Heves Megyei Hírlap, 2018. április (29. évfolyam, 76-99. szám)

2018-04-21 / 92. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2018. ÁPRILIS 21., SZOMBAT A körforgalom nem szabvány szerint készült A módosítás bevált, de a torlódás marad Sor a lámpánál. Sajnos hasonló jelenetekre a jövőben is számítaniuk kell az autósoknak Archív fotó: H. Szabó Sándor HÍREK Zárva tart a hivatal A munkanapok átren­dezése miatt többször is el­tér a közhivatalok működé­se a naptár szerinti munka­rendtől. Ma idén már má­sodik alkalommal van olyan szombat, amely munkanap­nak minősül. Április 21-én azonban a megyeszékhely polgármesteri hivatalának szakirodáin nincs ügyfélfo­gadás. S. S. Nagyobb kocsi szállít Háromszáz adag ételt visz házhoz napi rend­szerességgel a menzajárat. A képviselő-testület a város idei költségvetésének elfo­gadásakor rögzítette egy új ételszállító autó beszerzé­sének szükségességét - kö­zölte Víg Zoltán, a település polgármestere. Az ételszál­lítást eddig egy kis Ford au­tóval végezték, amivel több­ször kellett fordulni, a közét­keztetésre megnövekedett igény miatt. A három és fél millió forint értékű autó vá­sárlásra kétmillió forint ön­­kormányzati önerőt biztosí­tottak, a fennmaradó részt hitelből törlesztik. S. S. Bizottsági tag az egyetemről A Magyar Felsőokta­tási Akkreditációs Bizott­ság Művészeti Bizottságá­nak tagjává választották az Eszterházy Károly Egye­tem Vizuális Művészeti Inté­zet vezetőjét, dr. Erőss Ist­ván tanszékvezető egyete­mi docenst. A grafikusmű­vész, Munkácsy-díjas kép­zőművész 2003-tól óraadó tanár a Moholy-Nagy Mű­vészeti Egyetem Előkészítő Szakán, 2008-tól pedig tan­székvezető az egri Eszter­házy Károly Főiskola - majd egyetem - Vizuális Művé­szeti Tanszékén. S. S. A jelzőlámpák átállítása megtörtént, de a körforgalom miatt továbbra is torlódások lehetnek a belvárosban. Tari Ottó otto.tari@mediaworks.hu hatva*» Nemrég lejárt a közle­kedési lámpák átállításának a próbaideje. Márciusban az önkormányzat illetékesei két változatot fogadtak el a tele­pülésen átvezető 3. számú fő­út forgalmában tapasztalható zsúfoltság enyhítése érdeké­ben. A város saját forrásból megterveztette a jelzőlámpák fázistervének felülvizsgálatát a Bástya és a Nádasdy Tamás utcák közötti szakaszon, így a Kossuth téren is. Az átprogra­mozás során először kilencven másodperces periódusidejűre állították az eszközöket; a ter­vek szerint ez három héten át tartott volna, de már másnap le kellett állítani, mivel csúcs­időben a torlódás a korábbinál is jelentősebbé vált. Ezt köve­tően a százhúsz másodperces periódusidejű programokat próbálták ki, amit idő közben módosítottak oly módon, hogy a Bástya utcai kereszteződés­nél állandó „villogóra” állítot­ták a lámpákat. Horváth Richárd polgármes­ter szerint a tesztüzem bebizo­nyította, hogy megfelelő in­tézkedés volt az új periódus­idő bevezetése, ám az is nyil­vánvalóvá vált, hogy a boldogi úti leágazónál lévő körforga­lom nem képes megfelelni az abba csatlakozó új vasúti híd követelményeinek. A városve­zető elmondta: a körforgalom semmilyen szabványnak nem felel meg, ezért tapasztalható a lámpák átállítása után is tor­lódás a környéken, ami kihat a távolabbi útszakaszokra is. Segítene a helyzeten, ha a kör­forgalom valamennyi kihajtó­jánál a boldogi útihoz hasonló lehajtókat alakítanának ki, de ennek több akadálya is van. Az egyik, hogy az út állami ke­zelésű, a másik pedig, hogy a módosításhoz szükséges eljá­rás a szabványtól való eltérés miatt jóval körülményesebb lenne, mint „rendes” esetben.- Ami a város közlekedé­sének egészét illeti, jóval na­gyobb beavatkozásra lenne szükség, mint amit önerőből képesek lennénk megoldani- mondta Horváth Richárd.- Amikor márciusban Orbán Viktor miniszterelnök úrnál jártam, két idevonatkozó té­mában kértem a segítségét. Az egyik az északi összekötő út folytatása, ami a bevásárló­­központokat kötné össze a Zagyván át a Balassi úttal. Ez 5-7 milliárd forintba kerülne, s elvinné az ipari parkba irá­nyuló forgalmat a település­ről. A másik pedig a két város­részt, Ó- és Újhatvant összekö­tő alternatív útvonal megvaló­sítása, ami új vasúti híd építé­sével járna. Mindezek annyiba kerülnének, hogy önkormány­zatunk ötéves teljes költség­­vetése sem lenne elegendő rá, ezért csakis állami szerepvál­lalás jöhet szóba. Nem adjuk fel, kitartóan lobbizunk. Nőttek a vám- és jövedéki bevételek EGER Kétnapos konferenciát tart Egerben a Magyar Vám­ügyi Szövetség. A résztvevők egyebek közt a jövedéki adó és a vámolás aktuális kérdéseiről kapnak információkat. Molnár Tamás vám- és nem­zetközi ügyekért felelős helyet­tes államtitkár a rendezvény előtti, pénteki sajtótájékozta­tón elmondta, idén a tavalyinál 30 milliárd forinttal magasabb, 1099 milliárd forint vám- és jö­vedéki adóbevételt irányoztak elő, az első negyedévben előbbi kategóriában 33, illetve 13 szá­zalékos növekedést értek el. Megemlítette, jelentős vámbe­vételt jelent a távol-keleti áruk műszaki cikkek, gépek beho­zatala. Magyarországon van ugyanis az egyik kínai távköz­lési cég európai logisztikai köz­pontja. A vámügyi szakem­berek képzése az egyik legfőbb cél Sipos László, a Magyar Vám­ügyi Szövetség elnöke megem­lítette, a szervezet idén ünnepli fennállásának huszonötödik év­fordulóját. Ebben az évben az ok­tatást tartják a legfontosabbnak, hiszen az európai uniós csat­lakozással nem lett kevesebb vámügyi feladat és ezekhez jó szakemberek kellenek, külön­ben a cégek rosszul járnak. Két turnusban hatósági képzést in­dítottak, ezek közel 150 részt­vevője hamarosan vizsgázik. Szeptemberben újabb OKJ-s tan­folyam indul. Februárban a Cor­­vinus Egyetemen posztgraduá­lis szakközgazdász képzése in­dult, ez a menedzserek felkészí­tését segíti elő. Sipos hozzátette, tíz éve van mód a kiemelt státuszú engedé­lyezett gazdálkodóvá válásra, ennek pozitívumaira is kitér­nek a konferencián és szeret­nék elérni, hogy az előzete­sen alaposan átvizsgált cégek még több bürokratikus ked­vezményben részesüljenek. Ér­dekképviseletként azért is dol­goznak, hogy a külföldi part­nerekről még több, a hatósá­goknál meglévő, nem titkos, de most nem is nyilvános infor­mációhoz juthassanak a válla­latok, csökkentve üzleti kocká­zataikat. T. B. Aligha lesz újra négysávos A közlekedők néhány évvel ez­előtt nem fogadták kitörő öröm­mel a főút szűkítését. Korábban a vasúti hídtól a bíróság épüle­téig négysávos volt a 3. számú főút hatvanin átvezető szaka­sza; akkor az volt a gond, hogy a híd viszont csak egy-egy sávon engedte át a forgalmat, ezért összetorlódtak a járművek. Az új híd háromsávos lett, vagyis a korábbinál nagyobb áteresztőképességű, viszont a többi négy sávot zöldszigetek­kel és kerékpársávval a felé­re szűkítették. Felvetődött az is, hogy vissza kellene állítani a négy sávot, de mivel a beru­házás uniós forrásból valósult meg, erre kicsi az esély. Fákat ültettek a macskamenhely mellett létesülő parkban Polgármesterekkel gereblyéztek Színpompás ágyúk tértek vissza a várba lUPGtAA Három település pol­gármestere - a hatvani Horváth Richárd, Balázs Zoltán Kom­pokról és a kápolnai dr. Berecz Kálmán -, Kiss Norbert Európa­­bajnok autóversenyző, Képe Tibor, a Hyundai 60. tulajdo­nos ügyvezetője és a kompolti óvodások egy csoportja ültetett fát pénteken a macskaárvaház melletti parkban. Bóday Pál, a Macskaárva­ház Alapítvány kuratóriumá­nak elnöke a „fásítás” előtt arról beszélt, hogy mennyire fontos az állatok védelmére, szeretetére való nevelés.- Azok a települések, amely­nek vezetői eljöttek most ide, vállalják, hogy oktatási, neve­lési intézményeikben kötelező előírás nélkül is folytatnak ilyen tevékenységet. Az alapít­vány pedig az „állatbarát tele­pülések” diákcsoportjait min­dig díjmentesen fogadja, s áll­nak az onnan érkezettek ren­delkezésére itt, az egyre gya­rapodó kápolnai macskaárva­­házban - mondta. A rendezvényen mindhá­rom polgármester, Kiss Nor­bert és Képe Tibor is szót ka­pott. Valamennyien dicsérték azt a kezdeményezést, aminek eredményeképpen egy jól mű­ködő létesítmény található az egykori fociöltözőben. S. S. Ragyogó tavaszi időben ültettek fát Fotó: Márkus Attila (Folytatás az 1. oldalról) EGER A szakember hozzátette, azt még nem tudni, hogy a kisebb lövegeket hol helye­zik majd el. Egyelőre az Ispo­tály pince környékére telepí­tik őket, a várrekonstrukció végeztével pedig állandó he­lyet keresnek majd nekik, és természetesen különböző ren­dezvényeken is használják majd őket. A tábori ágyúk sze­met gyönyörködtető színekben tündökölnek, piros és sárga fes­tés is felfedezhető rajtuk, ami nem a mesteremberek fantáziá­jának műve.- A XVI. században nagy szerepe volt az ágyúk színé­nek, több szempontból is. Egy­részt a színes festékréteg óvta a szerkezetet, másrészt pedig a figyelemfelhívó színnek kö­szönhetően az ütközetek füst­jén és porán át is látták az emberek az ágyúkat, ráadá­sul megkülönböztetni is köny­­nyebb volt őket - árulta el la­punknak Kelenik József. A vármúzeum szakmai igazgatóhelyettese hozzátette, XVI-XVII. századi forrásokból következtettek az ágyúk szí­nére, a felújítást mesterembe­rek végezték, aminek köszön­hetően még több évtizedig tündökölhetnek eredeti pom­pájukban á lövegek. Süli K.

Next

/
Thumbnails
Contents