Heves Megyei Hírlap, 2018. május (29. évfolyam, 100-124. szám)

2018-05-30 / 123. szám

2018. MÁJUS 30., SZERDA GAZDASÁG y Orbán: Hódítói és nyertesei szeretnénk lenni a digitális világnak „Hazánkban van tudás” 0 0 0 ERICSSON & «mCSSOft ERICSSi Egy mindenkiért, mindenki egyért... Orbán Viktor és az Ericsson vezérkara az átadóünnepségen Fotó: Vémi Zoltán Százmilliárd forintnyi lakáshitelt nyújtottak FOGYASZTÓBARÁT Idén május végére meghaladhatja a 100 milliárd forintot a bankok, ta­karékok által folyósított mi­nősített fogyasztóbarát lakás­hitelek állománya. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közöl­te, márciusban közel 18, ápri­lisban mintegy 21 milliárd fo­rintnyi új fogyasztóbarát la­káshitelt folyósítottak. E hi­teltípusnál április végén közel 87 milliárd forintra hízott az állomány. A lakossági ügyfe­lek több mint háromnegyede (76 százaléka) már fix kama­tozással vette fel lakáshitelét márciusban. Az-ügyfelek leg­gyakrabban 5 évre fixálták kamataikat, ezek teszik ki a hitelállomány 55 százalékát. A tízéves kamatperiódusú fo­gyasztóbarát hitelek aránya 25, a hároméveseké 13 száza­lék volt, míg a változatlan ka­matozással hét százalék élt. Egy átlagos fogyasztóbarát lakáshiteles ügyfél 10,81 millió forintnyi kölcsönt vett fel 16,6 éves futamidőre. Az átlagos hi­telösszeg a fedezetként felaján­lott ingatlan értékének mint­egy 55,5 százalékát tette ki. Ezeknek a lakáshiteleknek 88 százalékát használt lakás (62 százalék) vagy használt lakó­ház (26 százalék) vásárlására igényelték, míg e kölcsönök 5 százalékának segítségével ko­rábbi (kedvezőtlenebb) jelzá­loghitelüket váltották ki. MW Amerikában a magyar tudó­sokról azt mondták, hogy a Marsról érkeztek. Lehet, hogy onnan érkeztek, de ne­künk a Földet kell jobbá ten­nünk - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Ericsson Magyarország új budapes­ti székháza és fejlesztési központja megnyitóünnep­ségén. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu INNOVÁCIÓ Az Ericsson koráb­bi elnöke állítólag azt mondta, hogy az Ericsson mindig oda költözik, ahol a tudás van. Ma­gyarországon pedig tudás van - mondta a megnyitón Orbán Viktor. A Műegyetem és az EL­TE közvetlen közelében álló, most átadott Ericsson Házban az irodák mellett az épületben kapott helyet a svéd cég egyik legnagyobb kutatás-fejleszté­si központja, az ország egyik legnagyobb szerverterme, va­lamint az Ericsson innovációs műhelye, az Ericsson Garázs is. Ehhez a névhez a kormány­fő külön gratulált a cégnek. A magyarok ma már újra el­hiszik, hogy többre képesek, mintsem hogy ügyesen laví­rozzanak és alkalmazkodja­nak; Magyarország ma már nemcsak mer gondolkodni, hanem időnként mer magya­rul gondolkodni - mondta a miniszterelnök. Hozzátette: ez látható az adórendszeren, a költségvetési gazdálkodáson, a befektetés-támogatási rend­szeren, a külpolitikán, a ha­tárvédelmen vagy a migrációs politikán is. A saját logikán­kat követjük, ehhez jó adott­ságaink vannak, a svédekhez hasonlóan egyedülálló a nyel­vünk és egyedülálló az ész­járásunk - jelezte. Kiemelte: a telekommunikáció európai úttörői között a kezdetek óta ott voltak a svédek mellett a magyarok is. Puskás Tivadar­nak köszönhetően Magyaror­szág gyorsan a távközlés él­vonalába került - emlékezte­tett. Ez az Ericsson alapítójá­nak, a svéd telekommuniká­ció atyjának, Lars Magnus Ericssonnak is feltűnt, 1911- ben az első külföldi beruhá­zó Magyarországon ebben a szektorban az Ericsson volt - idézte fel Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint „akkor járunk el helyesen, ha a saját észjárásunknak meg­felelően, a magunk akarata szerint a valóságot is képe­sek vagyunk hajlítani. Politi­kusként ebben látom az inno­váció lényegét.” Orbán szerint a magyar politika vezetőinek meg kell érteniük-, hogy aki helyt akar állni a küzdelem­ben, annak meg kell tanulnia ezt a digitális világot, „hódítói és nyertesei szeretnénk len­ni ennek a világnak”. Az az ország, ami ebből kimarad, az hosszú időre lemaradhat. Ezért hozták létre Palkovics László innovációs miniszté­riumát is, hogy le ne marad­junk a jövőről - mondta. Sokkal kevesebb magyar dolgozik külföldön, mint véltük A középmezőnyben állunk EU-átlag alatt a munkanélküliség Fotó: Shutterstock EU-STAT1SZTIKA Az Európai Unió 28 tagországa között Magyarország a 13. a külföl­di munkavállalás szempont­jából, azaz 12 uniós államban magasabb a munkaerőpiaci el­vándorlás mértéke, mint ná­lunk. Az EU statisztikai hiva­tala most közzétett adatai sze­rint nem számít jelentősnek a külföldön munkát vállaló ma­gyarok aránya: a 20-64 éves korcsoport 5,2 százaléka, azaz 325 ezer magyar dolgozik más uniós tagállamban. Az arány csak a nyugati tagországokban alacsonyabb, illetve a 2004-től csatlakozott 14 ország közül Cipruson, Szlovéniában és Csehországban. Az unió egé­szének lakosságát nézve az arány 3,8 százalék. Az áprilisi országgyűlési választás előtt a legtöbb ellenzéki szereplő az­zal kampányolt, hogy a kor­mány hibája miatt valósággal menekülnek Magyarországról a munkavállalók - emlékeztet a Magyar Idők.- A friss adatok minden­képpen ellentmondanak azok-Elfogadta a kiküldött munka­­vállalókra vonatkozó uniós sza­bályozás módosítását kedden az Európai Parlament (EP). A 456:147 arányban jóváha­gyott új szabályok célja egy­részt nagyobb védelmet bizto­sítani a kiküldött dolgozóknak, akiknek a jövőben a helyiekkel egyenlő bérek és munkakörül-Romániából 2,6 millióan mentek el nak a véleményeknek, ame­lyek elsősorban az elvándor­lást teszik felelőssé a munka­erőhiány kialakulásáért, rá­adásul a fél-egymillió elván­dorolt magyar dolgozóról szó­ló hírek sem valósak - nyilat­kozta a lapnak Szalai Piros­ka, a Budapesti Vállalkozásfej­mények járnak majd, másrészt a vállalatok számára igazsá­gos versenyhelyzetet teremte­ni. A fogadó ország munkajogi feltételeit 12 hónap után kelle­ne alkalmazni, ez egyszer meg­hosszabbítható 6 hónappal. A módosítás előírásai nem érin­tenék a fuvarozókat, róluk kü­lön szabályokat hoznának. lesztési Közalapítvány kurató­riumi elnöke. Elmondta: a 325 ezer főbe nemcsak az életvitel­szerűen külföldön élők tartoz­nak bele, hanem az ingázók is - tehát az a 75-80 ezer em­ber, aki Ausztriába jár át dol­gozni, vagy csak bizonyos idő­közönként vállalnak munkát máshol, jellemzően Németor­szágban. Nagy-Britanniában 98 ezerre teszik a magyaror­szági születésű munkaválla­lók számát. Az Eurostat módszertana az unió minden tagállamában egységes, és nem az állampol­gárságot veszi alapul, hanem azt, hogy az adott országban született munkavállaló jelenleg hol dolgozik. Nálunk a 20-64 éves korcsoportban ez a szám 6,250 millió fő. Szalai Piros­ka elmondta azt is, hogy nyolc­szor annyi román dolgozik kül­földön, mint magyar. A viseg­rádi országok közül pedig csak Csehországban kisebb a külföl­di munkavállalás mértéke, míg a lengyeleknél a negyedik leg­magasabb ez az arány. A rend­szerváltás előtt 70 ezer körül mozgott a külföldön munkát vállalók száma, a 2000-es évek elején lépte át a százezer főt, je­lentősebben pedig 2012 után nőtt az arány; az unión belül ekkor vált teljesen nyitottá a munkaerőpiac. Ezzel szemben 2016-ról 2017-re már jelentősen csökkent ez az arány, a mértéke tízezer volt, szemben a 2014-ről 2015-re mért 50 ezer fős bővü­léssel. MW Minden ötödik Az Eurostat szerint az EU-ban Romániából vándoroltak el a legtöbben, a 20-64 éves kor­csoport 19,7 százaléka, tehát minden ötödik ember. A más tagállamokban dolgozó ro­mánok száma 2,6 millió fő. A korcsoport munkavállalói­nak elvándorlási aránya Ro­mánia után Litvániában, Hor­vátországban, Portugáliában, Lettországban, Bulgáriában, Írországban, Luxemburgban, Lengyelországban, Észtország­ban, Szlovákiában és Görögor­szágban is nagyobb, mint Ma­gyarországon. Hazánkban az uniós átlagnál nagyobb a dip­lomás elvándorlók aránya, szá­muk nagyjából 119 ezer fő. MAGYARORSZÁG A február-áp­rilisi időszakban 32 ezerrel, 177 ezerre csökkent a regiszt­rált munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel koráb­bihoz képest, ez pedig 3,8 szá­zalékos munkanélküliségi rá­tát mutat - jelentette be teg­nap a Központi Statisztikai Hi­vatal (KSH). A pénzügyi tárca szerint az alig négyszázalé­kos munkanélküliségi rátával hazánk az uniós tagországok rangsorában a negyedik he­lyen áll. Az adatokra reagál­va Varga Mihály pénzügymi­niszter elmondta, számít arra, hogy a kedvező irányú tenden­cia részben a hatéves bérmeg­állapodásnak és a folytatódó lakásépítéseknek köszönhe­tően a jövőben is fennmarad. Miközben tovább bővült a fog­lalkoztatás, a külföldön, illet­ve a közfoglalkoztatásban dol­gozók létszáma csökkent - emelte ki. Varga Mihály a fog­lalkoztatást segítő kormány­zati intézkedések közül példa­ként említette még az öt éve működő munkahelyvédelmi akciót, amely révén Magyar­­országon a 15-24 éves korosz­tályban uniós átlag alattinak számít a munkanélküliség. Horváth András, a Taka­rékbank elemzője a KSH friss adai fényében azt várja, hogy a foglalkoztatottak száma az idén nyáron - a 1980-as évek eleje óta először - átlépi a 4,5 milliót. Virovácz Péter, az INC Bank vezető elemzője szerint az adatok arra utalnak, hogy az ország munkaerőpiaca elér­kezhetett az egyensúlyi szint­hez. MW Egyre több közmunkást terelnek át a reálgazdaságba Fotó: MTI Új uniós szabályozást szavaztak meg

Next

/
Thumbnails
Contents