Heves Megyei Hírlap, 2018. május (29. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-30 / 123. szám
2018. MÁJUS 30., SZERDA SPORT 15 Kalmár Zsolt biztos pont a Dunaszerdahely labdarúgócsapatában „Mennem kell tovább!” Kalmár Zsolt (balra) számított Georges Leekens meghívójára, de nem csügged Fotó: Török Attila Öt góljával és négy gólpaszszával Kalmár Zsolt kiemelkedően jó idényt zárt a szlovák élvonalban bronzérmes Dunaszerdahely labdarúgócsapatában, Georges Leekens szövetségi kapitány meghívóját a válogatottba azonban hiába várta... Tóth Ádám/Nemzeti Sport szerkesztoseg@mediaworks.hu- A szurkolók az ősz legjobb játékosának választották. Jó eséllyel pályázik a díjra a tavaszi szezon kapcsán is?- Nincsenek könnyű helyzetben a drukkerek - felelte a 22 esztendős, kilencszeres válogatott Kalmár Zsolt, aki az RB Leipzig kölcsönjátékosaként szerepel a DAC-nál. - Nehéz -megnevezni a legjobb játékosunkat, hiszen mi csapatként teljesítettünk kiválóan. Az esélyeimet aligha növeli, hogy az utolsó három fordulóban eltiltás miatt nem léphettem pályára.- Marco Rossi vezetőedző korábban azt mondta, nem szívesen nyilatkozik a Spartak Trnava elleni mérkőzésről.- Az ellenfelünk jogtalan tizenegyest kapott, sőt, a játékvezető két futballistánkat is kiállította - én voltam az egyik. Korábban nem ültem fel az ellenfél provokációjának, ám azon a meccsen sajnos hibáztam, elragadott a hév. Tanultam az esetből, ilyen többé nem fordul elő.- Az utolsó három fordulóban csapattársai kiharcolták az Európa-liga-selejtezős indulást, a harmadik helyen végeztek a bajnokságban.- Nehéz volt a lelátón ülve nézni a találkozókat, de a drukkereink megkönnyítették a helyzetemet. Folyamatosan támogatnak minket, nincs olyan mérkőzés, amelyen ne ők lennének a mi tizenkettedik emberünk. Külön örültem Vida Kristopher szenzációs játékának, az utolsó fordulóban a rózsahegyiek ellen kis túlzással egymaga döntötte el a bajnokit a két-két góljával, illetve gólpasszával.- Ha csak a számokat nézzük, a legsikeresebb első osztályú idényén van túl. Ön is így gondolja?- Voltak hullámvölgyeim a szezonban, de nem panaszkodhatom. Öt góllal és négy gólpasszal zártam, végig élveztem Marco Rossi bizalmát. Egy-egy gyengébb találkozó után is számíthattam rá, hogy a kezdőcsapatban kapok helyet, és ezt úgy háláltam meg, hogy mindig a tőlem telhető legjobbat próbáltam nyújtani. Úgy érzem, ez sikerült, jó idényt zártam. Bizakodom, hogy kitart a formám a következő szezonra is.- Hamarosan lejár a kölcsönszerződése. Az RB Leipzigben képzeli el a jövőjét, vagy marad Szlovákiában?- Konkrétummal nem tudok szolgálni, magam sem tudom, hol folytatom. A szerződésem még a lipcsei klubhoz köt, egyeztetni kell a német egyesület elöljáróival, utána meglátjuk, hogyan tovább.- Legutóbb csaknem egy éve, az Oroszország elleni felkészülési mérkőzésen lépett pályára a válogatottban. Mit érzett, amikor meglátta, hogy nem szerepel a neve Georges Leekens szövetségi kapitány napokban kihirdetett keretében?- Szerintem mindent meg- f tettem, hogy visszakerüljek a válogatottba. A márciusi öszszetartás alkalmával is jól ment a játék, és az igazat megvallva számítottam a meghívóra. Lehetséges, hogy a szövetségi kapitány más típusú labdarúgókkal képzeli el a csapatát. De nem csüggedek, mennem kell tovább és a saját feladatomra összpontosítani - úgy, ahogyan eddig is tettem. Novák Miklós a kajakosok világáról írt könyvet Fotó: Teknős Miklós Őszintén - Lapáton KAJAK-KENU Az a jó könyv, amelyik érzelmeket, szereteted nevetést, könnyeket, dühöt, haragot, együttérzést vált ki az olvasóból. Novák Miklós regénye, a Lapáton mindezeket egyszerre hozza ki az emberből. Ahogyan megjelent a könyv lapjain, máris gyűlöltem, ki nem állhattam a Sunyi becenevet „kiérdemlő” gazembert, aki edzőként, önös érdekből, anyagi haszonszerzés céljával, tudatosan akarta kinyírni, tönkretenni tiszta szívű, nyílt tekintetű, őszinte versenyzőjét, Molnár Andrást. A kissé bátortalan, időnként infantilis, ugyanakkor túlzottan fejlett igazságérzettel megáldott, istenadta tehetségű kajakost, akiben időnként magát az írót véltem felfedezni... Az első pillanattól kezdve imádtam a vén tengeri medvét, Stuci bácsit, az egyszerű, de nagyszerű embert, a csodálatos nevelőedzőt, aki él-hal imádott sportágáért, a kajak-kenuért. Ő faragott a romlatlan kiscserkészből, Molnár Andrisból kiváló versenyzőt, nagyszerű sportembert a kopottas, de a céloknak tökéletesen megfelelő ráckevei vízitelepen... Bár a regény jelentős része a tiltott szerek használatáról, a doppingolásról, az emberi gyarlóságról szól, számomra nem ez „maradt fenn a szitán”, hanem Novák Miklós írói tehetsége, gördülékeny stílusa. Kiváló kollégám olyan könyvet írt, amely diszkréten húzza félre a függönyt az olvasók elől, empatikusán, a könyvben szerepet kapó karaktereket tökéletesen megformálva mutatta meg, mik, s hogyan (is) zajlanak a sport, a sportolók különlegesen zárt világában. (A Sophia Nostra Kiadó gondozásában megjelent Lapáton 2900 forintba kerül és a Lírahálózat boltjaiban kapható. A szerző a Magyar Idők sportrovatának vezetője.) Buzgó József/NS Chris Froome-tól elvehetik a Giro-győzelmét Sok hűhó semmiért? KERÉKPÁR A tavaly duplázó Chris Froome emberfeletti teljesítménnyel nyerte meg a Girót (is), de benne van a pakliban, hogy a doppingeljárás alatt lévő brit sztár erőfeszítései hiábavalónak bizonyulnak. „Tudom, a kerékpársport rengeteg problémával küzd a doppingolás terén, de itt legalább megpróbálják kezelni, ahelyett, hogy a szőnyeg alá söpörnék. Az NFL-ben, ha fáradt vagy, félidőben kapsz egy kortizonszurit, visszajössz, és hős vagy, az NBA-ben meg előre jelzik, mikor fognak tesztelni. Ezzel szemben, ha országúti kerékpárban - ami sokkal nehezebb sport - használsz egy kis EPO-t, már komplett csaló vagy, akit a társadalomnak ki kellene vetnie magából. Tudom, az én számból borzalmasan fog hangzani, de abba kéne hagyni ezt a kőkemény doppingellenes szélmalomharcot. Először is, mert nem működik, másodszor: a többi sportágtól semmiféle elismerést nem kapunk a hiábavaló erőfeszítéseinkért. Harmadszor, mert borzasztóan sok pénzt emészt fel, cserében nagyon kevés eredményt hoz.” Ki nem találnák, kinek a szavai ezek: Lance Armstrongéi! A kerékpársport egykori bálványa, a valamennyi győzelmétől megfosztott amerikai a Giro d’Italia rajtját követően adott interjút a Velonews.com honlapnak, amelyben a mindig érzékeny témát is fesze-Pünkösdi királyság? Fotó: AFP gette. És szavainak újfent van aktualitása. Van ugyebár az a klasszikus szöveg, miszerint kétféle profi kerékpáros létezik: akit már elkaptak doppinggal, meg akit majd el fognak kapni. A sportág aktuálisan legnagyobb sztárjának, a tavaly a Tourt és a Vueltát is megnyerő Chris Froome-nak a Vuelta 18. szakasza után produkált mintájában utólag a megengedett érték kétszeresét találták a szalbutamol szerből. A brit és csapata, a Sky védekezése már-már szánalmas: a kerekes erősödő asztmája miatt emeltek gyógyszere adagján... A decemberben kirobbant ügyben a mai napig nem született ítélet. A nemzetközi szövetség (UCI) azzal az indokkal húzza-halogatja a döntést, hogy szeretné a lehető legalaposabban kivizsgálni az esetet. Ám közben sejthető, a történetben erősen közrejátszik az, hogy a kerékpársport nehezen bírná el, ha megint a legnagyobb sztárjának a feje hullna a porba. Mivel Froome-mal szemben a kerékpárvilágban uralkodó általános lincshangulat ellenére sem született ítélet, elindulhatott a Girón, ahol ép észszel nehezen magyarázható teljesítménnyel diadalmaskodott. A 18. szakasz után még csak a negyedik helyen állt az összetettben, 3:22 perces hátránnyal, mire a királyetapon olyan 80 km-es szóló után verte agyon a mezőnyt (és nyerte meg végül a versenyt 46 másodperces előnnyel a címvédő Tom Dumoulin előtt), amilyet legutóbb Floyd Landistől láthattunk még a 2006-os Touron, amit aztán meg is nyert - és amit aztán, kell-e mondanunk, elvettek tőle doppingolás miatt... Froome a sportág történetében mindössze hetedikként csinálta meg a mesterhármast, azaz nyerte meg mindhárom nagy körversenyt legalább egyszer. De könnyen lehet, pünkösdi királyság lesz ez, hiszen Vuelta- és Girosikere mögött is méretes kérdőjelek állnak. Most mindenki az UCI-ra vár, amely pokolian nehéz helyzetben van - akárhogy is dönt, az precedensértékű lesz. Addig meg lehet rágódni Armstrong szavait. Kohán Gergely/NS JEGYZET Hol van Bukaku? K. Mayer András jegyzet@mediaworks.hu Minden csoda három napig tart, szokták mondani. A három nap ugyan már eltelt a Bajnokok Ligája döntője óta, ám a futballszurkolók számára még mindig téma a finálé, s továbbra is akadnak érdekes, olykor komikus hírek a Real Madrid és a Liverpool csatájával kapcsolatban. Az egyik ilyen abszolút abszurd történet, hogy egy egyiptomi ügyvéd, Szada el-Balad egymilliárd eurós kártérítési pert indított Sergio Ramos ellen, mert a spanyol hátvéd hatalmas fájdalmat okozott Szalahnak és teljes Egyiptomnak azzal, hogy (szerinte) szándékos sérülést okozott. A pert nyilván nem fogja megnyerni az ügyvéd úr, de egyáltalán nem baj, hogy megtette ezt a lépést: a sérülés és Szalah kényszerű cseréje ugyanis valóban sokaktól elvette a csodát, rengeteget veszített a döntő a varázsából. Ramos pedig? Talán a Real-drukkerek is elismerik, hogy a mai csúcsfutball igazi mészárosa, Pepe méltó utódja. De milyennek is kell lennie egy jó védőnek? Kőkeménynek, határozottnak, hatékonynak, nem mellesleg rendre a pályán kell maradnia, tehát ügyelnie kell arra, hogy ne állítsák ki. A spanyol bekk mindegyik kívánalomnak megfelel - és innentől kezdve a bíróknál pattog a labda. Pattogott Loris Karius álmaiban is, ebben biztos vagyok. Ha egyáltalán tudott, aludni egy szemhunyásnyit is. Szegény srácot utolérte a kapusok végzete, két olyan potyeszt kapott, amit sosem fogunk elfelejteni, neki pedig ezzel élete végéig együtt kell élnie. Miként az egyik őrült Manchester United-szurkolónak is azzal a tetkóval, amit magára varratott, s amit a bakik ihlettek: „Karius egy legenda. 2018. 05. 26.” A hülyeségnek tényleg nincs határa! S ha már a bolondozásnál tartunk: jó érzés hozzáértők, edzők, játékosok társaságában nézni egy-egy futballmeccset, de sokszor kifejezetten örülök annak, ha laikusok vesznek körül. Olyanok, akiket a BL-döntő a képernyő elé ültet, de máskor eszük ágában sem lenne végignézni egy mérkőzést. Ők ugyanis teljesen más szemmel nézik a dolgokat, s olyan megjegyzéseket hallok tőlük, amelyek kétségkívül feldobják a hangulatot. Kariusszal kapcsolatban például egy, az öltözködésre, a divatra érzékeny női szem a következőket tette szóvá: „Ez a kapus nem jó. Nem lehet látni, mert zöldben van.” Nem sokkal később kiderült, hogy Cristiano Ronaldo haja „olyan, mint egy kimosott plüss”. Aztán jött a mélyütés: „Hol van Bukaku?” A Manchester United támadóját, Lukakut hiányolták. Majd talán jövőre.
