Heves Megyei Hírlap, 2018. április (29. évfolyam, 76-99. szám)

2018-04-18 / 89. szám

fi MEGYEI KÖRKÉP 2018. ÁPRILIS 18., SZERDA Szabó Attila kettős jubileumra készül a Csík Zenekarral, barátaival, családjával Nagy magyar daloskönyv Egerben Szabó Attila. Kettős születésnap az egri koncert apropója Fotó: Berán Dániel EGER Kettős jubileumot ün­nepelni érkeznek szombaton a Kemény Ferenc Sportcsar­nokba a muzsikusok, s a koncerthelyszínt zsúfolásig megtöltő, a zene varázsát átélni kívánó nézők. A Csík Zenekar 30., az együttes egri prímása, Szabó Attila 50. születésnapját készül­nek megülni a hevesi me­gyeszékhelyen. Az egysze­ri, sehol máshol nem látható hangversenyről, kitaposott és kitaposandó utakról be­szélgettünk Attilával. Egres Béla szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu- Nagy dobásra készültök ápri­lis 21-én...- Ez a koncert kifejezet­ten csak az itthoniaknak szól. Olyan előadókat hívtam el, akik fontosak voltak a számomra és természetesen a zenekar életé­ben is meghatározó szerepet játszottak. így Lovasi András, Presser Gábor, Ferenczi Gyuri és az ő Rackái, illetve a csalá­dom, akikkel mostanság szok­tunk együtt muzsikálni, tehát az új generáció is bemutatko­zik. Ritkábban játszott számok és új darabok is elhangzanak majd, illetve kifejezetten erre az alkalomra jelenik meg egy új lemezem Lélekbiztosító cím­mel, amiről szintén játszunk majd a koncerten.- Mit lehet tudni erről az al­bumról?- A Csík Zenekarban én csinálom a feldolgozásokat, s egy csomó olyan darab van, ami valami miatt nem jelent meg lemezen. Ezek kerültek az albumra, illetve a rock ’n’ roll­­os életemből való saját szerze­mények. Huszonhét közremű­ködővel vettük fel az anyagot, így énekel rajta Lovasi Ban­di, Falusi Mariann, Csorba Ló­éi, Kohánszky Roy, Mező Misi, a családom és persze jómagam. A lemez annak a zenekarnak a számával indul, akik a népzene mellett a legmeghatározóbbak voltak az életemben. Ez pedig a Beatles. Olyan zenei környezet­be tettem a dalukat, mintha egy kalotaszegi hajnali lenne. És egy különleges bonus track-kel zárul az album: 2002. október 6-án volt egy Kispál-Cseh Ta­más közös koncert a boldog emlékezetű Bárka Színházban, ahová Tamás meghívott, hogy szálljak be néhány számba. S Istennek hála, a Dédapa dala, melyet ő énekelt, s gitározott, én meg hegedültem hozzá, meg­maradt egy felvételen. így Cseh Tamás - bár archív felvételen - zárja a Lélekbiztosítót.- Miért van az, hogy bárkivel beszélek, legyen az zenész vagy író, Cseh Tamás és Bere­­ményi Géza neve valahogy min­dig fölvetődik? Tamás egyszerűen unikális volt. Persze, kellett hozzá az a légkör, amiben el­indultak együtt. Géza Szöve­gei és Tamás zenéje, előadás­módja olyan párosítás, ami­lyen azóta sem volt, és talán nem is lesz. Fantasztikusan erős dalok születtek általuk, de a legegyszerűbb témához is úgy nyúltak, hogy az sok­kal messzebbre mutatott ön­magánál. Amióta megismer­tem ezeket a számokat, Ta­más folyamatosan a kedven­cek között és mellett volt és van az életemben. Arról szól­tak, ami a fiatalságomat je­lentette. Szuggesztív előadá­sa pedig éltette őket. Emlék­szem, amikor a Frontátvonu­lást játszotta, fölemelte a po­harat, s elengedte, hallottam a csörömpölést, mégis úgy tűnt, mintha valóban ott lebegne a levegőben, csakúgy, mint a történetbeli Vizi pohara. Ez nem tanulható, ez a szinte hipnotikus színpadi jelenlét. Ez maga volt Tamás... Bere­­ményire visszatérve: volt egy olyan dallamom, amihez vagy két éven át nem tudtam szöve­get írni, s amikor itt járt Gé­za a Forrásban, a 70. születés­napja környékén, akkor meg­kérdeztem tőle, hogy írna-e az én zenémre is dalt, s egy na­gyon izgalmas munkafolya­mat után meg is született ez az erős és kemény szöveg, amire nagyon büszke vagyok.- A Csík Zenekar 30 évéből mennyi a Te részed is?- Az első lemezen még nem játszottam, de ’95-től együtt nyomjuk, tehát 23 éve muzsi­kálunk együtt.- A hozzád köthető feldolgozá­sok által lépett túl a Csík Zene­kar azon, hogy „csak” egy ki­váló népzenei együttes legyen. Hogyan kezdődött?- Klasszikus zenéket ját­szottam a főiskolán, amikor találkoztam a népzenével, ez legalább olyan ütés volt) mint a Beatles. Szerettem vol­na, hogy ezt a csodálatos ze­nei kincset mind többen meg­ismerhessék és megszerethes­sék, de nem találtam az utat, aztán 2005-ben Lovasi Ban­di kitalálta, hogy az egyik koncertjükön lépjen fel előt­tük a Csík Zenekar. Aggód­tam, ha ott elkezdünk népze­nét „nyikorgatni”, minket ki­dobálnak, mire ő mondta, hogy akkor játsszatok el egy pár Kispál-nótát. Megírtam három átiratot, s vittem a pró­bára, ahol aztán teljesen ledöb­bentek a többiek. Azt sem tud­ták, miről beszélek, de meg­csináltuk. Aztán a koncerten, amikor elkezdtük játszani a Dal teázáshoz című dalt, a kö­zönség először zavarban volt, aztán már tombolt, amikor a De szeretnéket muzsikáltuk el. Innen aztán nem volt meg­állás. Olyan 45-50 feldolgozás született, amiből 15-20-at ját­szottunk aktívan.- Ezzel valami egészen új utat nyitottál, amin azóta sokan próbálnak járni.- Igen, de azt látom, hogy vagy rockzenészek akarnak népzenét vagy népzenészek rockot játszani. De az átjárá­si pontokat a két műfaj között csak az találja meg, aki mind­kettőben otthonosan mozog. Kevesen vannak ilyenek.- Ezenfelül egy másik út elől is te vontad föl a sorompót, ez pedig a különböző műfajokban tevékenykedő zenészek együtt­­muzsikálása.- Lehet, hogy kicsit rész­rehajló, korlátolt vagy egysí­kú vagyok, de azok számait dolgoztam fel, akiknek a dol­gait szeretem, így olyanok­kal muzsikálhattam együtt, akikkel tudok is. Az volt a leg­csodálatosabb élmény, ami­kor egy egész napot kaptunk a Szigeten. Erre a Csík-nap­­ra készülve, elhatároztuk, hogy csinálunk egy nagy ma­gyar daloskönyvet. Ott aztán mindenki ott volt, aki számít a szakmában. A közönség - sőt, még a kritika is - imádta. A legfontosabb az volt az egészben, hogy ebben a meg­osztott országban egy kis har­móniát tudtunk teremteni. Olyan előadókat hívtam, akik fontosak voltak számomra- Nem jelentett soha problé­mát, hogy az együttzenélés okán a világot egészen más­képp látó, a politikában mást valló emberek kerültek egy színpadra, egy alkotóközös­ségbe?- Erre csak azt tudom mon­dani, amit Elvis Presley mon­dott, amikor a vietnámi hábo­rúról kérdezték: I’m just an entertainer... Csak egy szóra­koztató vagyok. Mi muzsiká­lunk. Az, hogy otthon ki mit mond, kire szavaz, mit gondol, az egyáltalán nem számított köztünk sohasem. Minden­kinek szuverén joga, milyen istenben hisz, milyen politikai nézetet vall. Van, aki csend­ben támogat valamit, van, aki kiáll egy-egy nézet vagy po­litikai csoport mellett, de ez nem szűrődhet be a próbate­rembe, nem szabad, hogy lát­ható legyen a színpadon. Most a választások miatt amúgy is annyi szerencsétlen ember esett egymásnak. A pártok­nak az a dolguk, hogy egymás ellen kampányoljanak, de az, hogy emberek vesznek össze, számomra elfogadhatatlan és elszomorító. Tiffán Ede, a borakadémia életműdíjasa Huszonkilencedik alkalommal rendezték meg az eseményt. Nyolcszázan álltak rajthoz Francia és lengyel vendégek BUDAPEST Elsőként vette át a Magyar Bor Akadémia (MBA) Életműdíját a magyar szőlészet és borászat terüjetén végzett kiemelkedő, országos jelentő­ségű teljesítményének elisme­réseként Tiffán Ede villányi borász Kövér Lászlótól, az or­szággyűlés elnökétől, valamint Zilai Zoltántól, az MBA elnöké­től kedden az Országházban. Köszöntőjében Kövér László a rendszerváltás egyik siker­­történetének nevezte a magyar borászat fejlődését és annak világszínvonalra emelkedé­sét, amely olyan úttörőknek és minőségforradalmároknak kö­szönhető, mint Tiffán Ede. MTI HATVAN Több mint nyolcszá­zan álltak rajthoz a hagyomá­nyos Futófesztiválon, amit az idén is a település belvárosá­ban rendeztek meg. Az ese­ményre az óvodásoktól kezd­ve felső korhatár nélkül je­lentkezhettek az indulni szán­dékozók. A város valamennyi oktatási intézményéből érkez­tek csapatok, de képviseltet­ték magukat profi sportolók és a kocogást hobbiból műve­lők is. A program célja a közös sportolás öröme és az egészsé­ges-életvitelre való figyelem­­felhívás volt. A rendezvényre nemcsak Hatvanból, de a kör­nyékről is sokan érkeztek. Több mint nyolcszázan álltak rajthoz Fotó: Albert Péter Tarsoly Imre önkormány­zati képviselő - aki „civil­ben” testnevelő tanár és atlé­taedző - elmondta: a Futó­fesztivált immár a huszonki­lencedik alkalommal rendez­ték meg, s évről évre egyre többen és messzebbről jelent­keznek a programra, amit kü­lönféle bemutatók is színesí­tenek. A Futófesztivállal pár­huzamosan egészségnapot is tartottak, amelynek kereté­ben szűrővizsgálatokkal és életmód-tanácsadással vár­ták az érdeklődőket. Ezek mellett lehetőség nyílt vér­adásra is. T. 0. EGER A Dobó István Gimná­zium két testvériskolájából, a megyeszékhely két testvérvá­rosából érkeztek diákok Eger­be a napokban. A fiatalokat kedden a városházán fogadta Habis László polgármester, aki hangsúlyozta, fontosnak tartja, hogy a testvérvárosi kapcsolatok ne elsősorban a hivatali vagy intézményi láto­gatások szintjén működjenek, hanem valódi, a fiatalok és a testvérvárosok polgárai kö­zött. A lengyel fiatalok Prze­­myslből érkeztek az egyhe­tes programra, a francia diá­kok pedig Maconból látogat­tak ide. G. R.

Next

/
Thumbnails
Contents