Heves Megyei Hírlap, 2018. május (29. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-11 / 108. szám
fi MEGYEI KÖRKÉP 2018. MÁJUS 11., PÉNTEK Több figyelmet kapnak a Bükk értékei, mindent elkövetnek a megóvásukért Kaptárkövek. A fülkék valószínűleg szakrális eredetűek Fotó: Tóth Balázs Számos dolog miatt különleges a Bükk térsége, ezekre az adottságokra alapoznák a geoparkot. Tóth Balázs szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu SZOMOLYA Második alkalommal rendezték meg Szomolyán a Kaptárkőnapot fotókiállítással, vezetett túrákkal, népdalos találkozóval és ismeretterjesztő előadásokkal. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a Kaptárkő Egyesület és a község önkormányzatának közös rendezvényén szakmai együttműködési megállapodást kötött a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, valamint az Eszterházy Károly Egyetem annak érdekében, hogy előkészítsék a Bükk-vidék Geopark kialakítását. A kezdeményezés még tavaly indult négy önkormányzat és a BNPI együttműködésével, azóta több mint száz település csatlakozott. Baráz Csaba, a BNPI és a Kaptárkő Egyesület munkatársa előadásában az eurázsiai kaptárkövekről osztott meg néhány érdekességet. Mint mondta, az évszázadok során a környéken élők a háborúk miatt elköltöztek, kihaltak, a helyükre érkezők nem ismerték a képződmények eredetét. Bartalos Gyula egri pap, régész kutatta a Tárná völgyétől Sírokon, Demjénen, Egeren és végig a Bükkalján át az Avasig sorakozó köveket, ő vetette föl, meg kell nézni a világban hol vannak még hasonlók, s azokat mire használták. Baráz Csaba ismertetője szerint találhatók hasonlók Bulgáriában, a Rodope-hegységben, ezeket a bronzkor végén a trákok faragták és a görög írásos feljegyzések szerint hamvakat helyezték el bennük, s méhkaskőnek nevezték őket. A trákok később a Kárpát-medencébe szorultak. Kis-Ázsiában és az Altajban is vannak hasonlók, ahogy Itáliában is, de ott külön fülkék voltak kialakítva mögöttük, ahol a hamvak kaptak helyet. A kaptárkövek fülkéi valószínűleg szakrális, kultikus eredetűek. Dr. Dobos Anna, az Eszterházy Károly Egyetem főiskolai docense a Bükkalja geomorfológiájáról és a tájhasználatról tartott előadást. Jelenleg zajlik a tájértékek összeírása, ami a települések fejlődését segítheti. Utóbbiakról sokszor a helyiek sem tudnak, pedig az információk beépíthetők a rendezési tervbe, turisztikai termékekbe. Az elmúlt 230 év változásait tanulmányozva látszik, hogy összetettebbé, mozaikossá vált a tájhasználat. Régebben sokkal több erdő és szőlő volt, ez a XIX. század végén változott. A szántóterületeket Illetően van még tartalék. Megjegyezte, a művelt területet a védettek rovására akarják növelni. Ez nem jó megoldás, inkább a felhagyott szőlőket kell újra művelésbe vonni és optimális tájhasználatra törekedni. Dr. Harangi Szabolcs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezetője a bükkaljai vulkáni tevékenységről osztott meg néhány érdekességet. Például, hogy Európa utóbbi 20 millió évének legnagyobb kitörései itt történtek, az itt kiszóródott törmelék Svájcban, Dél-Németországban is megtalálható. A környéken nyolc nagy vulkánkitörési esemény volt ezelőtt 20-13 millió évvel. Molnár Csenge, az ELTE doktori iskoláját végző etnológus a térség kőbe vájt hajlékaival, a kőkultúrával foglalkozott. A barlanglakások Miskolctól a Tárná völgyéig előfordultak, voltak átmeneti és életvitelszerűen lakott pincelakások, ezekben akár szőlőművelés, akár veszély miatt is élhettek emberek. Felépítésük a parasztházak elrendezéséhez igazodott, s vannak köztük különlegesek is, mint a noszvaji gádoros lakások. Szomolyán a XIX. század végétől éltek pincelakásokban emberek, főleg szegény családok vagy borosgazdák. A barlangok jellegzetes használati módjai a vermek, illetve a kőhodályok, amelyekben még ma is tartanak állatokat Eger mellett. Dr. Szörényi Gábor András, a Herman Ottó Múzeum igazgatóhelyettese, régész a bükkaljai kultúrákba adott betekintést előadásában, elsősorban a borsodi térség emlékeit említve, míg Dsupin Pál noszvaji népzenész a bükkaljai, illetve a palóc népzenéből adott ízelítőt a hallgatóságnak. Vadonatúj attrakcióval várják a turistákat NOSZVAJ Az önkormányzat gazdálkodásáról, pályázatokról és a lakosság észrevételeinek áttekintésével telt a község legutóbbi falugyűlése, melyet szerdán tartottak az általános iskola épületében. Az eseményen megjelentek közül többen panaszkodtak a közutak nem megfelelő állapotára, és bizonyos hulladékfajták lerakási lehetőségének hiányára is. A gyűlés az önkormányzat tavalyi gazdálkodásának és a 2018-as pénzügyi helyzet ismertetésével kezdődött, majd a helyhatóság tervezett és folyamatban lévő pályázatairól tájékoztatták az érdeklődő közönséget a település vezetői. Még mindig sokan panaszkodnak az utak állapotára Elhangzott, hamarosan átadnak egy vadonatúj tanösvényt, amely nyolc forráshoz -kalauzolja majd a természetkedvelőket. A megjelentek a korábbi évekhez hasonlóan most ismételten panaszkodtak a Noszvajt Egerrel összekötő közút rossz állapotára. Szabó Péter alpolgármester erről elmondta, mielőbb felveszik a kapcsolatot a közutat kezelő céggel a helyzet rendezése érdekében. A fórumon felvetett másik problémára is reagált az alpolgármester. Kifejtette, a helyiek javaslatára a nagyobb ágak, gallyak elhelyezésére is igyekeznek valamilyen megoldást találni, sokan ugyanis nem szeretnék azok elégetésével szennyezni a levegőt. Süli K. HIRDETÉS Öt év munkáiból rendezett tárlatot az Eventus EGER Blaskó János festőművész emléke előtt tisztelegtek az egri Eventus művészeti iskola diákjai és tanárai az iskola házi rajzversenyének megnyitóján kedd délután. A Retrospektív - 5 év anyaga címet viselő kiállítás a Gárdonyi Géza Színházban kapott helyet, az ünnepélyes eseményt Czopkó Róbert rajztanár nyitotta meg, majd Blaskó Balázs szólalt fel. A színházigazgató hangot adott őszinte örömének, hogy a színvonalas tárlatnak a teátrum nagy múltú galériája adhat otthont. Sajtos Attila, az Eventus igazgatója sem fukarkodott a vizuális kommunikáció nyelvét jól értő diákok méltatásával. Kiemelte, a házi verseny célja, hogy tapasztalatot adjon és fejlődésre ösztönözzön, ezért rendezik meg évről évre. A megmérettetés az iskolában már igazi hagyomány, hiszen idén nyolcadik alkalommal rendezték meg. L. R. Diákok alkotásai a teátrumban Fotó: Berán Dániel Látványtól a vízióig
