Heves Megyei Hírlap, 2018. május (29. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-15 / 111. szám
2018. MÁJUS 15., KEDD £2 A TÁRGYALÓTERMEK BIRODALMÁBAN Mielőbb derüljön ki, miben áll a felek közti jogvita (2/1.) Dr. Paulik Andrea: Fontos, mielőbb meglegyenek a döntéshez a bizonyítékok Fotó: Huszár Márk Másként látni: segítő program a törvényszéken EGEk Az Egri Törvényszék is aktív részese volt a Másként látni elnevezésű tavaszi szemléletformáló programnak, amelyre az igazságszolgáltatási szervezet munkatársait a Vakok és Gyengénlátók Integráló és Sportegyesülete kérte fel. Mint ismeretes, a látássérültek mindennapi életükben számos nehézséggel találkoznak, a közlekedéstől, a hivatali ügyintézésen át, egészen az egészségügyi ellátásig. A legfőbb célja, hogy az egyes közszolgáltatást nyújtó munkahelyeken a dolgozók, akik ilyenkor kapcsolatba kerülnek velük, felismerjék, miként segíthetnek hatékonyan egy fogyatékossággal élő személynek. A látássérülteket segítő jogi hátteret ismertették a program során- Az Egri Törvényszék feladata e programban a látássérülteket segítő jogi háttér ismertetése volt - tájékoztatta a Hírlapot Hoszné dr. Nagy Tímea bíró, az Egri Törvényszék sajtószóvivője. - Elsősorban azért, hogy a benne részt vevő munkáltatók munkavállalói megfelelően átfogó képet kapjanak a segítségnyújtáshoz. A programsorozat keretében dr. Magos Andrea, dr. Murányiné dr. Perbíró Andrea, dr. Bánhidy Erzsébet törvényszéki titkárok és dr. Bohus Nóra járásbírósági fogalmazó előadást tartottak a NAV Heves Megyei Igazgatóságán, a Markhot Ferenc kórházban, a Középkelet-magyarországi Közlekedési Központ Zrt.-nél és az Egri Törvényszéken. A szemléletformáló sorozat négy részből állt. Ebből a jogi előadást és az interaktív beszélgetést az Egri Törvényszéken tartották több látássérült személy részvételével. Volt eszközbemutató, amelyben a törvényszék munkatársai megismerhették a látássérültek mindennapjait, nehézségeiket, speciális eszközeiket. A sorozat zárásaként a résztvevők összegezték az egy hónap alatt szerzett legfontosabb tapasztalatokat. Sz. Z. HEVES MEGYE Kizárólag a felek szabhatják meg, milyen jogaikat akarják érvényesíteni a munkaügyi perekben, de terheli őket az eljárás támogatásának, az igazmondásnak a kötelezettsége. Erősödött a bíróság szerepe a procedúra irányításában. Erről és sok más fontos előírásról kérdeztük dr. Paulik Andreát, az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnökét. Szalay Zoltán zoltan.szalay@mediaworks.hu- Elnök asszony! Kérem, tájékoztassa olvasóinkat, milyen jogviszonyokat érintenek a polgári perrendtartásba (Pp.) integrált, s idén hatályba lépett munkaügyi eljárási szabályok?- A munkaviszonyon kívül speciális jogviszonyból származó igények tartoznak még a munkaügyi perek körébe. Ezek a közalkalmazotti, a szolgálati - s a törvényben foglalt kivételekkel - a közfoglalkoztatási jogviszonyból eredő igények. A sporttörvény alapján kötött munkaszerződésből, a szakképzés során létrehozott tanulószerződésből származó, a hallgatói munkaszerződéssel összefüggő, a szociális és foglalkoztatási szövetke-: zettel fennálló tagi munkavégzési jogviszonyból eredő jogviták is e körbe sorolandók.- Melyek a fő változások a szabályozásban a korábbi eljárási rendelkezésekhez képest?- A félnek az idén január 1-je után indult perekben az erre rendszeresített nyomtatványon kell előterjesztenie a keresetlevelet, a viszontkereset-levelet, a beszámítást tartalmazó iratot, az írásbeli ellenkérelmet. A közszolgálati jogvita nem munkaügyi, hanem közigazgatási per, amely a közigazgatási perrend alapján a közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik. A felszámoló által vitatott igény a vitatás közlésétől számított 30 napon belül munkaügyi perben érvényesíthető. A munkavállaló a munkáltató székhelye, telephelye szerint illetékes bíróság helyett ezentúl perelhet a saját lakó-, tartózkodási helye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságon is.- Hogyan kell az új előírások szerint elindítaniuk munkaügyi pert a munkavállalóknak? Kötelező-e jogi képviselő?- A munkaügyi perben nem kötelező a jogi képviselet. Ha a félnek nincs jogi képviselője, a keresetlevelét az e célra rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni, ami megtalálható a bíróság honlapján.- E különleges perekben is érvényesül-e a felek cselekvési autonómiája, mint az új Pp. rendelkezéseiben?- A munkaügyi perekben is érvényesülnek a Pp. által megfogalmazott alapelvek.- A módosulások a korábbiakhoz képest mennyire segítik a perelhúzódás meggátlását?- Az új szabályozás vezérlő elvei szerint a perben kizárólag a fél jogosult gondoskodni a jogainak érvényesítéséről. Neki kell meghatároznia, mit kíván a per anyagává tenni. Ez a rendelkezési elv. Ám a félnek kötelessége is a peranyagot a per mielőbbi befejezését elősegítő módon előadni, s felelős a saját perviteléért, a perbeli mulasztásaiért. Ez az eljárás-támogatási és igazmondási kötelezettség elve. Az új perrend erősíti a bíróság szerepét és jogosítványait a per irányításában, de kötelességévé teszi, hogy a döntéshez szükséges peranyag tisztázásához aktívan járuljon hozzá. Ez a bíróság közrehatási tevékenységének elve. A jogalkotó szándéka szerint az új Pp. fő célja: kiszámítható, hatékony, feszes permenetben mielőbb rögzüljön, miben áll a felek közti jogvita. S fontos, hogy minél korábban rendelkezésre álljanak a döntéshez a bizonyítékok, ami a perkoncentráció elve. Az elsőfokú eljárás két részre oszlik: perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra. (Folytatjuk) Emberölés kísérletéért felfüggesztett börtönt kapott (Folytatás az 1. oldalról) EGER, PETŐFIBÁNYA A terhére rótt bűncselekmény igen komoly tárgyi súlya miatt akár évtizedekre is rács mögé kerülhetett volna az a nő, akinek ügyében tegnap hirdetett ítéletet az Egri Törvényszék dr. Vitai Erzsébet vezette tanácsa. A bizonyítás lezárását megelőzően a büntetőtanács egyetlen tanút, a cselekmény most 86 esztendős sértettjét hallgatta meg. Különös fintora az életnek, hogy a néni vallomása végén sírva kérte a bíróságot, hogy ne büntessék meg támadóját, az „unoka menyét”, mert már csak ő, és három dédunokája maradtak meg neki. Mióta nem látogatják, értelmetlenné és kibírhatatlanná lett az élete. Ő már megbocsátott Szilvikének. Az ítéleti tényállás szerint a vádlott rokoni kapcsolatban áll az akkor 84 éves sértettel, aki Sz. I.-né terhelt elhunyt házastársának nagyszülője. A sértett az unokája halála után is támogatta a három gyermekét nevelő vádlottat, akinek hozzáférése volt a néni bankszámlájához. Onnan a terhelt összesen körülbelül hárommillió forintot vett fel, és fordított a saját megélhetésükre. I A néni sírva kérte a bíróságot, ne büntessék meg a támadóját A vádlott 2016. szeptember 21-én a sértett lakására ment és kétszázezer forintot kért tőle arra hivatkozással, hogy abból a fia, vagyis a néni dédunokája szabálysértési bírságát rendezné. A dédmama közölte, hogy több pénzt nem tud adni. A vádlott ezt követően egyre indulatosabban követelte a pénzt a sértettől, majd egy párnát az idős asszony arcára szorított, miközben azt kiabálta, hogy „ha nincs kétszázezer forint, akkor most meghal!” A nő csak azt követően hagyta abba az idős asszony fojtogatását, hogy az a kezébe harapott. Az elsőfokú ítéletet a vádlott és a védője tudomásul vette, míg az ügyész súlyosításért fellebbezett. S. S. Hol indíthatják el a felek a munkaügyi pereket? Az új eljárási kódex hatásköri és illetékességi szabályairól lapunk kérdésére dr. Paulik Andrea elmondta, a munkaügyi perekben első fokon a közigazgatási és munkaügyi bíróság jár el. Általános szabály: az a közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékes, amelynek területén az alperes lakik, illetve ahol az alperes székhelye van. A speciális illetékességi szabályok kizárólag a munkavállalónak biztosítanak kedvezményeket a munkaviszonyból származó igénye érvényesítéséhez. Ha a felperes a munkavállaló, a munkaügyi pert - választása szerint - az alperesre általánosan illetékes bíróság helyett elindíthatja a saját belföldi lakóhelye, ennek híján a belföldi tartózkodási helye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt is. S még azon közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt is, amelynek illetékességi területén huzamosabb ideig munkát végez vagy végzett. Kinevezték bíróvá Hoszné dr. Nagy Tímeát Polgári ügyekben dönt Vavrik-díj a legjobban teljesítőknek Az ügyfélközpontos kollégákat képezték EGER Magyarország köztársasági elnöke az idei évben május 1-jei hatállyal az Egri Járásbíróságra polgári ügyszakos bíróvá nevezte ki Hoszné dr. Nagy Tímeát, az Egri Törvényszék titkárát, aki egyúttal a törvényszék sajtószóvivői teendőit is ellátja. Hoszné dr. Nagy Tímea tizenkét esztendeje, 2006-ban szerzett jogi diplomát a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. A jogi tanulmányainak a befejezését követően 2008. április 1-jétől ügyvédjelöltként kezdett dolgozni, majd 2011. január elsejével az Egri KözigazgatáDr. Hoszné Nagy Tímea a kinevezési okirattal Beküldött fotó si és Munkaügyi Bíróságra kapott fogalmazói kinevezést. Ezután 2013. június 1-jétől, a titkári kinevezését követően, dolgozott az Egri Járásbíróságon és az Egri Törvényszéken is. Már az idén, január 22-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen ingatlanforgalmi szakjogász végzettséget is szerzett. Hoszné dr. Nagy Tímea, immár az Egri Járásbíróság polgári ügyszakos bírája a május 9-én a megyeszékhelyen megtartott összbírói értekezleten vehette át kinevezési okiratát és tette le ünnepélyesen a bírói esküjét. Sz. Z. EGER A május 9-én a megyeszékhelyen, a felújított törvényházban rendezett összbírói értekezleten adták át az Egri Törvényszék elnöke által még 2015 decemberében alapított Vavrik Béla-díjat a törvényszék kiemelkedő teljesítményt nyújtó egy-egy munkatársának. A díj első Sfokozatát dr. Hóka József, a Hatvani Járásbíróság nyugalmazott elnöke, míg annak a második fokozatát Szabó Tiborné, az Egri Törvényszék statisztikusa vehette át. Dr. Vízkelety Mariann az Egri Törvényszék Díszpolgára elismerésben részesült. Sz. Z. EGER Az Országos Bírósági Hivatal, az Egri Törvényszékkel együttműködve, a hevesi megyeszékhelyen rendezte meg a bírósági ügyfélcentrumok munkatársainak a képzését a közelmúltban. Azért esett megyénk városára a választás, mert elsőként az itteni törvényszéken nyílt meg az egységes arculatú bírósági ügyfélközpont. A törvényszék sajtóosztálya közölte: a képzés első napján az előadásokon túl a centrumot is láthatták a résztvevők. Szó volt az egységes arculatú ügyfélközpontok megjelenéséről, az Egri Törvényszék által készített belső tudástárról, az ügyfélcentrumok egyéb szervezeti egységekhez kapcsolódásáról is. A második napon a 60 szakember workshopokban dolgozott, nekik stresszkezelés, ügyfélkezelés és kommunikáció témakörökben tartottak tréningeket. A képzésen előadást tartott dr. Hajdúné dr. Ruzsics Gabriella, az Egri Törvényszék elnökhelyettese, dr. Polgárné dr. Vida Judit elnöki biztos, Simon Mária munka-pálya szakpszichológus és dr. Baji Dóra coach tréner. A kiscsoportos foglalkozásokat képzett trénerek tartották. Sz. Z. Kiszámítható, feszes permenet a fí cél
