Heves Megyei Hírlap, 2018. május (29. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-09 / 106. szám
2018. MÁJUS 9., SZERDA 12 OLVASÓINK ÍRJÁK Nyílt levél az Egri Kulturális és Művészeti Központnak Vérlázító! - Ennyit ér a kultúra Egerben? Ötágú síp. Nem szól többet az üzenete már Egerben? Több versenylehetőség is megszűnhet? Fotó: Berán Dániel Vigyázzunk egymásra útközben is EGER Gyakorta utazom helyi és távolsági autóbuszjáratokon, ezért talán hiteles állításom, miszerint minden elismerésem az autóbuszvezetőké. Főleg Eger zsúfolt utcáin óriási figyelemmel kell vezetniük. Nemrégiben történt, hogy az egyik helyi járaton utaztam, kapaszkodtunk fel a Csiky Sándor útról a Barkóczyra. A Barkóczy út forgalmát sem kell bemutatni. Egyszer csak hirtelen fékezés, a vezetőnk ügyességén múlott, hogy nem repültünk. A Bródy S. útról a Rózsa K. út felé az átjárón hosszú-hosszú pórázon egy kiskutya állta utunkat, békésen sétált. A tulajdonos csak később tűnt fel. Ez fényes nappal történt a legnagyobb forgalomban. Mi, utasok teljesen megbénultunk, még jó, hogy a vezetőnk nem. Tévedés ne essék, szeretem a kutyákat, ő nem is tehet róla, hogy a gazda nem fogta maga mellé rövid pórázra, legalább a gyalogosátkelőn. Egyszer a négysávos út mellett a járdán voltam tanúja annak, hogy egy idős nő bottal majdnem átbukott a szemben jövő kutya hoszszú pórázán, mire a kísérő odaért. Ha már nappal a forgalomban kell sétálniuk, legyen az a. jószág szorosan a gazda mellett. Persze, járnak nagy kutyák is szájkosár nélkül. Egy vicc jut eszembe erről: Tessék csak jönni, nem harap a kutya. Maga tudja, de tudja-e a kutya? Ungvári Jánosné, Eger Kutyasétáltatás közben is figyeljünk! Fotó: Shutterstock Egyszerűen nem jut más cím az eszembe, miután megtudtam, hogy az Egri Kulturális és Művészeti Központ új vezetősége ősztől megszüntet négy versenyzési lehetőséget a Heves megyei iskolák diákjai részére. EGER Nevezetesen: ne legyen megtartva a 19. Palóc mesemondó, nincs szükség a 47. Gárdonyi kisiskolások vers- és prózamondó találkozójára, maradjon el a 20. „Ötágú síp üzenete” szavalóverseny, melyen szép számban vettek részt határon túli magyar diákok is. Elkaszálták a 4. Márai versmondó találkozót, melyen eddig középiskolások vehettek részt. S az indoklás? Élményszerű fesztivált szeretnének az életkoronkénti találkozók helyett. Aki szavalni vagy mesélni szeretne, nevezzen be a Miénk a tér! című rendezvénybe! Az elgondolás oly mértékben érzéketlen és dilettáns, hogy egyszerűen nem találok rá szavakat! De kénytelen vagyok komolyan venni, hiszen a döntéshozók nagyon is komolyan gondolták. Nézzünk tehát néhány ellenérvet! 1. / A Miénk a tér! nem helyettesíthet négy versenyt, így is maratoni hosszúságú (4 napos!), rövidíteni kellene, nem tovább nyújtani. Ráadásul oda eddig is lehetett verssel vagy prózával jelentkezni, tehát a megszüntetettek közül egyet sem váltana ki. 2. / Mi a probléma az életkoronkénti találkozókkal? Miért baj az, hogy alsó vagy felső tagozatos, illetve középiskolás gyerekek jönnek össze, mérik össze tudásukat, felkészültségüket, tehetségüket? Ez mindenütt így működik! 3. / A megszüntetett versenyek egész évre elosztva ősztől tavaszig biztosítottak versenyzési lehetőséget a gyerekeknek. Mindig volt mire készülniük. Bemutathatták környezetük értékeit, mese- és mondavilágát, példát adhattak a hazaszeretetről, nemzeti értékeinkről. Elvennék tőlük ezt az élményt? 4. / Szinte mindegyik rendezvény évtizedes hagyományokkal rendelkezik! Megszüntetnék? S mit adnak helyette? Semmit! Ez elgondolkodtató. Tudják, hogy negyven intézményből szoktak nevezni ezekre a versenyekre? Bízunk benne, hogy talán más települések is követik példánkat 5. / Végül, de nem utolsósorban: élményszerű fesztivált szeretnének. Hölgyeim, uraim! Önöknek ezek a rendezvények nem voltak élményszerűek? Ugye ezt önök sem gondolják? Ott voltak akár egyen is? Mert ha igen, láthatták, hogy a gyerekek, a szülők, a pedagógusok, a Forrás munkatársai, a meghívott vendégek mindent megtettek a sikeres lebonyolításért. Garantáltan élményekkel gazdagon és elégedetten lehetett hazatérni minden érintettnek. És ezt most tényleg elveszik tőlük? Miért? Nincs rá pénz? Pont erre nincs pénz? Akkor mondják azt! Vagy másért? Akkor mondják meg, mi az! De ne játsszanak a gyerekek érzelmeivel, a pedagógusok és szülők idegeivel! Nincs joguk elvenni a gyerekektől a versenyzési lehetőséget! Egyszerűen: nincs joguk! Tudatom önökkel, hogy Sírok község legalább egy versenyt megment. Tuza Gábor polgármester úrral és az önkormányzattal egyetértésben átvállaljuk a Palóc mesemondó költségeit és a megrendezéssel járó szervezési feladatokat. Helyet biztosítunk a versenynek, és le is fogjuk bonyolítani. Bízunk benne, hogy talán más települések is követik példánkat, és leveszik a terhet Eger, illetve az Egri Kulturális és Művészeti Központ válláról. Minek tagjait ez úton is tiszteltetem... Rajnavölgyi Vilmos A centrumban szeretnének Biztos Kezdetet KERECSEND A Heves Megyei Hírlap március 29-ei számában Rasszista vádakat szült a jó ügy címmel cikk jelent meg. Azon túl, hogy a cikkben valótlan állítások is szerepelnek, személyemet igen negatív színben tünteti fel. Kerecsend Község Önkormányzata 40 millió forintot nyert pályázaton egy Biztos Kezdet gyerekház létesítésére. A projektet az általam vezetett roma önkormányzat olyan fontosnak tartja, hogy szűkös anyagi forrásaink ellenére évi 100 ezer forint támogatást biztosítunk rá. A cikkben helyesen szerepel a ház kialakításának a célja, illetve az is, hogy a támogatás feltétele, hogy a falu önkormányzata biztosítson ingatlant a létesítménynek. Teljesen téves viszont a cikk azon állítása, hogy a településnek nincs erre a célra ingatlana! Emiatt robban ki a vita a falu vezetése és köztem: a falu központjában két olyan ingatlan is van, ami az önkormányzat tulajdona, és alkalmas lenne gyerekház létesítésére. Ráadásul két magánszemély felajánlotta, hogy saját pénzből vásárolna ingatlant - szintén a falu központjában - és két évig ingyenesen felajánlanák erre a célra! Viszont a képviselő-testület néhány tagja azt akarja, hogy a gyerekház a falu külső részén, a romák lakta területen valósuljon meg. Ennek a projektnek pont az lenne a célja, hogy az arra érdemes néhány családot egy időre kiszakítsuk abból a közegből, ahol élnek, és tanítsuk meg nekik, hogy másképp is lehet élni. Maximum hét olyan család lehetne napközben a házban, akiknek vagy három év alatti gyereke, három év alatti gyerekektől féltik a falu központját! Lehet, hogy elragadtattam magam az ülésen, amiért ezúton elnézést kérek, de a cikkel ellentétben a rasszista kifejezést nem használtam, nem nevesítettem Prokaj Milán alpolgármestert! Suha József elnök, Kerecsendi Roma Nemzetiségi Önkormányzat Határon túli középiskolák képviselői tanácskoztak a megyeszékhelyen A vidék népességm egtartó erejét erősítenék EGER Áprilisban rendezték meg Egerben a Nemzetegyesítés a vidék népességmegtartó szerep erősítésével a Kárpátmedencében című tanácskozást 13 határontúli és 2 magyarországi szakközépiskola 71 diákja és kísérőtanárai részére. Szinte hagyománnyá vált, hogy 2012 óta prof. Vasas Joachim történész, szakiskolaigazgató és a Rákóczi Szövetség közösen minden év tavaszán megrendezték a magyarmagyar kapcsolatok erősítése érdekében az agrárszakma, falusi és vidéki turizmus fejlesztését szolgáló szakmai tanácskozásokat, találkozókat. Ebben az évben a Hotel Unicornis Étteremben Vasas Joachim nyitotta meg a rendezvényt. Másnap a városháza dísztermében kezdetét vette a szakmai tanácskozás, melyet dr. Pajtók Gábor kománymegbízott, Habis László polgármester és a Rákóczi Szövetség főtitkára, Csáky Csongor nyitott meg. Elsőként Kontur Tamás szakreferens tartott előadást a vidék- és térségfejlesztés lehetőségeinek kihasználásáról. Őt követte Csizmadia László, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének örökös elnöke sokéves tapasztalatait A küldöttség a Dobó téren Fotó: beküldött felhasználó agroturizmusról szóló előadása. Megtudtuk, hogy a rendezvény fő támogatója az előző évekhez hasonlóan az OTP Bank volt. Ezek után az OTP Bank agrárdivízió-vezetője, Benedek Fülöp vette át a szót, aki aprólékos tájékoztatást tartott az OTP Bank szerepéről, támogatási lehetőségekről, hitelekről az agrárturizmusban dolgozók részére. A vallás nemzetmegtartó erejéről Kálinger Roland őrnagy-tábori lelkész tartott magával ragadó előadást. A tanácskozás befejezéseképp a határontúli magyarok nevében Molnár Ilona dunaszerdahelyi szakközépiskolai igazgató mondott köszönetét a szervezőknek, Vasas Joachimnak, a Rákóczi Szövetségnek az értékes tanácskozás és találkozó megvalósításáért. A határontúli magyar diákok élményekben gazdagon térhettek haza abban a reményben, hogy jövőre lesz folytatása a magyar-magyar találkozóknak Egerben. Reméljük, újabb diákok részesülhetnek hozzánk hasonlóan gazdag és szép élményekben. A dunaszerdahelyi Szabó Gyula 21 Szakközépiskola diákjai, Varga Dominik, Nagy Viktor nevében Untermayer Adrián
