Heves Megyei Hírlap, 2018. május (29. évfolyam, 100-124. szám)

2018-05-09 / 106. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2018. MÁJUS 9., SZERDA Afrikai harcsával szerzett aranyat BESZTERCEBÁNYA, EGER A fel vidéki városban idén is meg­rendezték a hagyományos nemzetközi szakácsversenyt, a Gastro Cupot. A négy nem­zet - cseh, szlovák, lengyel és magyar - szakácstanulói számára kiírt nívós viadalon az ESZC Kereskedelmi, Mező­­gazdasági és Vendéglátóipari Szakgimnázium, Szakközép­­iskola és Kollégium növendé­ke, Bakos Patrik Dávid afrika­­iharcsa-steak kucsmagomba krusztáddal, bébizöldségek­kel és spárgás rhedvehagyma velutéval elnevezésű készít­ményével aranyérmet szer­zett. Felkészítő tanára Meskó Norbert volt. T. 0. Idős asszonyon segítettek LŐRINCI Ismét segítséget nyújtottak a városi polgár­őrök: a minap kerékpárral el­esett egy idős hölgy, akinek megsérült a feje és a keze. A polgárőrség járőrei elsőse­gélyben részesítettek az asz­­szonyt, s értesítették a men­tőket, akik a sérültet a hatva­ni kórházba szállították. A ke­rékpárt átadták a hozzátar­tozóknak. T. 0. Immár kinőtték a városi kereteket HATVAN Több mint kétszáz versenyző rajtolt el a városi uszodában a Markovits Kál­­mán-emlékversenyen. A több korosztályban rajtkőre állók négy úszásnemben mérhet­ték össze tudásukat. A ren­dező Hatvani Úszó Klub edző­je, Garádi Géza elmondta: az emlékverseny túlnőtt a város határain. Szeretnék a környék egyesületeit összefogni, ezért a 21-es Út Verseny elnevezést választották, mivel Salgótar­jánból és Bátonyterenyéről is érkeztek indulók. Mellettük hagyományosan meghívták a gyöngyösieket és a tiszaföld­­váriakat is. T. 0. Az áramszolgáltató válaszát várják a madármentők Nem pénzt akarnak, hathatós megoldást Hóna alatt egy félig bénult egerészölyvvel vonult be az Észak-Magyarországi Áram­­szolgáltató Nyrt. miskolci épületébe, és vélhetőleg történelmébe is Lehoczky Krisztián, a Mályi Madár­mentő Állomás vezetője. Visszautasította a cég ál­tal azonnal felkínált anya­gi segítséget, mondván: az ölyv azt a másik négy­­százezer madarat képviseli, mely évente nyomorékká vá­lik vagy elpusztul a szolgál­tatók vezetékein. Lőrincz Rebeka szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu HEVES MEGYE - Ha gondolják, a továbbiakban kezelésbe vehe­tik, de kell a részére egy röp­­de, gondoskodni kell az állat­orvosi felügyeletről, az elszá­radt végtagok szakszerű eltá­volításáról, a madár élelme­zéséről, a tartási engedély­ről, a fogságban tartás miatt keletkező további sérülések szakszerű ellátásáról, majd két műláb legyártásáról és annak folyamatos cseréjéről. Ezenfelül szükség lesz egy szakemberre, aki megtanítja a madarat járni a műlábakon- vázolta a szerencsétlenül járt ölyv rehabilitációjának lépéseit Lehoczky Krisztián.- Egy forintot sem fogadunk el az Émásztól azért, hogy megmentsünk egy, száz vagy ezer madarat. Csupán sze­retnénk, ha nemcsak ők, ha­nem az összes szolgáltató ko­molyabban venné azt, hogy 10-17 milliárd forintnyi vé­dett, sőt, fokozottan védett állat pusztul el évente áram­ütés következtében. A globális érvényű problé­mára több lehetséges megol­dás kínálkozik, melyről Kele­men Tamást, a Bükki Nemzeti Park madármentéssel foglal­kozó munkatársát kérdeztük.- A hozzánk érkező raga­dozó madarak 90 százalékát áramütéses tünetekkel kezel­jük, a sérülések a teljes popu-Globális a probléma, évente 10-17 milliárd forintnyi védett, fokozot­tan védett madár pusztul el áramütés miatt Fotó: BNPI Nem elég megszüntetni a problémát Sokszorosa lehetne a védett madárállomány létszáma, ha megszűnnének az áramüté­ses balesetek - hívja fel a fi­gyelmet Kelemen Tamás. A ra­gadozó madarak jelenléte el­engedhetetlen a tápláléklánc egyensúlyának megtartásá­ban, mely kihatással van saját jólétünkre is - elég, ha az el­szaporodó rovarok, rágcsálók okozta károkra gondolunk. A természetvédelem ugyanak­kor sokkal összetettebb gon­dolkodást igényel - teszi hoz­zá a szakember -, hiszen hiá­ba nő az állomány létszáma, ha az erdőirtás, a modern me­zőgazdaság térhódítása mi­att lassan elfogynak a termé­szetes élőhelyek, és sok állat­faj kipusztul, vagy „emigrálni" kényszerül. Ezért a probléma megoldása részeként figyel­met kell fordítani a fészkelő­helyek megóvására, a termé­szetes területek regenerálá­sára ugyanúgy, mint a ragado­zóknak táplálékot jelentő fajok védelmére. láció háromnegyedét is érint­hetik. A Hortobágy terüle­tén, ahol az országos átlag­hoz képest jóval több vadma­dár él, földkábelesített veze­tékek lefektetésével és a sza­badvezetékek madárbarát át­építésével léptek fel a problé­ma ellen - mondta el a szak­ember. A Hortobágyi Madárkórház egy speciális röpdét is felál­lított, melyben a nevelt vagy gyógyult állatok szabadon engedésük előtt „kiképezhe­tnek” a veszély elkerülésére: a hálóval kerített területen valósághű légvezetékeket és villanypóznát helyeztek el, melyekbe kontrollált áramot vezettek. A kellemetlen inger rögzül a madarakban, így a röpdét elhagyó védencek sza­badon engedésük után is el­kerülik a póznákat. Országszerte több száz­ezer villanyoszlop minősül veszélyesnek, melyek utóla­gos szigetelése tekintélyes anyagi ráfordítást kíván. - A vadmadarak elsősorban a gyülekezési, átvonulási terü­leteken, nyílt réteken, erdő­széleken foglalnak el magas­lati pontokat, ennek ismereté­ben kellene első körben a leg­több áldozatot szedő szaka­szokat biztonságossá tenni - véli a madármentő. - Nagyon magas számban éri áram­ütés a fészküknek helyet ke­reső gólyákat vagy.éppen ki­repülő fiókáikat is. Mestersé­ges fészkelőhelyek kihelye­zésével ezek egy része elke­rülhető. Az áramszolgáltatók és a természetvédők között 2007- ben született meg az Aka­dálymentes égbolt néven fu­tó, pályázati forrásokat be­vonó megállapodás, melynek részeként az elmúlt években megyénkben, a hevesi pusz­tákon is előrelépés történt: több szakaszon földkábelek lefektetésével és az oszlopok szigetelésével tették bizton­ságossá a védett területeket a szakemberek. kérdés válasz Boltok Csaba, a fesztivál művészeti vezetője- Negyedik alkalommal ren­dezi meg az Eszterházy Károly Egyetem a Slow Film Fesztivált. Miben különbö­zik az idei diákfilmes rendez­vény ez előzőektől?- Kicsi változás minden év­ben van, az idei azonban az eddigieknél nagyobb lesz, úgy a bemutatott fil­mek, mint a hozzánk ér­kező vendégek számában. Idén lógónk is készült, me­lyen a város címerében lévő unikornis látható. Változás még az is, hogy most a Met­ropolitan Egyetemmel közö­sen szervezzük a fesztivált, s mindkét egyetem hallga­tóinak biztosítunk bemutat­kozási lehetőséget.- Milyen kategóriákban ver­senyeznek idén a fiatalok?- A kezdeti fesztiválkategó­riákat megtartottuk, idén is lesz kisjátékfilm, doku­mentumfilm és animációs film. Ezeket tavaly új kate­góriával bővítettük, az egy­perces filmek versenyével, melynek nagy sikere volt, így ebben az évben is meg­hirdettük. Újdonságként az Erasmus filmek kategóriája jelent meg, erre azok a kül­földi hallgatók nevezhettek, akik nálunk tanulnak fél vagy egy évet, illetve akik más országban tanulnak hallgatóink közül. Ez a kul­turális sokszínűséget is elő­segíti.- A fesztivál három napja alatt milyen programokkal várják az érdeklődőket?- A filmvetítéseken túl dél­előttönként zenei és drama­turgiai műhelyek is lesznek, emellett koncertekkel is ké­szülünk. Külön öröm, hogy idén fő helyszínként meg­kaptuk a felújított Uránia Mozit is, így a fesztivál ideje alatt igazi művészmoziként működhet a hely. Berecz R. A fiatal művész egy pályázat nyerteseként mutatkozhat be Absztrakt és figurális művek EGER Ötévnyi alkotómunkát ölel föl Sós Ildikó hétfőn nyílt tárlata a Vitkovics Alkotóház és Művésztelep kiállítótermé­ben. A fiatal művész a III. Tema­tikus Tárlat fődíjasaként nyerte el az önálló bemutatkozás lehe­tőségét a kiállítóhelyen. A tárlatot Fejes Adrienn, egykori tanára, az Eventus Üzleti Művészeti Középisko­la, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium pedagógusa nyi­totta meg. Úgy fogalmazott, a művész munkáiban a lendü­let, az erő, a félelem és a ma­gány is megjelenik. Alkotásai­ban a technikai kísérletezés is fellelhető, hiszen egy alkotá-Sós Ildikó ötévnyi alkotómunkája látható a Vitkovicsban Fotó: H. M son többféle anyagot is alkal­maz. Szavai szerint e kiállítás a diákévek lezárását, s egy új út kezdetét is jelenti. Méltatá­sában közölte még, az abszt­rakt mellett e művekben min­dig felfedezhető a figurális áb­rázolás is. Sós Ildikó műveiről el­mondta, a bemutatott dara­bok három korszakra külö­níthetők el. Kezdetben figu­rái isabb, tömörebb műveket alkotott, majd lazább, abszt­raktabb jellegűeket. Végül festőibbek lettek, bátran kí­sérletezett akrillal, olajjal, zo­mánccal. A tárlat június 16-ig látogatható. Berecz R. Kéri Sándor fotói EGER Kéri Sándor fotóiból nyílt kiállítás hétfőn a Berva-völgyi Kö­zösségi Házban. A Jártamban-keltemben címet viselő tárlat május 27-ig látogatható. P. A. Képgaléria: Heol.hu Fotó: Márkus Attila

Next

/
Thumbnails
Contents