Heves Megyei Hírlap, 2018. május (29. évfolyam, 100-124. szám)

2018-05-15 / 111. szám

2018. MÁJUS 15., KEDD GAZDASÁG y Megduplázódott az online jegyértékesítés a MÁV-nál Értékelték az utasok a vasúti rezsicsökkentést A nyomtatás nélküli e-jegy-értékesítés rekordot döntött: 120 százalékkal nőtt Fotó: MTI Rekordokat döntöget a MÁV, az automatás jegy­eladások március végéig kö­zel a negyedükkel ugrottak meg, az online értékesítés pedig kis híján megduplázó­dott éves szinten. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu FORGALOM Az idei első ne­gyedévben 34,6 millió bel­földi útra váltottak jegyet a MÁV-START-nál, ez csaknem másfél százalékos növekedés az előző év azonos időszakához ké­pest - erről a Világgazdaság ér­deklődésére adott tájékoztatást a társaság. Az igazi nagy eredmény nem is itt, hanem az automatás és az online vásárlások alakulá­sában látszik. Előzménye, hogy a vasúttársaság személyszállí­tással foglalkozó leányvállala­ta a tavaly december 10-i me­netrendváltástól újabb ked­vezményeket vezetett be az ön­­kiszolgáló csatornákon lebonyo­lított jegyvásárlásokhoz. Az akciót a fejlesztési mi­nisztérium is támogatta, így a jegyautomatás tranzakciókra Internetes e-vonatjegyek (százalék) I üS I * ■ | * I 2017. 1. negyedév 2017. teljes év 2018. 1. negyedév MW-grafika, forrás: MÁV Tízből kilenc Az e-vonatjegy népszerűsége tö­retlen, ma már egyértelműen ezt az átvételi módot választják a menetjegyért online fizető uta­sok: tíz internetes vásárlásból ki­lenc e-vonatjegy. Azt a MÁV-nál egyelőre nem vizsgálták, hogy mennyit faragnak a kiadásaikon a papíralapú menetjegyek visz­­szaszorulásával. ötszázalékos, az otthon nyom­tatott vagy mobileszközön be­mutatott menetjegyekre tíz­­százalékos engedményt álla­pítottak meg. A statisztika azt mutatja, hogy a vasúti rezsi­csökkentés néhány hónap le­forgása alatt is kiugró eredmé­nyeket produkált. A jegykiadó automatákon 2018 első három hónapjában mintegy 1,5 mil­lió vásárlást bonyolítottak le, ez 22 százalékkal haladja meg a tavalyi év hasonló adatait. Az online értékesítés még látványosabb volt, hiszen ja­nuártól márciusig 740 ezernél is több ilyen vásárlást regiszt­ráltak, ez az egész évre vetít­ve 76 százalékos növekedés. A papírspórolás szempontjá­ból jó hír azt is, hogy 660 ezer vásárlás alkalmával e-vonatje­­gyet választott az utazóközön­ség, vagyis mellőzte a nyomta­tást. Ez a szám az előző évinek több mint a duplája, a növeke­dés mértéke 120 százalékos. „Nemcsak azok váltottak e-vo­­natj egyre, akik eddig is online vásároltak, hanem olyanok is, akik eddig nem interneten in­tézték a vonatjegyüket” - je­gyezte meg a társaság. HÍREK Emelni kell a jövedéki adót DOHÁNY Még legalább 5,4 százalékkal meg kell emel­ni a cigaretta jövedéki adóját ahhoz, hogy Magyarország teljesítse az unió elvárásait - mondta a Világgazdaságnak Falcsik István adószakértő. Az EU irányelve szerint 2017 végéig a 2016-os árszinthez képest a dohánytermékek jö­vedéki adóját 29 százalékkal kellett volna megemelni. Et­től elmarad a hazai áremelés mértéke: a cigaretta jövedéki adója 4,3, a szivaré 4,5, a vá­gott dohányé 23,6 százalék­kal nőtt az elvárt 29 százalék helyett - mondta el Falcsik István, az RSM Hungary adó­szakértője. MW Nincs a polcokon mérgezett tej A vizsgálatok alap­ján biztosak lehetünk benne, hogy az áruházláncok polca­in nincs mérgezett tej - mond­ta el Helik Ferenc, a Nébih ki­emelt ügyek igazgatósága ve­zetője a Klubrádiónak. A fel­ügyeleti szerv korábban kö­zölte, egyes üzletláncok bizo­nyos UHT termékeit szándé­kosan szennyezhette valaki. A Blikk információi szerint egy is­meretlen zsaroló levelet írt az Auchannak, hogy ha nem fizet­nek neki, dobozos tejeket fog megmérgezni, a lap szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda külön nyomozócsoportot hozott létre a zsarolás miatt. Helik Ferenc azt mondta, valós szennyezés­nek nem találták nyomát MW Drágábbak lettek a balatoni büfék Az uniós kukorica tizede magyar Kétszeresére nőtt a munkaerő költsége Már többen maradnak Egy lángosért már 500 forintot is elkérhetnek Fotó: Éberling András a hazai építőiparban STRAND Hagyományosan pün­kösdkor kezdődik a fürdőzé­si szezon a Balatonnál, de a vendéglátósok már beépítet­ték áraikba a munkaerőhiány okozta hatásokat és megemel­kedett költségeiket. Makkos Péter, a Kereskedelmi és Ven­déglátó Vállalkozók Országos Érdekképviseleti Szövetségé­nek fonyódi elnöke a Magyar Idők kérdésére elmondta, je­lentősen nőttek a szezonális büfések kiadásai a szakmun­kás-bérminimum emelkedé­se, valamint a magas közter­hek miatt, ami az idei árakon is meglátszik. A szezonális termékek ára jelentősen fel­szökött, a lángosért a koráb­bi években bevett 300-400 forint helyett az idén akár 500 forintot is elkérhetnek, a pluszfeltét pedig további 200- 300 forinttal is megdrágítja. Az olcsóbb söröket 400 forint alatt már kevés helyen sze­rezhetjük be a tóparton, a fél­literes ásványvízért pedig a legtöbb vendéglátós legalább 200 forintot elkér. Gondot okoz emellett, hogy egyre több olyan fagylaltáru­sító hely jelenik meg a Bala­ton környékén, amely a hely­beliek beszámolója szerint több szempontból is kifogá­solható minőségű édességet kínál. Kérdésünkre Makkos Péter elmondta, az egyik bal­káni országból hazánkba te­lepült cukrászati lánc fagy­laltjaival kapcsolatban való­ban sok a minőségi kifogás. A nagy adagban mért ha­misított fagylalt állítólag ár­talmas az egészségre, sok benne a növényi zsiradék és allergén anyagokat is tartal­maz. MW EU Gabona-, iparinövény-, va­lamint baromfitermelésben jóval az ágazati átlag felet­ti arányban járul hozzá Ma­gyarország az uniós agrártel­jesítményhez. Hazánk az Eu­rópai Unió mezőgazdasági ki­bocsátásának közel két szá­zalékát állította elő. Részese­dése tehát kissé csökkent a két évi adatokhoz viszonyít­va, ennek ellenére uniós szin­ten a növényi termékeknek több mint másfél százalékát adták a magyar gazdálkodók. Jelentős a hozzájárulásunk gabonafélékből, amelyekből az unió kibocsátásának több mint négy százaléka szárma­zik tőlünk, ezen belül kukori­cából tíz százalék származott Magyarországról. Mezőgazdaságunk megha­tározó iparinövény-termelő, ezekből az unió termelésének több mint öt százaléka ma­gyar, míg a magyar baromfi az unió teljes kibocsátásának közel négy százalékát tette ki. A magyar mezőgazdaság 220 ezer főt foglalkoztatott tavaly, valamivel többet, mint az azt megelőző évben. A KSH adatai szerint Magyarországon a me­zőgazdaság teljes bruttó kibo­csátása közel egy százalékkal kisebb a 2016-osnál, az EU- ban 5,2 százalékos volt a növe­kedés. Ugyanakkor a magyar mezőgazdaság, az erdőgazdál­kodás és a halászat beruházá­sai tavaly 12 százalékkal nőt­tek, és folyó áron csaknem há­­romszázmilliárd forintot ért el a teljesítményértékük. MW KÖLTSÉGEK A kivitelezés jelen­tős drágulásáról, a munkaerő­­hiányról és a szakemberek ki­vándorlásának megtorpanásá­ról, valamint a kedvezményes lakásáfa jelentőségéről beszél­tek a legnagyobb szereplők a piacot feltérképező jegybanki mélyinterjúkban. A Magyar Nemzeti Bank la­káspiaci jelentésében ismerte­tett összegzés szerint a meg­kérdezettek arról számoltak be, hogy a munkaerő költsé­ge az utóbbi két évben meg­duplázódott, az építőanyagok között pedig vannak olyanok, amelyek ára jelentősen, akár 60 százalékkal emelkedett, és olyanok is, amelyek enyhéb­ben, 20-30 százalékkal nőt­tek. A megkérdezettek többsé­ge szerint a munkadíjak szintje nagyjából megállította az építő­ipari szakemberek és munká­sok további kiáramlását. A 2016-ban módosított csa­ládi otthonteremtési kedvez­ményről (csők) a szakemberek azt mondták, hatása a kereslet­re inkább finomhangoló jellegű volt; bár az érdeklődések szá­mát jelentősen megemelte, de a megvalósult tranzakciók ará­nya viszonylag alacsony ma­radt. Egyesek szerint a csők ha­tása a családiház-építésre alkal­mas telkek áremelkedésében csapódott le. A szintén 2016 ele­jétől bevezetett, új lakások érté­kesítésére vonatkozó, kedvez­ményes, ötszázalékos áfakulcs a 2019 végéig tartó ideiglenes jellege miatt előre hozott keres­letet generált, nem volt azonban érzékelhető árcsökkentő hatása a társasházi lakásokat illetően, mivel időközben igen nagy mér­tékű áremelkedés történt A megkérdezett szakemberek szerint a lakásállomány meg­újulása összességében alacsony ütemben zajlik. A kínálati oldal alkalmazkodását hátráltatja a kedvezményes áfakulccsal kap­csolatos bizonytalanság, a mun­kaerőhiány és az állami beru­házások és kereskedelmi ingat­lanfejlesztések kapacitáselszívó hatása. MW Ml lesz a kedvezményes áfával? A kedvezményes, ötszázalékos áfa alkalmazására a jövő év vé­géig van lehetőség a jelenle­gi szabályozás szerint, de a pia­ci szereplők szeretnék, ha a kulcs 2019 után is megmarad­na. Egyöntetű a vélemény arról, hogy a hosszú távon érvényes döntést érdemes lenne mielőbb meghozni, mert addig a legtöbb fejlesztő nem kezd új projekt­be, ami az a kínálat szűkülésé­hez vezet. Gond az is, hogy az építkezéseket mindenki igyek­szik 2019 végéig befejezni, ami a kivitelezői oldalon jobb kapa­citáskihasználást eredményez. A 2018 közepéig várható utol­só rohamok az engedélyező ha­tóságokra is nagy terhet rónak, a 2019 végi határidőhöz köze­li átadású lakások vevőinek pe­dig a végső bruttó vételár össze­ge sem egyértelmű, ami a hitel­­felvételi lehetőségeiket is ront­ja. Varga Mihály nemzetgaz­dasági miniszter többször fog­lalkozott a kérdéssel. Jelenleg nincs napirenden a kedvezmé­nyes áfa meghosszabbítása, de később nyilván fontolóra veszik ezt a lehetőséget, jelezte Varga.

Next

/
Thumbnails
Contents