezzen. Az ilyen tanúsítványok meg­szerzése nem egyszerű, ami egyszerűen azt jelenti, hogy egy házi disznóvágáskor biz­tos nem kaphatnánk ilyet, hanem azt, hogy egy profi élelmiszer-feldolgozónak is nagy energiákat kell fektet­nie abba, hogy megfeleljen a tanúsítvány megszerzéséhez szükséges követelmények­nek. Egy ilyen tanúsítvány garantálja, hogy a terméke­ket biztonságos körülmények között és megfelelő minőség­ben állítják elő. Ezek kimon­dottan az élelmiszergyártók­ra kialakított szabványok, és meglétük alapvető feltétele a hosszú távú beszállításnak. De ezzel még nincs vége a vásárlók biztonságát őrző folyamatoknak. A Lidi maga is vizsgáltatja a termékeket, illetve a termékek gyártó­helyein rendszeresen elle­nőrzéseket végez, amelyek időpontját nem jelenti be a gyártóknak. Ezeken a vizs­gálatokon a független minő­sítő intézetek szakemberein kívül részt vesznek a Lidi specialistái is. Olyan beszál­lító nincs is, amelyiket ne ellenőriztek volna személye­sen is a Lidi szakértői. A Lidi ugyanakkor maga is meggyőződik saját márkás termékei megfelelőségéről, azokat saját hatáskörben is rendszeresen vizsgáltatják. A Lidi által végrehajtott vizsgá­latoknál is független minősí­tett laboratórium vesz mintát a termékekből, és kívül-belül ellenőrzi a termékeket. Mik­robiológiai, analitikai, ké­miai, fizikai megfelelőséget, érzékszervi vizsgálatokat is végez, valamint azt is meg­nézi, a termék csomagolása megfelel-e az elvárásoknak. Ez a vizsgálat egyrészt a jog­szabályi megfelelőséget el­lenőrzi, de kiterjed azokra a paraméterekre is, amelyeknél a Lidi szigorúbb követelmé­nyeket állít fel, mint a ma­gyar jogszabályok. Az elmúlt évben több mint négyezer termékvizsgá­latot végeztek a már az áru­házláncban bent lévő saját márkás termékek körében, ami körülbelül 1500 termé­ket érintett. Mindezekből jól látszik: a Lidi elkötelezett a minőség iránt, valamint az is, meny­nyi odafigyelés és munka van abban, hogy elnyerte és folyamatosan meg is őrzi a magyar fogyasztók bizalmát, így lehet valóban egysze­rű az a mozdulat, amellyel a vásárlók leemelnek egy Lidl-áruház polcáról egy­­egy terméket.

Next

/
Thumbnails
Contents