Heves Megyei Hírlap, 2018. március (29. évfolyam, 51-75. szám)

2018-03-07 / 56. szám

2018. MÁRCIUS 7., SZERDA PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE Öt intézmény mutatkozik be az érdeklődőknek Nyílt napok lesznek a térség tanodáiban Felszámolnák a szegregált romatelepet Az észak-hevesi térség öt tanodájában más-más tematika mentén foglalkoznak a gyermekekkel Fotó: beküldött HÍREK Alakul a városközpont PÉTERVÁSÁRA Javában zajlik a Zöld város projekt, amely számos fejlesztést tartalmaz. A program részeként ez év elején láttak hozzá az önkor­mányzattulajdonában lévő volt diszkó épületének felújítá­sához, ott fitnesztermet és két üzlethelyiséget alakítanak ki. Megújul a közmunkaudvar és a Pétervásárai Polgárőr Egye­sület épülete is, ahol parkolók, zöldfelületek épülnek. B. K. Elég volt a szippantósból! (VÁD A községben 200 millió forintot fordíthatnak a csa­padékvíz-elvezető rendszer kiépítésére. A szennyvízke­zelés évtizedek óta húzódó problémája is megoldódni látszik. Négy hasonló adott­ságú környékbeli település alkotott konzorciumot, s Ivád gesztorságával nyújtottak be pályázatot. A dokumentum már kormány asztalán van. Nagy beruházás, de ha zöld­­utat kapnak, az ivádiak is bú­csút inthetnek a szippantós autóknak - közölte Valyon László polgármester. B. K. Javult már a közbiztonság Jelenleg harmincán tagjai a helyi polgárőrségnek, kilencen önkéntes tűzoltóként is tevékenykednek. Vezetőjük, Völgyi Ferenc tájékoztatása szerint az önkéntes szervezet, a rendőrséggel együttműköd­ve, nagyon sokat tett a közbiz­tonságjavításáért. Jelentősen csökkent a bűncselekmények száma a megalakulásuk óta. Kilenc térfigyelő kamera is működik a faluban, ám ezek már eléggé elavultak, ideje lenne felújítani őket, erre pá­lyázati forrást keresnek. B. K. Nyílt napokon ismerkedhet­nek a térségbeli öt tanoda munkájával a pedagógusok, szülők. Bodony és Mátrade­­recske után ma Pétervásá­­ra, Szajla és Váraszó tano­dái mutatkoznak be. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu ÉSZAK-HEVES A pétervásárai járás öt településén - Pétervá­­sára, Váraszó, Bodony, Mátra­­derecske, Szajla - működtet ta­­hodát a Hétkút Forrás Alapít­vány az önkormányzatokkal Minden térségbeli tanodában vannak számítógépek, és biz­tosított az internet elérhető­sége is. Nagy hangsúlyt fek­tetnek az egyéni személyiség­­fejlesztésre, a konfliktuskeze­lésre, a disputa foglalkozáso­kon pedig a gyermekek vita­kultúráját fejlesztik. Rendsze­resen szerveznek szabadidős programokat, kirándulásokat is, amelyekhez a szünidőben is együttműködve. Az elmúlt he­tekben a bodonyi és a mátra­­derecskei tanodák munkájá­val ismerkedhettek az érdek­lődők, ma Pétervásárán, Vá­raszón, Szajlán lesz hasonló rendezvény. Az elmúlt évek­ben ezekben az intézmények­ben meglehetősen sokat tettek azért, hogy a hátrányos hely­zetű gyermekek egyenlő esé­lyekkel vehessenek részt a közoktatásban. Az intézményeket működ­tető Hétkút Alapítvány veze­tője, Busák Erzsébet elmond­ta, az öt községben 160 gyer­csatlakozhatnak a gyerekek. Népszerűek a kézműves-fog­lalkozások, a táncházak. Szaj­lán a hagyományőrzés, Bo­­donyban a kertészkedés, Pé­tervásárán a sport, Mátrade­­recskén a zenés műsorok ke­rültek középpontba. A kisebb falvakban, ahol nincs helyben általános iskola, a tanodás gyerekekkel együtt készülnek a közelgő március 15-re is. mekkel állnak napi kapcsolat­ban, s különösen fontos a ta­nodák működése azokon a te­lepüléseken, ahol megszűnt az általános iskolai oktatás. Váraszón, Szajlán és Bodony­­ban évek óta a közeli oktatási intézményekbe ingáznak a di­ákok, így saját lakóhelyükön a tanoda az egyetlen hely, ahol segítséget kaphatnak tanul­mányaikhoz. Tanítás után fő­ként angolból, matematikából, magyarból és informatikából segítik a diákokat. A minap egy országos szak­mai konferencián az Emberi A tanodahálózat bevált szolgál­tatás, amely jelentősen hozzá­járul az iskolai lemorzsolódás csökkentéséhez - jelentette ki az Emmi államtitkára a Magyarországi Tanodahálózat konferenciáján. Czibere Károly kiemelte, Magyarországon az egyik legfontosabb cél, hogy ne jelentsen életre szóló deter­minációt a szociokulturális kör­nyezet, és a gyermekek min-Erőforrások Minisztériumá­nak (Emmi) szociális ügye­kért és társadalmi felzárkózá­sért felelős államtitkára, Czi­bere Károly beszédében arra is kitért, hogy a korábbi pályá­zati rendszer helyett jövő évtől már hazai költségvetési forrás­ból működhetnek a tanodák. Ehhez persze, meg kell hatá­rozni követelményeket, a mi­nőségi feltételeket, közben ar­ra kell törekedni, hogy a szol­gáltatás ne veszítse el a rugal­masságát, az innovációs ere­jét, ezek jelentik a tanodák leg­főbb értékeit. dent megkapjanak a fejlődé­sükhöz. Ebben a legfőbb sze­repet a bölcsőde, az óvoda és az iskola játszhatja, ezért mél­tányos és befogadó iskolát kell létrehozni, vonzóvá kell tenni az oktatást, hogy minél tovább megérje tanulni. A folyamatos működésre azért is szükség van, mert két évvel ezelőtt az elapadó források miatt sok he­lyen megtorpant a munka. TARNALELESZ Számos régi ter­vet valósítanak meg a telepü­lésen ebben az évben az el­nyert különböző pályázatok segítségével. A központi kony­ha étterme négy éve újult meg, idén 40 millió forintot fordít­hatnak a főzőkonyharész tel­jes korszerűsítésére. Ennek eredményeképpen a konyha kapacitása háromszázötven adagosra bővül. A kistelepülési önkormány­zatok alacsony összegű fej­lesztéseinek támogatása el­nevezésű konstrukcióban 1,6 millió forint támogatást kap­tak urnafal és a ravatalozó­tér bővítésére. Az észak-heve­si területi különbségek mér­séklése komplex szolgáltatás­fejlesztéssel program, Tarna­­lelesz konzorciumvezetésé­vel összesen 245 millió 814 ezer forint támogatást nyert. A program jelenleg is zajlik. A foglalkoztatási együttmű­ködés Észak-Hevesben elneve­zésű projekt Tarnalelesz kon­zorciumvezetésével összesen 420 millió forint támogatást élvez. A szegregált élethely­zetek felszámolása komplex programokkal Tarnaleleszen projekt segítségével 400 mil­lió forintot fordíthatnak a ro­mos házak elbontására, felújí­tására. A sportpályán mobil lelátó, eredményjelző, csere­pad és kerítés építésére nyúj­tottak be pályázatot nyolc és fél millió forintra, az MLSZ telephely-korszerűsítési prog­ramjára. Új bölcsődét épít­hetnek 153 millió forintos tá­mogatással. Mint Kovács Bé­la polgármestertől megtud­tuk, az új intézmény az óvo­dával szomszédos telken épül­ne meg. Jelenleg még a terület tulajdonviszonyait rendezik. A munkálatok várhatóan ta­vasszal kezdődnek. B. K. Kovács Béla polgármester Fotó: Berán Dániel Már készülnek a nemzeti ünnepre Az észak-hevesi apró falvaknak azzal kell gazdálkodniuk, amijük éppen van A helyi sertések kelendőek a környéken Új címert tervezett a kis község BODONY Néhány évtizede a fa­luban élők nagy része gazdál­kodott a kis portáján, kertet művelt, állatot tartott. Mivel a lakosság elöregedett, a fia­talok elvándoroltak, ma már mindössze néhány helyi kis­gazdaság működik. Kovács István polgármester ezért gondolt egy merészet, és saját erőből, kétmillió 900 ezer fo­rintért megvásárolta a falu ha­tárában az önkormányzat azt az évek óta elhagyott épüle­tet, amelyet valaha panziónak szánt a volt tulajdonosa. A kétszintes, félkész ingat­lan csendes, szép környezet­ben található, így ideális len-A szépen gyarapodó sertésállományt a közmunkások gondozzák Fotó: Huszár Márk ne idősek otthonának, de erre rengeteg pénzt kellene köl­teni. > Hogy mégse álljon üresen az ingatlan, a földszinti részén sertéstelepet hoztak létre, ahol a szépen gyarapodó jószág­állományt a közmunkások gondozzák és az önkormány­zat értékesíti az állatokat. Je­lenleg hat darab anyakoca és huszonkét hamarosan vágó­súlyba kerülő sertés alkotja az állományt, de hamarosan sza­porulat is várható. A falu első embere egyéb­ként úgy véli, hogy a kis fal­vaknak azzal kell gazdálkod­niuk, amijük van. B. K. KISFÜZES Mivel olyan írásos emlék nem maradt a faluról, amiből címert lehetne szer­keszteni, csak egy régi pecsét, úgy gondolták, megilleti az itt élőket a jelképes hovatartozá­sukat meghatározó új címer megtervezése. Egyeztettek a heraldikában járatos szakér­tővel, s ezután, a múlt év vé­gén megszületett az új szim­bólum, amit elfogadtak a helyi képviselők. A címerpajzs formája és dí­szítése az egykor Kisfüzest birtokló Fáy és Okolicsányi család címerének enyhén sti­lizált változata. Zöld dombon álló fűzfát ábrázol. B. K. Állami normatíva segítené működésüket

Next

/
Thumbnails
Contents