Heves Megyei Hírlap, 2018. március (29. évfolyam, 51-75. szám)

2018-03-06 / 55. szám

12 CSALÁDI KINCSESTÁR 2018. MÁRCIUS 6., KEDD Szorgalmas kislány volt a Korona ügyvezető igazgatója Jól megdolgozik minden sikeréért A szállóban is megállja a helyét, s viselkedéskultúrával is foglalko­zik, amit oktat is Fotó: Márkus Attila LEGYEN SZÓ RÓLA! Aki nem szól egyformán, az... Micski Mariannát, az egri Hotel Korona ügyvezető igaz­gatóját, társtulajdonost, protokollszakértőt kértük meg ezúttal, hogy mesélje el olvasóinknak, milyen volt a gyermekkora. Verebélyi Márta marta.verebelyi@mediaworks.hu EGER Hol máshol is találkoz­hatnánk, mint a szállodában, hiszen Micski Marianna igaz­gatóként a hét minden napját munkával tölti. Örömmel be­szél a gyermekkoráról. Mivel életében nagy szerepet játszik a hotel, a munkájáról is bőven szó esik. A vendéglátás csa­ládi hagyománynak számít Micski Mariannáéknál- Ózdon nőttem fel - mondja. - Édesanyám a pártbizottság­ban dolgozott, édesapám az ózdi gyárban. A rendszervál­tozáskor egyszerre szűnt meg a munkahelyük, ezért Egerbe költöztek és belevágnak egy panzióépítésbe. A vendéglátás családi hagyomány, a nagyszü­­leim Ariéban üzemeltettek hí­res kocsmát. 1990-ben megnyi­tották Egerben a Koronát. Az igazgatónő 1991-ben tért haza Ausztráliából. Ott egy ét­teremben mosogatott. A vezető számára is egyértelművé vált, Marianna kiváló munkaerő, így egy év múlva ő lett az üz­letvezető. Jól megtanulta az an­gol nyelvet, elsajátított számos ismeretet a vendéglátásban, végül hazaköltözött.- Kis idővel szerelmem­mé vált a szállodai munka - meséli. - Apukám halála óta édesanyámmal és a férjem­mel, Bányai Róberttel vezet­jük a hotelt, aki igazi jobb ke­zem. Az üzleti életben észre­vettem, az emberek viselkedé­se nem mindig helyénvaló, így a viselkedéskultúra iránt is el­kezdtem érdeklődni. A proto­kollal, etikettel, illemmel kap­csolatos tanulmányaim után a Granadai Egyetem protokoll­­szakértő diplomáját megsze­reztem, majd Brüsszelben az Európai Parlamentben pro­­tokollképzésen is részt vet­tem. Ma a Budapesti Metropo­litan Egyetemen tanítok, de a Magyar Protokollosok Orszá­gos Egyesületének is tagja va­gyok. Úszó- és táncedzésekre is járt Beküldött fotó Édesapja nagy álma volt, hogy a lánya egyetemi tanár legyen. Sajnos nem érhette meg, hogy örüljön lánya újabb sikerének, hiszen Mari­­annt édesapja halála után egy hónappal kezdték alkalmazni az oktatási intézményben.- Elég tevékenyen telnek a napjaim, s ez bizony már gyermek- és tinédzserkorom­ban is így volt. Tizennyolc évig úsztam és versenytán­coltam - emlékezik. - Heti tíz úszóedzésem volt, hétvé­­gente táncversenyekre jár­tam. Az úszás tanított meg önfegyelemre, az idővel való gazdálkodásra, hiszen ponto­san meg kellett terveznünk a napjainkat, másként nem, fért volna bele ennyi edzés és tanulás. Kisiskolás korom­tól nagy rend volt az életem­ben. Utáltam annak idején az úszóedzéseket, Ausztráliá­ban pedig a mosogatást, de ezek nélkül nem lennék az, aki ma vagyok. Mariann szeretett tanulni, főként a humán tárgyakból tel­jesített jól.- Jó egyensúlyt tartottam a tanulás és a barátokkal való kapcsolattartás között - fejti ki. - Szerettem a jó bulikat és csínytevéseket, de mindig tud­tam, mik a kötelességeim és feladataim. Nagyon szerettem volna egy márkás sportcipőt és egy farmert. A szüleim nem segítettek, hát egy kertészet­be mentem dolgozni. A mun­kámért meg is kaptam a szük­séges összeget, a hiányzó száz forintot a szüleim kipótolták. Nagyon megbecsültem e ruha­darabokat, 10-15 évig viseltem azokat. Mariann rendes, tisztelet­tudó, szorgalmas diák volt, mégis akadt tanára, akinek va­lamiért nem volt szimpatikus. Ám az igazgatónőt a tanáraitól hallott „úgysem vagy rá képes” mondat csak motiválta. Külföldi protokoll­­képzések után egyetemen tanítja a viselkedéskultúrát- A szüleim példamutató, nagyszerű, dolgos és szerény emberek voltak, apukám kü­lönösképp emberséges volt - hangsúlyozza. - Ha néha megtörtént, hogy a nővérem­mel és anyukámmal plety­kálni kezdtünk, ő csak addig engedte a beszélgetést, amíg nem mondtunk valakiről va­lami rossz véleményt. Azt so­sem tűrte. Sakkozó gondolko­dása volt, mindig három-négy lépéssel járt mások előtt, tisz­tán látta az összefüggése­ket. Ha konfliktus adódott, mindig józan fejjel mondta el a véleményét, jó tanácsokat adott. Mariann bízik benne, mél­tóképpen viszi tovább a szülei örökségét, hogy maga is méltó legyen a Micski névre. Reméli, hogy a 20 éves lányának, Lau­rának is sikerül ezt átadnia. HEVES MEGYE A névmások kö­zül az „aki” szócskáról kérdez­tük dr. Varga Gyulát, állandó nyelvi szakértőnket.- Több olvasónk fölvetette: fog­lalkozzunk egyszer az „aki” névmás veszélyes terjeszke­désével. Valóban veszélyes az „aki”, tanár úr?- Veszélyesnek nem mon­danám, de az biztos, hogy jó ideje nagyon aktív - válaszol­ta. - Ez a vonatkozó névmás kötőszóként az előtte lévő, sze­mélyt jelentő főnévre vonatko­zik. íme: „Krasznai István, aki 26 évig vezette az osztályt...”, „A vendégek, akik az ország más tájairól érkeztek Eger­be...” (A Hírlapból vett példák.) Később - vitathatóan - szemé­lyek csoportjára is átterjedt a használata, például: a család, aki...; a közösség, aki... Ezek­ben az esetekben valójában az „amely” a megszokott.- Az „amely” alapvetően tárgy­ra, dologra vonatkozik. Azért itt is vannak csavaros mondatok, például: „Lejárt a krónika mű­sorideje, amelyet ezúttal T. N. szerkesztett.”- Ez finom megfigyelés. Alig vesszük észre, hogy az „amely” elé itt a „műsoridő” ke­rült, holott T. N. nem a műsor­időt, hanem a krónikát szer­kesztette. Persze, megértjük, de az elkószált főnevet tereljük csak vissza a helyére: „Lejárt a műsorideje a krónikának, melyet ezúttal T. N. szerkesz­tett” vagy „Lejárt a T. N. szer­kesztette krónika műsoride­je”. Ám értelmezési gubancot is okozhat a felületes fogalma­zás: „A műszereket egy konté­nerben helyezték el, amelyet francia megrendelésre gyár­tottak.” A szórendből az követ­kezik, hogy a konténert gyár­tották megrendelésre, ám föl­merül a gyanú: nem a műszert küldik-e Franciaországba. így egyértelmű: „A műszereket, amelyeket francia megren­delésre gyártottak, egy kon­ténerben helyezték el.” Vagy: „A műszereket egy olyan kon­ténerben helyezték el, amelyet francia megrendelésre gyár­tottak.”- Visszatérve az „aki”-hez, újabban már cégekre, szerve­zetekre is vonatkoztatják: az a vállalat, aki...; az az üzletlánc, aki... Jó ez? Helyeselhető?- A mai nyelvérzékünk ber­zenkedik ellene, kerülendő­­nek tartjuk, ám a nyelv de­mokratikus intézmény, nem befolyásolható utasításokkal. Ha a nyelvhasználóknak tet­szik, akkor így használják, a régi szokáshoz ragaszkodók kisebbségbe kerülnek; ha nem, akkor elhal az „újítás”. (Az „aki” efféle használatát Esterházy Péter író hibának, Nádasdy Ádám nyelvész elfo­gadhatónak tartja.) így válto­zik a nyelv. Gondoljunk arra, milyen kár, hogy nyelvünk­ből kiveszett a jövő idő jele, pedig még Petőfiék használ­ták: követendi (ma így mond­juk: követni fogja), eljövend (azaz: el fog jönni). Manap­ság hiába használandja va­laki, megmosolyogják vagy kigúnyolják érte. Mert: aki nem lép egyszerre - stíluso­sabban: aki nem szól egyfor­mán... V. M. Dr. Varga Gyula nyelvi szakértő Fotó: Huszár Márk Sokoldalúan felhasználható gyümölcsnek számít a gránátalma, ami jót tesz az egészségnek Remek antioxidáns, elég sok benne a vitamin HEVES MEGYE Egyre inkább előtérbe kerülnek napjaink­ban a gyógyszerek, kemiká­liák helyett a természetes gyógymódok, mivel egyre töb­ben felfedezik, hogy ezek al­kalmazásával is megelőzhe­tőek a betegségek, s a segítsé­gükkel megtartható a jó köz­érzet. A gránátalmának is szá­mos jótékony hatása van, cik­künkben erről a gyümölcsről esik szó szakember közremű­ködésével. Hajdúné Korózs Erika egri természetgyógyász, gyógysze­rész, az egyik helyi biobolt tu­lajdonosa a Hírlapnak elmond­ta, hogy ez a gyümölcs nagyon erős antioxidáns. Ekképpen gyulladáscsökkentő hatással bír, emellett antiallergén, ki­válóan alkalmazható magas vérnyomásra, s szív- és ér­rendszeri betegségek megelő­zésére, továbbá kezelésére is. A szakember lapunknak el­árulta azt is, hogy a jó kolesz­terinszintet is segít megőriz­ni, illetve annak szintjét be­állítani. Megtudtuk, hogy a gyü­mölcsben kiváltképp sok vita­min van, például magas a C- és a K-vitamin-tartalma. Haj­dúné Korózs Erika hangsú­lyozza azt is, hogy a finom­ságnak rákmegelőző hatása is van, továbbá erősíti az im­mun- és a hormonrendszert is.- Minél erősebb színe van a gránátalmának, annál erő­sebb antioxidánsnak minősül, s persze, ez más gyümölcsök­re is igaz - mondja a termé­szetgyógyász. - Hangsúlyo­zom, hogy a szervezet számá­ra jót tesz, ha napi ötször gyü­mölcsöt is fogyasztunk, és eb­ben egyszer szerepel a gránát­alma is. Ez nagyon jót tesz az egészségünknek. Ha esetleg megkívánnánk az édességet, ne desszertet együnk, hanem fogyasszuk helyette ezt a gyü­mölcsöt, én ezt mindenképpen javasolnám. Csillapíthatja az édesség iránti vágyunkat is a gyümölcsfogyasztás. Kiderült mindemellett az is a gránátalmáról, hogy a libidót is emelheti - mint antioxidáns -, s az általános egészségi ál­lapotot is fenntartja, illetve ja­vítja. így hát, ha nem szeretné­nek gyógyszert szedni, de sze­retnék megtartani a jó egész­ségi állapotukat, esetleg meg­előzni a betegségeket, fogyasz­­szák a vitaminban dús gránát­almát, amelyet kapszula for­májában, de gyümölcsként, sőt - mint ahogyan a szakem­ber külön is kiemelte -, gyü­mölcslé formájában is meg­találnak. V. M. Számos pozitív hatása van a gránátalmának Fotó: shutterstock

Next

/
Thumbnails
Contents