Heves Megyei Hírlap, 2018. május (29. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-31 / 124. szám
2018. MÁJUS 31., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP g Ma döntenek az ügyben a képviselők Eladó lett a két ikonikus épület f I yl I Lpy» **• tj I Az egykori zeneiskola épülete az Árpád úton. A forgalmi értéke 8,7 millió forint Fotó: T. 0. A képviselő-testület ma dönt arról, hogy eladják-e az egykori erőműi óvoda és a zeneiskola régi épületét. A lakosság egy része nem ért egyet ezek értékesítésével. Tari Ottó otto.tari@mediaworks.hu LŐRINCI A képviselő-testület ma délután fél 3-ra kitűzött ülésének a napirendi pontjai között szerepel az egykori zeneiskola, azaz a volt Jeszenszky-féle ház és orvosi rendelő, valamint a tavaly megszüntetett mátravidéki erőműi óvoda épületeinek az eladása is. Úgy tűnik, egyik tranzakció sem lesz zökkenőmentes, mivel - a személyes beszélgetések és a közösségi médiában olvasható vélekedések alapján - a lakosság jelentős része nem ért egyet az ügylettel. A település két meghatározó, az itt élők számára érzelmileg is fontos objektumáról van szó. Az egykori zeneiskola főúti épületében a tanítást megelőzően generációkon át körzeti orvosi rendelő működött, amit összekötöttek a helyben legendás gyógyító, dr. Jeszenszky Gyula nevével. Legutóbb egy cég bérelt itt helyiségeket, de március vége óta a ház üresen áll. Az önkormányzat vezetése korábban azt tervezte, hogy a közösségi ház felújításának időszakában ideiglenesen itt kap helyet a rendőrség és a polgárőrség, de erre az ingatlan eladása után más megoldást kellene keresni. Az erőműi óvoda még frissebb sebeket szaggat fel. Az intézményt - mivel a városrészben nem született elegendő gyermek - tavaly bezárták, s az azóta az apróságokat vagy a helyi Napsugár Óvoda más telephelyeire, vagy pedig Hatvanba járatják szüleik. A napokban azonban aláírásgyűj-A hivatal nem jelölt meg árat sem a volt óvoda, sem a zeneiskola épületére tésbe kezdtek, mivel úgy látják, újra indokolt lenne az épület óvodaként történő működtetése. Egy helyi fiatalasszony elkeseredett szavakkal tette fel a kérdést: vajon mi célja lehet az eladásnak? Az óvodaépület másik felében működő, megyei fenntartású gyermekotthon bővítése? Esetleg egy meg nem nevezett tevékenység a lakótelep szívében? Netán „úgy jár” majd ez a létesítmény is, mint a hajdani „gyönyörű iskolánk", amit eladtak, s azóta az enyészeté lett? Vagy az a sors vár rá, mint az egykori sportpályára, amit hagytak teljesen tönkremenni, majd munkahelyteremtés címén értékesítették, ám azóta sem történik semmi? - sorolja aggályait, s a hozzászólások alapján igen nagy a környéken a felháborodottság. A képviselő-testületi meghívóból és annak mellékleteiből nem derül ki, hogy milyen indíttatásból vásárolnák meg az ingatlanokat. A dokumentumok alapján az épületekre egy várpalotai asszony tett vételi ajánlatot, de levelében nem utal arra, hogy hirdetésre jelentkezett-e, vagy más úton értesült az eladási szándékról. A hivatal nem jelölt meg árat sem a volt óvoda, sem a zeneiskola épületére; mint írják, két melléklet tartalmazza az értékbecslést, ám utóbbiak a birtokunkba került előterjesztésben nem szerepelnek. Szerepel viszont az, hogy a mátravidéki erőműi óvoda eladásával a városrészben élők szavazóhelyiség nélkül maradnak. Ennek kiküszöbölésére azonban a jegyzőnek már van javaslata - közli Víg Zoltán polgármester. Utóbbi ingatlanra vonatkozóan az állam elővásárlási joggal rendelkezik, így az értékesítés előtt a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től nyilatkozatra van szükség ahhoz, hogy lemondanak a kiváltságról. A vevő magánóvodát nyithatna az erőműnél A cikkben foglalt állításokkal megkerestük Víg Zoltán polgármestert, aki mindenekelőtt leszögezte: az ingatlanok értékesítése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik, s előre nem tudható, miként dönt a grémium. Az is előfordulhat, hogy egyik épületet sem adják el - jelentette ki. Ha viszont eladják, a frissiben kézhez kapott értékbecslés alapján a volt zeneiskolának 8,7 millió, a hajdani óvoda épületének pedig 9,5 millió forint a forgalmi értéke. A városvezető az ingatlanok hasznosítása kapcsán közölte: a vevő az erőműi épületben magánóvodát szeretne működtetni, a volt zeneiskolával kapcsolatos terveiről pedig egyelőre nem nyilatkozott. A polgármester aláhúzta továbbá: az önkormányzat vezetése sem örül annak, hogy a Mátravidéki Erőműnél nem működik gyermekintézmény, de a gazdasági helyzet nem teszi lehetővé, hogy a város újraindítsa az óvodát. A legutolsó tanévben mindössze tizenhárom gyermeket írattak be ide, s közülük négyet más városrészből. A település két másik óvodája - a selypi és a Rákóczi úti - mindössze kétharmados kihasználtsággal működik, s a helyzetet tovább árnyalja, hogy a demográfiai mutatók a következő két-három évre további létszámcsökkenést vetítenek előre. Pál Sándort választotta alelnöknek a tanács BUDAPEST Légii Ottót választotta elnöknek és Pál Sándort pénzügyekért felelős alelnöknek a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) keddi tisztújító küldöttgyűlésén a fővárosban. Ismert: Pál Sándor az Egri borvidék egyik legnagyobb szőlőfelvásárlója és borforgalmazója, az Egri Csillagok Zrt. igazgatója. Az eseményen a 22 borvidéket képviselő szőlész-, illetve borászküldöttek megválasztották az új tízfős elnökséget és a bizottságok elnökeit és tagjait. Az elnökségben először foglal helyet Kovács Zita a Mátrai borvidékről és Varga Máté a Móri borvidékről. A grémium döntött a szakmaközi ügyekért felelős alelnöki poszt létrehozásáról, a tisztség betöltésére Frittmann Jánost választották. Az eseményen az újraválasztott elnök kiemelte a hegyközségi szervezetnek a szőlő-bor ágazatban betöltött hagyományos és meghatározó szerepét. Programjának fő irányát a 2016 decemberében elfogadott ágazati stratégia határozza meg, ezek közül kiemelte többek között a bürokráciacsökkentés folytatásának szükségességét, amelynek meghatározó elemei a hegybírói egyablakos ügyintézés erősítése és az ágazati digitalizáció fejlesztése. P. A. Megosztva Güti Rita rita.guti@mediaworks.hu Lassan már hozzá kell szoknunk, hogy az internet korában a környezetünkben - éppúgy a szűkén vettben, mint a tágabban - történt tragédiákat is a világhálón dolgozzuk fel. Vagy inkább úgy fogalmazhatnánk valamivel pontosabban, hogy feldolgozás helyett ítélkezünk, csak éppen nem élőszóban, hanem a közösségi oldalon posztolgatva. A napokban Hortnál vonat elé ugrott egy nagymama karjaiban az unokájával. Mindketten életüket vesztették. Szinte azonnal elkezdett terjedni a neten a jól értesültek információja: a gyámhivatal el akarta venni a családtól a kicsit, azért választotta a halált a nagymama. Természetesen az már senkit sem érdekelt - sajnos több híroldalt sem - hogy vajon igaz-e az információ. Ellenőrzés nélkül tényként kezelték, terjesztették. Megosztották. Az asszony és az unokája, bármi is volt a háttérben, már nem hozható vissza. Meghaltak. Hiába a megosztás. Nem egyedi a történet, szinte minden hétre jut egy-egy megdöbbentő eset, amelynek nyomán légből kapott, gyakran félrevezető információk kezdenek terjedni gyakorlatilag azonnal a közösségi oldalakon. Ilyenkor szinte mindig ugyanazok a kérdések kattognak a fejemben: Miért könnyebb okolni hivatalt, rokont, szomszédot, bárkit? Vajon azok, akik megosztották ezt az információt, mikor néztek körül a saját környezetükben? Mikor fordultak segítő szándékkal valaki felé? Mikor hallgatták meg nehéz helyzetben lévő ember panaszát? Mikor vittek egy kiló kenyeret, ruhát, bármit a nélkülözőnek? A kérdéseket nem akarom megválaszolni. Csupán az jutott eszembe, hogy ha a hibást keresve posztolgatásba fektetett energiát az egymásra figyelésre fordítanánk, vajon nem lenne-e kevesebb tragédia? Mert megmondóposzt még nem hozott vissza senkit a halálból. Jobb lenne tán, ha nem az észt osztanánk, hanem az időnkből adnánk azoknak, akiket ez megmenthet. Mindenki épp ott, ahol él, épp azokra figyelne, akik a legközelebb vannak hozzá. A monitor helyett az emberekre, lájkok helyett a valódi emberi érzésekre. Jobb lenne tán, ha nem az észt osztanánk SZPONZORÁLT tartalom Az emberiséget végigkövető energia Energia Kisokos 1. Miért is szükséges? Az emberiség mindig is hasznosította a természet energiáit, elég csak olyan egyszerű dolgokra gondolnunk, mint a napsütéssel, széllel szárítás vagy a vízáramlatok kihasználása. Később, a tűz megzabolázása nagy lépést jelentett az ősember életében, majd megjelentek a vitorlás hajók, a szél- és vízmalmok, de a mélyből feltörő termálvíz is kapott feladatot. A modem korban a gőzgép feltalálásával lehetővé vált a hőenergia mozgási energiává alakítása. Később, az elektromosság felfedezésével és szolgálatba állításával pedig nagyot változott az emberek által igényelt energia milyensége. Az áram előállításához generátorra van szükség, amelyet meg kell hajtani. A legegy szerűbb generátor a dinamó, de az erőművi termelés szinte minden módjánál elengedhetetlen a generátorra csatlakoztatott turbina. Erre irányítva a vizet, a gőzt vagy a begyújtott földgázt, tengelye segítségével hajtja meg a generátort. A hagyományosnak mondható villamos energia termelésben gőzturbinákat - gázeröműben gázturbinát - alkalmaznak. A szénerőművek kazánjában eltüzelt energiahordozó hőjével vizet melegítenek fel, amelynek a gőzét a turbinára irányítják. Gőzturbinával üzemelnek az atomerőművek és a hulladékégető erőművek is. Előtérbe kerül a fenntarthatóság A fosszilis energiahordozók, mint a fekete- és barnakőszén, a lignit, valamint a kőolaj és a földgáz az elhullott szerves anyagokból, növényekből és állatokból keletkeztek, évmilliók alatt. Tekintettel az időtávra, nem megújuló energiaforrásoknak hívjuk ezeket. Mivel az újabb és újabb felfedezések ellenére a készletek végesek, olyan energiafomiák hasznosítása felé indokolt fordulni, amelyeket megújulóknak, fenntarthatónak nevezünk: a napsütés, a szél és a víz, valamint biomassza hasznosításáról van szó, vagyis bizonyos értelemben vissza kell fordulni a gyökerekhez, csak éppen már modem technológiával. Egy másik nyomós érv a fosszilis energiahordozók kiváltására az, hogy eltüzelésükkel jelentős mennyiségű széndioxidjut a légkörbe. Ismert, ez az egyik legintenzívebb üvegház hatású gáz. vagyis nagymértékben felelős a globális felmelegedésért. A fosszilisek eltüzelése por és káros vegyiiletek kibocsátásával is jár, a nitrogén-oxidok savasesőt, légzőszervi problémákat is okoznak. Az erőmüvek jelentős összegeket fordítanak füstszűrő berendezések telepítésére, ám a károsanyag-kibocsátást teljes mértékben nem lehet megakadályozni. Az érme másik oldala Szerencsére hosszú a sora azoknak az erőműveknek, amelyek az áramtermelés során nem bocsátanak ki szén-dioxidot. Ezek a létesítmények a nap, a szél, a víz megújuló energiáját hasznosítják, illetve ide tartoznak az atomerőmüvek is. Megújuló energiaforrásként tartjuk számon a biomasszát, azonban a növényi (mezőgazdasági és erdőgazdasági, faipari) hulladékok eltüzelése szintén szén-dioxid-kibocsátásával jár. Ez és a háztartási, nem újrahasznosítható hulladékok erőművi felhasználása csak különös körültekintés, szigorú szabályozás mellett megengedett. Az időjáráshoz köthető áramtermelés vitathatatlan előnyei mellett hátránya a nehéz tervezhetőség és a nem egyenletes rendelkezésre állás. Olykor alig állítanak elő áramot, máskor viszont túl sokat táplálnának a mindig kiegyensúlyozottságot igénylő rendszerbe. Az Európai Unió minden tagállamának az adottságaihoz mérten kell kialakítania az áramtermelői mixét. Magyarország esetében a rugalmatlan, de kibocsátás-mentes nukleáris és megújuló energiaforrások, valamint a szenynyező, de az országos villamos-energia rendszer egyensúlyához nélkülözhetetlen rugalmassággal rendelkező szén- és gázerőművek jutnak szerephez.
