Heves Megyei Hírlap, 2018. április (29. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-10 / 82. szám
2018. ÁPRILIS 10., KEDD 0 MEGYEI KÖRKÉP Színes programok a költészet napján Eltűnőben a hagyományos nyelvhasználat Hevesben se hallani már ízes beszédet Tájszólással jobbára már szűkebb hazánkban is csak az idősek beszélnek, érdemes meghallgatni őket Fotó: Gál Szerencsés ember, aki vidékre hazatérve még mosolyoghat egyet, mikor nagyanyja azzal a furcsa kiejtésével odaveti: „segíts, fiam, felszedni a gyiót”. A tömegkommunikációs eszközök térnyerésével egy időben a tájnyelv múzeumi kinccsé avanzsált - a magnószalagokat azonban még kiállítani sem lehet. Lőrincz Rebeka szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu HEVES MEGYE A Kárpát-medence területe tíz nagyobb nyelvjárási régióra bontható, melyen belül tájegységenként, olykor településenként is kialakultak jellegzetes nyelvváltozatok. - Megyénk, bár nyelvjárási határon fekszik, a palócság területéhez sorolható: északi részein a középső, a délin pedig a délkeleti palóc dialektus érvényesül. Ugyancsak választóvonalat képez a Tisza, melyen túl már a Tisza-Körös-vidéki nyelvjárás dominál - jegyzi meg dr. Kalcsó Gyula, az Eszterházy Károly Egyetem főiskolai docense, akit a megyei tájnyelv sajátosságairól faggattunk.- A palóc nyelvjárás mutatja a legszembetűnőbb eltéréseket a ma használatos köznyelvhez képest. Nagyon jellemző az „a” helyett ajakzárás nélkül képzett, „á”-ba hajló hang ejtése, a köznyelvi „á”-t pedig már-már „ó”-ként formálják a palócok. Feltűnő néhány mássalhangzó jésített kiejtése is, például tyüutazva rendszerint az első, ami szembetűnik, a helybeliek erős tájszólása. Elzárt, szigetet képező közösségekben a fiatalabb generációt nem éri annyi külső inger, hogy a nyelvi szocializáció hatását felülírja, így a helyi nyelvjárás, szóhasználat generációról generációra öröklődik. Jó példa erre a kisebbségek helyzete, ahol a legtöbb esetkör, gyisznó, Bangyi, de fordítottan is előfordul ez például a hodne, hadja szavaikban - mondja a szakember. Helyesebb volna a jelenségről múlt időben beszélnünk, a XX. század második fele óta ugyanis hazánk tájnyelvi térképe szinte összemosódott - már csak a kisebb településeken, ott is csak az idősebb emberek kiejtésén érzékelhetőek az adott térségre korábban egységesen jellemző nyelvi sajátosságok. még a városi közösségben is megmarad a nyelvi környezet. Ezeken a területeken azonban nem ritkán az adott állam anyanyelve keveredik a magyar szóhasználatba, és bizony turista legyen a talpán, aki kiigazodik, ha egy felvidéki magyar vetrovkával, zvárácskával vagy éppen tricskoval „dobálózik”.- Megyénkben a legdélibb palóc településnek tartott, népszokásairól is híres Boldogon, és az apróbb mátrai falvakban él legélénkebben az egykori nyelvhasználat - vázolja dr. Kalcsó Gyula, hozzátéve: a hagyományok eltűnése első körben a nagyobb, urbanizálódó közösségeket érinti. A jelenség hátterében a kutatók szerint elsősorban a tömegkommunikációs eszközök rohamos terjedése áll, de okolható a kisebb, zárt közösségek fokozatos leépülése is, mely a helyi kultúra eltűnésével együtt a nyelvi dialektusok beolvadását is eredményezi. Bár ma már nagyon nehéz az országhatáron belül autentikus forrást találni, a múlt század lenyomatait a kutatók még időben rögzítették. E tudományos munka laikusok számára is érdekes szeletét képezik a tájnyelvi szótárak, melyben gyerekkorunk rég elfeledett, vagy már meg sem ismert szavai felett merenghetünk derűs nosztalgiával. MAGYARORSZÁG Budapesten és vidéken egyaránt számos program várja az érdeklődőket a magyar költészet napja alkalmából, április 11-én, szerdán. Idén az Erzsébet téri Akváriumban rendezi meg a Magyar Napló Kiadó, a Magyar írószövetség és a Kossuth Rádió a Versmaratont, ahol 12 órán keresztül kortárs költők szavalják Az év versei 2018 antológiában szereplő költeményeiket. A nyolcadik alkalommal megrendezett eseményen felolvas mások mellett Ágh István, Géczi János, Szőcs Géza, Kukorelly Endre, Mezey Katalin, Kemény István, Terék Anna, Kiss Judit Ágnes és Oravecz Péter is. Ugyancsak versmaratont rendeznek a budapesti Magvető Caféban, ahol a Szép versek antológia költeményeiből készült előadásokat mutatnak be a közönségnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves zenész-színművész hallgatóinak előadásában. EGER - Fontosnak tartjuk, hogy ne csak papíron létező kapcsolatai legyenek a városnak, hanem valódi, tartalommal megtöltött együttműködések, amelyek a város egészét szolgálják - mondta Habis László a megyeszékhely közgyűlésének legutóbbi ülésén, az idei évre tervezett testvérvárosi eseményekről szóló tájékoztató tárgyalásakor. Az egri polgármester kiemelte: Przemysl városával idén ünnepeli Eger a testvérvárosi szerződés aláírásának 15. évfordulóját. Februárban eg ri delegáció vett részt a Przemyslben megrendezett „Carpathian Europe” konferencián, ahol megkezdődtek a tárgyalások a jubileum méltó megünneplésére. A finn testvérváros, Pori esetében is évforduló előtt áll Eger, 1973-ban írták alá a két város közötti megállapodást. Már tavaly elkezdődtek az ünnepi események, VI. Stúdiószínházi Táncfesztiválon, Pori Dance Company fellépésével. Idén pe-A Petőfi Irodalmi Múzeumban a költészet napján válogatást mutatnak be azokból a dokumentumokból, amelyeken szerepel Arany János saját kezű írása. Egerben Grecsó Krisztián és Kollár-Klemencz László lép fel Egerben Grecsó Krisztián és Kollár-Klemencz László lép fel közös zenés irodalmi estjével a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban. Gyöngyösön április 14-én 16 órától a Bugát téren a Bogácsa zenekar interaktív gyerekműsora után magyar költők megzenésített verseit hallhatják az érdeklődők. József Attila születésnapján, április 11-én 1964-től ünnepük meg minden évben a költészet napját Magyarországon. HMH Habis László: élő kapcsolatokra van szükség Fotó: H. M. dig az őszre tervezik a testvérvárosi találkozót.- Szeretnénk kialakítani egy felnőttcsereprogramot, melynek során finn és magyar civilek vendégeskedhetnek egymásnál, ismerkedhetnek egymás kultúrájával, városával- mondta Habis László, hozzátéve: Gyergyószentmiklóssal 25. testvérvárosi évfordulóját ünnepeli idén Eger. P. A. HIRDETÉS í Elszigetelt közösségekben él tovább Erdélybe vagy Felvidékre ben a falvakból kiszakadva, Jeles testvérvárosi évfordulók jönnek
