Heves Megyei Hírlap, 2018. április (29. évfolyam, 76-99. szám)

2018-04-07 / 80. szám

2018. ÁPRILIS 7., SZOMBAT KULTÚRA 11 JáteksHbalyzat a www bamalmftsvaszimozaikkereso baon hu/tavas­­zimozalkkereso beol huítavaszimozaikkereso beol hu/tavaszimozaik­­kereso, kemma hu'lavaszimozaikkereso (tool huítavaszimozaikkereso sonlínehwtaMszimozaikkereso szotjon hu.'tavaszifnozaikkerese tec! hu/tavaszimozaikkereso oldalakon. A személyes mese ereje a családban KÖNYV Családi történetei min­denkinek vannak - de nem mindenki tudja elmesélni őket úgy, hogy az mások számára is izgalmas legyen. Bucz Hunor Nagyanyám és a háború című könyve azonban sikerrel ve­szi az akadályt. A szerző több generációnyi távolságból, het­vennégy évesen vetette papír­ra a családi történeteket, ame­lyekben szó van háborúról, nél­külözésekről, a 20. század tra­umáiról éppúgy, mint bájos gyermekjátékokról vagy épp mesei bűvöletről és mitikus sztorikról. „Kisgyerekkori emléknyo­mok préselődnek képzeletünk családi lapjaira. A hajdani és az egyszer volt ölelkezik, hogy megszülethessen a majdan lesz. Elevenszülő az a másik vi­lág. Buboréklétet ad, és kapja az örökletest. Csupa élet. Újra kö­rülöttem van az asztaltársaság, sírva-kacagva mesélendik visz­­sza a háborút névnapokon, ka­rácsonyi összejöveteleken, disz­nótorokon vagy halotti toron. És bujkálok volt az asztal alatt, és révedezve igyekszem vala meg­érteni a fogyatkozó asztaltársa­ság hevülését, és Nagyi kezét fo­gom vacsora után a kettesben múló ünnepi estén... Be kell lát­nom, ma már a múlt tükrének kopott foncsora nyeü el az em­lék és képzelet felvillanásait, tu­catnyi igeidő sem őrzi meg, és mégis zsong, vibrál a rég volt, igaz se volt, hogy megszülethes­­sék a jelen. Hol ér véget a sze­mélyes történelem, és hol kez­dődik a családi? A legendák kö­zött, ki rostálja meg az esemé­nyeket, ki töreti az utat az em­lékek dzsungelében? A kérdés, meglehet, válasz nélkül marad, és újra meg újra fel kell ten­nünk, hátha meglebbennek a félelem ködfátylai, és áttörhet rajtuk az értelem fénye” - olvas­ható a könyvben a szerzői alap­vetés, ami az elmesélés indítta­tását is megmagyarázza. KV Történelmi kórkép egy emberi tragédián keresztül Film a kommunista rendszer legendás színésznőjéről Fotók: UIP-Duna Film Szupergépek, robotok, lázadó emberek és túlvilág! szörnyek FILM Az A színésznő című film remek szereposztással, nagy művészi érzékenységgel mesél el egy olyan történetet, amelyet valós események ih­lettek. Anna (Szávai Viktória) Erdélyből áttelepült színész­nő, aki az egyik legnagyobb sztárja a magyar filmeknek és színházaknak. 1964-ben járunk, a kádári diktatúra konszolidálódik, a módsze­rei már nem annyira brutáli­sak, de annál alattomosabbak. A sikeres, vonzó, több nyel­ven beszélő Annát kiszeme­lik, hogy legyen konzumnő, vagyis olyan nő, aki a „baráti” országoknak az országba lá­togató vezetőit szórakoztatja. VlLCZ.y LŰ5ZIU ICIIUG£U ca ozavC1I virxiinia, a iiv/i ivsiiv/o I vivn. ivivv Anna azonban ellenáll, és köz­ben szerelem szövődik közte és egy fiatal olimpiai bajnok közt, akinek azonban család­ja van, sőt, az ’56-os forrada­lomban is érintett volt. A helyzet tehát bonyolult, a beszervezés nem a legsikere­sebb - az államgépezet nem tűri a szembeszegülést és megpróbálja erkölcsileg tönk­retenni a színésznőt. Ártat­lansága tudatában ő a közön­ségre és a szakmára is számít abban, hogy mellé álljanak. A vég borítékolható. A Bara Margit életén alapuló film sú­lyos témákat feszeget drámai hangvétellel, jó szíhészi ala­kításokkal és érzékeny ren­dezéssel. Akit érdekel a törté­nelem, az emberi drámák, an­nak mindenképp ajánljuk a film megtekintését. KV ATűzgyűrű és a fenevadak HIRDETÉS A 2013-ban bemutatott Tűz­­gyűrű első része hatalmas si­ker lett világszerte, elsősor­ban a látványvilágnak, az ak­ciónak és a felépített ka­raktereknek köszönhető­en. A Tűzgyűrű-sorozat, így a most bemutatott máso­dik rész is, a Tűzgyűrű: Láza­dás, a távol-keleti akcióvilág­ra, szörny- és robotkultusz­ra épül. A film természetesen az amerikai (és európai) né­zők igényeihez van szabva, a főszerepet is a nemrégiben a Star Wars: Ébredő erő-vei szupersztárrá vált John Boye­­ga játssza. A film természe­tesen nem a színészi alakítá­sok miatt lesz népszerű: a fel­épített világ és a végső leszá­molás valóban lélegzetelál­lítóan látványos, csak ki kell bírni addig. Kubiszyn Viktor szerkesztoseg@mediaworks.hu FILM Az előző Tűzgyűrű-film (az Oscar-díjas Guillermo Del Toro rendezésében, aki itt is közreműködött producerként) nem akart drámai konfliktu­sokat és lelki mélyábrázolást nyújtani, pusztán azt adta, mi lényege: emberi irányítá­sú óriás robotok harcolnak űr­béli szörnyekkel, nagyon lát­ványosan, hősies robbanások­kal és vicces beszólásokkal. A filmnek a történet és a ka­rakterábrázolás a gyenge pontja, mert nagyon sok időt elvesz az akcióra vágyó né­ző elől az, ahogy a közhelye­sen felépített karakterek lelki dilemmáit kell néznünk hosz­­szú perceken keresztül a ro­­bot-szörny-pankráció helyett. Ez az aránytévesztés persze megbocsátható, mert miután beindul végre az akció, az va­lóban lélegzetelállító, és oda­szögezi a nézőt a székhez. A sztori szerint 2035-ben járunk, tíz évvel az előző rész eseményei után. Az emberi­ség, úgy tűnik, végleg legyőz­te a kaidzsukat (egy másik dimenzióból származó fene­vadakról van szó), mindenki boldog, az emberiség próbálja újjáépíteni a világot. Jake Pen­tecost (John Boyega) az előző rész hősi halált halt pilótájá­nak fiát játssza, aki otthagy­ja a kadétiskolát és alvilági üzelmekből tartja fenn ma­gát. Amikor azonban újra ve­szély fenyegeti a bolygót, mos­tohahúga, a szép nevű Makó Móri (Kikucsi Rinko) újra be­szervezi a világ megmentésé­re hivatott Jaeger-pilóták so­rába (a Jaegerek azok az óri­ás valamik, amikkel az embe­riség harcol a szörnyek ellen). A történet során még jó pár vicces és kevésbé vicces ka­raktert is megismerhetünk, jórészt távol-keleti szereplő­ket (nyilvánvalóan amiatt is, mert az előző rész a legna­gyobb sikert Kínában aratta, így most is számítanak a ren­geteg kínai nézőre). Csak hát a figurák és belső konfliktusa­ik elég súlytalanok és kidol­gozatlanok, így amíg be nem indul az akció, addig eléggé felejthető és unalmas a film. Ami miatt azonban minden­képp érdemes megnézniük az új részt a műfaj kedvelőinek, az a remekül megkoreografált, gigantikus akció-videóklip­nek tűnő utolsó fél óra. A le­számolás a Jaegerek és a más­világból jött borzasztó lények és gépek között egyszerre lát­ványos, humoros, csavaros és minden igényt kielégítő. Gon­dolatilag nem túl mély, de a robotos akciófilmeket nem is ezért szeretjük. Tuzgyuru: Lázadás EREDETI CÍM: Pacific Rim: Up­rising. Színes, szinkronizált amerikai kalandfilm. REN­DEZTE: Steven S. DeKnight. ÍRTA: (Travis Beacham karak­terei alapján) Steven S. DeK­night, Emily Carmichael, Kira Snyder és T. S. Nowlin. FŐ­SZEREPLŐK: John Boyega, Scott Eastwood, Tian Jing, Cailee Spaeny. ZENE: John Paesano. FÉNYKÉPEZ­TE: Daniel Mindéi. GYÁR­TÓ: Universal Pictures. JÁ­TÉKIDŐ: 111 perc. KOR­HATÁR: 12. FORGALMAZÓ: UIP-Duna Film. MAGYAR­­ORSZÁGI MOZIBEMUTATÓ: 2018. április 5. GYŰJTSE ÖSSZE- mind a 10 db mozaikképet, ragassza fel a korábban megkapott x — játékszetvényre és tezárt borítékban küldje be április 26-ig a következő címre: Mediaworks Hungary Zrt. Marketing osztály - tavaszi mozaikkeresö 8200 Veszprém. Házgyári út 12.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents