Heves Megyei Hírlap, 2018. május (29. évfolyam, 100-124. szám)

2018-05-12 / 109. szám

AZ ELŐRETOLT HELYŐRSÉG IROAKADEMIA PÁLYÁZATI KIÍRÁSAI TG KÁRPÁT-MEDENCEI TEHETSÉGGONDOZÓ NONPROFIT Kit. BIZTONSÁGI RÉS Könozey Elemér karikatúrája Irodalmi ösztöndíjpályázat A Kárpát-medencei Tehetség­­gondozó Nonprofit Kft. (a továb­biakban: KMTG) meghirdeti az Előretolt Helyőrség íróakadémia projektjének 2018-as pályázatát pályakezdő kategóriában. A 2018-as pályázatok futamide­je alatt 15 pályakezdő alkotó ré­szesülhet anyagi támogatásban, rendkívüli tanulási, továbbképzési lehetőségekben, műhelymunkában és korszerű önmenedzselési mód­szerek elsajátításában. A KMTG elősegíti a szerzők arra érdemes műveinek megje­lentetését, író-olvasó találkozók szervezéséről és médiajelenlétről gondoskodik, valamint szakmai ér­dekképviseletet nyújt. A pályázóknak tudomásul kell venniük a műhelymunka és az ok­tatói tevékenység Budapest-cent­­rikusságát. Intézményünk min­dent megtesz a Kárpát-medencei távolságok áthidalásáért, hétvégi budapesti oktatást, valamint on­line távoktatást is biztosít. A ha­tékonyság érdekében ugyanakkor szükségszerű az időszakos fővárosi jelenlét. Budapesti tartózkodásuk idejére a KMTG az íróakadémiára felvételt nyert alkotóknak indokolt esetben szállást biztosít. Olyan pályakezdő tehetségek je­lentkezését várjuk, akik kötettel még nem rendelkeznek,|de már fel tudnak mutatni tehetségüket bizo­nyító írásműveket. A pályázat nyerteseinek a KMTG egy évre szóló tanulmányi ösztön­díjat ítél meg, havi nettó százezer forint erejéig, mellyel az oktatásban való részvétel feltételeit biztosítja. Amennyiben a nyertes pályázó vállalt kötelezettségeit teljesíti, és eleget tesz az íróakadémia elvárá­sainak, a támogatás folyósítását a KMTG egy plusz egy évre meghosz­­szabbíthatja. Színházi műhely pályakezdők és haladók részére A Kárpát-medencei Tehetséggon­dozó Nonprofit Kft. 2018-ban, első ízben meghirdeti az Előretolt Hely­őrség íróakadémia Színházi Mű­hely projektjének pályázatait is. A pályázat futamideje alatt hat fő részesülhet anyagi támogatásban, rendkívüli tanulási, továbbképzési lehetőségekben, műhelymunkában és korszerű önmenedzselési mód­szerek elsajátításában. A KMTG a pályázatot elnyert ösztöndíjasok számára publikálási lehetőségeket teremt, elősegíti szö­vegeik megjelentetését, színműveik bemutatóját, szakmai és közönség­­találkozók szervezéséről gondosko­dik, valamint szakmai érdekképvi­seletet nyújt. A pályázóknak tudomásul kell venniük a műhelymunka és az ok­tatói tevékenység Budapest-centri­­kusságát. Intézményünk mindent megtesz a Kárpát-medencei távolságok át­hidalásáért, hétvégi budapesti ok­tatást, valamint online távoktatást is biztosít. A hatékonyság érdeké­ben ugyanakkor szükségszerű a haladók esetében a rendszeres, a pályakezdők esetében az időszakos fővárosi jelenlét. Budapesti tartóz­kodásuk idejére a KMTG a Színházi Műhelybe felvételt nyert pályázók­nak indokolt esetben szállást biz­tosít. A pályázatok beadásának határideje: 2018. május 15., kedd éjfél. A szakmai interjúkat 2018. május 28.-június 1. között tartják meg. Az elbírálás határideje: 2018. jú­nius 15. További információ a pályázati feltételek, a pályázatokhoz szük­séges dokumentáció, a benyújtás módja és az elérhetőségek vonat­kozásában a www.kmtg.hu olda­lon, a Pályázatok menüpont alatt található. tarca GUGESZ, A XXI. SZAZAD! EMBER Horváth László Imre Hérodotosz történeti könyvében szívesen szedi össze a görögök környékén élő min­denféle barbár nép szaftos történeteit, köz­tük Gügészről is mesél. Kis-Ázsia egyik királya, a lüd nép uralkodója, Kandaulész annyira hatása alatt volt felesége szépsé­gének, hogy azt mindenképp másnak is meg akarta mutatni - elsősorban legjobb barátjának, az alacsony sorból felemelt Gü­­gésznek. Azt akarta, hogy meztelenül lás­sa a nőt. Gügész hárított, de a király végül rávette, hogy elrejtőzzön a felesége lakosz­tályában, és kilesse vetkőzését. A történet itt fordulatot vesz: a nő észreveszi Gügészt. Még egy fordulat: megszólítja. És még egy: választás elé állítja - vagy meghal, vagy együtt megölik a királyt (aki a nő becsü­letét is elvette, mivel - hiúságból - kiadta meztelenségét egy idegennek). Utolsó for­dulat: Gügész megöli a királyt, és negyven évig uralkodik probléma nélkül. Az angol beteg című filmben és regényben is idézik (azóta nyűgöz le a történet), és ahogyan a főhős Almásy gróf - maga is egy házasság­törés tragikus szereplője - kommentálja: „Van valami nagyon emberi a férj cseleke­detében, valamiért elhisszük.” Gügész is nagyon emberi, azonkívül kényszerpályán mozog, előbb a királyának enged, aztán csak nem akar meghalni, végül mindent megnyer. Ilyesmit remél egy hivatalnok is: páratlan karrier. Az ókoriak azonban másként látták Gü­gészt. Platón még érdekesebb történetet mesél róla: .....rajtakapnánk az igazságost, hogy ugyanarra törekszik, mint az igazságtalan, vagyis előnyszerzésre, hiszen az emberi természet arra termett, hogy ezt hajhássza mint jót, és csak a törvény és az erőszak kényszeríti az egyenlőség tiszteletére. Ak­kor adódnék nékik az említett lehetőség, ha ők is olyan hatalmat nyernének, mint a mondabeli Gügész, Lüdész nagyapja. Az akkori lüd uralkodónak volt szegődött pásztora, és egyszer csak nagy eső támadt és földrengés, meghasadt a föld, és azon a helyen, ahol épp legeltetett, nagy árok lett. Ámulva nézte, és leszállt a mélybe, és sok más mondái csodával együtt meg­pillantott egy érclovat, abban ajtóval zárt üreget, azon át behajolva mit látott: benn egy hullát, amely embernél magasabbnak látszott. Testén nem volt semmi, csak a kezén egy aranygyűrű; azt Gügész lehúz­ta és elment. A pásztorok össze szoktak gyűlni, hogy havonként jelentést tegyenek a királynak a nyáj állapotáról; e gyűlésen Gügész is megjelent kezén a gyűrűvel. Le­ült a többi pásztor közé és megfordította a gyűrűt úgy, hogy köve a tenyere felé álljon. Ekkor rögtön láthatatlanná vált a többi ott ülő előtt, úgyhogy azok úgy beszéltek róla, mint aki elment. Ezen elámulván próbaként ismét kifelé fordította a gyűrű kövét, és íme! - láthatóvá vált. Észbevéve ezt, kipróbálgatta a gyűrűt, vajon valóban ilyesmire képes-e, és újra csak az történt, hogy ha befelé fordította a gyűrű kövét, láthatatlanná vált, ha kifelé, láthatóvá. Ezt fölismervén rögtön kimódolta, hogy a ki­rály követe lehessen. Bejutván a palotába elcsábította a királynét, és azzal kifőzte, hogy megöljék a királyt, s az övé legyen az uralom. Ha ebből a gyűrűből kettő lenne és az egyiket az igazságos húzná föl, a mási­kat az igazságtalan, azt hiszem, egyik sem volna olyan acél jellem, hogy megmaradna az igazságosságban és bátorkodnék magát megtartóztatni a másétól, és nem nyúlna hozzá, ha megtehetné, hogy a piacról bár­mit szabadon elcsenhetne, és bemehetne a házakba, és akikkel akar, együtt lehetne és tetszése szerint megölhetne bárkit és bilin­cseiből szabadíthatna, és mintha csak isten volna, tehetne az emberek közt mindent. Ha ezt tehetné, nem lenne különbség a ket­tejük cselekedetei közt, hanem ugyanazon az úton járna mind a kettő. Mondhatná va­laki: nagy bizonyítéka ez annak, hogy sen­ki sem igazságos önként, hanem csak kény­szerből, és az igazságosságot senki sem tartja kívánandó jónak, hiszen mihelyt valaki képesnek hiszi magát igazságtalan­­kodni, meg is teszi” (ford. Jánosy István). Nemrég olvastam Az államot, ami csak részben szól arról, hogy milyen a jó állam, a lényegi kérdés, amiről Szókratész és ba­rátai vitatkoznak: megéri-e igazságosnak lenni? Szókratész hagyja, hogy előbb min­denki más beszéljen - itt hangzik el ez a sztori. Gügész mint az igazságtalanság szimbóluma. Persze két méterrel repültem hátra a székben: micsoda sci-fi az egész! A pásztor talált egy űrhajót, ami lezuhant. És egy pont olyan gyűrűt, mint A gyűrűk urá­ban; láthatatlan lesz tőle, mint Bilbó vagy Frodó. (Vajon Tolkien innen vette? Vagy ál­talában véve a varázsgyűrűk láthatatlanná tesznek? Szinte mindegy.) Durván árnyalta az általam ismert Hérodotosz- és Az angol betegsztorit, ahol Gügész még nem egy be­szivárgó negatív pondró, egy sikeres Rasz­­putyin, csak sodorja a sors. És még inkább mellbevágó volt, más miatt: igen, mi vagyunk Gügész - manap­ság, mindenki. Ha akarjuk, ha nem, állan­dó leselkedéssel, amire a mai civilizáció kényszerít: bulvár, valóságshow, de főleg saját közösségi médiánk személyes mu­togató és felmentő gyártósora. Könnyen a magunk Kandaulészévé is válhatunk: ami valamennyire értékes, azt lefotózom és fel­rakom, nézzétek, lájkoljátok (bornírt zsar­noka ez a szó korunk fogalmiságának). De főleg Gügész, ő a kamaszfantázia, a csellel szerzés, a kilesés - ez a pornó táptalaja. Korunk Gügésze nem Hérodotosz hőse, az a mese a következményekről szól: a lüd királyné irgalmatlan - ha meglátták mez­telenül, valakinek meg kell halnia. Platón Gügésze a megúszásról szól, a láthatatlan­ságról, a következményeknélküliségről; ez nagyon ismerős itthon is: az utóbbi hetven évünk történelme két szóban. Szókratész persze bebizonyítja végül, hogy Gügész szánandó figura, az igazság­talan ember pedig vesztes nyomorult... (Ol­vassuk újra Az államot, emberségről ma is naprakész kalauz.) KMTG aoaaaiiaiiiiin aaBBaaaaaw BBBBBBBBBBB Főszerkesztő: Demeter Szilárd • Szerkesztőség: Bonczidai Éva, Farkas Wellmann Endre, Nagy Koppány Zsolt, Orbán János Dénes, Pál Dániel Levente, Szente Anita, Zalán Tibor • Karikatúra: Könozey Elemér • Tördelés, grafikai szerkesztés: Leczo Bence, Mohácsi László Árpád • Olvasószerkesztés, korrektúra: Farkas Orsolya, Kis Petronella, Nádai László • Készült a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. Előretolt Helyőrség íróakadémia programja gondozásában. A melléklet támogatója: Emberi Erőforrások Minisztériuma IRODALMI KULTURÁLIS MELLÉKLET E-mail: szerkesztoseg" kmtg.hu, postacím: 1054 Budapest, Alkotmány utca 12., Ili, emelet 21. 2018. május

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents