Heves Megyei Hírlap, 2018. március (29. évfolyam, 51-75. szám)
2018-03-29 / 74. szám
g MEGYEI KÖRKÉP 2018. MÁRCIUS 29., CSUTOR' Rendrakás, ima, tojásfestés, vödörvizes locsolás az ünnep jellemzői Mikor Krisztus feltámadt é, * í Sok húsvéti hagyományt még ma is érzünk, mint például a tojásfestést Fotó: Márkus Attila Bár a régi húsvéti szokások mára halványodtak, megosztjuk olvasóinkkal, hogyan ünnepeltek régen. S azt is, milyen hagyományok élnek a palóc területeken. Verebélyi Márta marta.verebelyi@mediaworks.hu EGER - A nagyböjt utolsó hete a nagyhét, amely a megtisztulás idó'szaka, az ünnepre való lelki-testi felkészülés ideje - tudjuk meg Császi Irén néprajzkutatótól. - Ilyenkor kerülték a csúnya beszédet, a nagyhét estéit imával töltötték. Kisöpörték, meszelték, rendbe tették a házat, megnyírták a lovaikat, tisztították a szerszámokat. Az asszonyok takarítottak, szellőztették az ágyneműt, ablakot mostak. A szakember elmondja, a nagycsütörtöki misén szólalnak meg a harangok utoljára, majd „Rómába mennek”, s újra a nagyszombati feltámadáskor kondulnak meg. A közbenső időben a kereplő hívja a híveket a templomba. A keresztjárás is jelentős volt ezen a napon: a falusi és a határbeli kereszteket sorra járták, Jézus szenvedéseiről imádkoztak.- Ez a szokás az 1990-es évek végén Mátraderecskén még élt, Jézus-keresésnek nevezték - tájékoztat Császi Irén. - Húsvétvasárnap hajnali 3-kor indultak útnak az asszonyok, s nyolc keresztet kerestek fel, ahol gyertyákat gyújtottak, imádkoztak, s napkeltére visszatértek a templomba. Ekkor örömmel hirdették énekükkel, hogy feltámadt Krisztus e napon. Nagypénteken sötét, gyászos ruhába öltöztek, hiszen Jézus kereszthalálának emléknapja ez. Teljes böjtöt tartottak. Bodonyban rántott levest és mákos csíkot ettek. E napon a reformátusok is böjtöltek, ők aszaltszilva-levest, mákos tésztát vettek magukhoz. Napkeltekor a patakhoz mentek mosakodni, mivel a legenda úgy szól, a holló ilyenkor mossa a fiát, hogy az fehér legyen. A monda szerint, amikor Jézust ellenségei el akarták fogni, de nem sikerült azonnal, a holló azt kiáltotta, „kár-kár”, így Jézus azt kívánta, legyen az örökké fekete... Azért mosakodtak, hogy frissek, egészségesek legyenek - ezt a hajnali víz, az „aranyosvíz” hatásának tudták be.- Nagyszombaton kezdődik a húsvétra való készülés, a sonkafőzés, a tojásfestés, a díszítés - közli a szakember. - A nap jellegzetes szertartása a tűzszentelés. A templom mellé rakták a tüzet, parazsat vittek haza a hívek, ezzel gyújtottak be. A szentelt parazsat Gyöngyösön a szőlő négy sarkában használták fel a jobb termés reményében. A nagyszombati harangozásra körbesöpörték a házat, ez a féregűzés ideje volt. Ilyenkor azt mondogatták: „kígyók, békák, távozzatok a háztól!” A húsvétvasárnap Krisztus feltámadásának egyházi ünnepe, a böjti tilalom vége. A húsvéthoz tartozik a X. század óta az ételszentelés. Ilyenkor a húsvéti sonkát, bárányt, kalácsot, tojást, bort a katolikusok szentelni viszik a templomba. A motívumok a világot jelképezik A legények csapatostul jártak, a kúthoz cipelték a lányokat. A második világháború után jött divatba a kölni. - A lányok terített asztalnál várták a locsolkodókat, akik díszített tojást kaptak. Piros vagy aranysárga volt ez. Ám jellemző volt a viaszos díszítés is Rimócon, Őrhalomban, Karancsalján. Csillagot, napot, spirált, csigát, örökzöld növényeket írtak a tojásra. A tojás a természet megújulásának jelképe. A vallásos szimbolikában a föltámadt Krisztust jelképezi - mondja Császi Irén.- A megszentelt húsvéti ételek megvédték a híveket a böjt után a mértéktelenség kísértéseitől - fejti ki Császi Irén. - A húsvéti ebédnél együtt volt a család, a megszentelt főtt tojást a gazda vágta fel, s közösen fogyasztották el. Ela rossz útra tértek, emlékezniük kellett rá, kivel ették meg a tojást. Húsvéthétfőn, azaz a vízbehányó hétfőn a kúthoz vitték a lányokat, egész vödör vízzel öntötték le őket. A szakember szerint ez a keresztelésre utal: a legenda szerint Jézus feltámadásáról az azt hirdető aszszonyokat locsolással akarták elhallgattatni. Fontosak az eresz alatt költő fecskéink HEVES MEGYE Szigorúan t a most következő újabb naptól a fecskefészkek lev< se hazánkban, de a költési szakon kívül is mindent pen hatósági engedély sz séges áprilistól ehhez a mű lethez - figyelmeztetnek a i dárvédelmi hatóságok. A 5 bályozás legfőbb indoka a 1 dárfaj hazai egyedszámár rohamos csökkenése - az múlt két évtizedben a fees populáció lélekszáma cs nem felére apadt. A folyamat hátterében a t mészetes élőhelyek átalal lása, megszűnése, a kiír változás és ehhez a társa lom kedvezőtlen viszonyult áll. Országszerte tömegé vernek le fészkeket, vagy dözik el a madarakat. Hol a betegségeket terjesztő é: mezőgazdaságban rendre 1 moly kárt okozó szúnyogok legyek elleni biológiai vét kezésben óriási szerepük v azoknak az állatoknak, an lyek természetes úton esc kentik ezek számát - tart, mázzá a madarakkal foglí kozó szakirodalom. A természetvédelmi hatos gok arra kérik a lakossági hogy a fészkek leverése h lyett éljenek a humánus me oldás eszközeivel, segítsék madarak megtelepedését, tájékoztassák az intézked fontosságáról a környezetű ben élőket is. L. Nagy borexportőr lett a Lidi Nemzetközi áruházlánc népszerűsíti külföldön a magyar pincészeteket A Lidi népszerűsíti külföldön a magyar borokat A Lidi idei bormustrája is jó lehetőség a hazai pincészeteknek Fotók: MW IDÉN már ötödik alkalommal rendezte meg a Lidi Magyarország a Lidi Wine Expo Hungaryt. A rendezvényen 21 borvidék 366 féle bora közül választották ki a nemzetközi szakértők az idén az európai Lidl-áruházakba kerülő magyar borokat. Rangos bormustrává vált az először 2014-be megrendezett Lidi Wine Expo Hungary, amelyen idén 10 európai ország - köztük Németország, Írország, Nagy-Britannia, Lengyelország, Románia, Horvátország - képviselői 21 borvidék 366 különböző borát kóstolva választhatták ki azokat a magyar borokat, amelyeket saját piacaikon tesznek elérhetővé a vásárlók számára. A rendezvény célja, hogy a magyar borok Európán belüli népszerűsítésével támogassa a hazai bortermelőket. Különösen nagy lehetőség ez a megmérettetés a kiváló minőséget képviselő kisebb családi és kézműves pincészetek számára, hiszen a Lidi Magyarország kiemelten fontosnak tartja, hogy számukra is biztosítsa a külföldi piacon való megjelenés lehetőségét. A tét pedig hatalmas, hiszen tavaly 3,1 millió palack bort rendeltek a rendezvényt követően a Lidi nemzetközi képviselői, akiknek munkáját idén is olyan elismert borszakértők segítik, mint Caroline Gilby és Richard Bctmpfield Master of wine-ok. A borkóstolás alapvetően zártkörű, azon a hazai és külföldi Lidi képviselők vesznek részt. A Lidi Magyarország törekszik arra, hogy minél több európai ország jelentsen megbízható és növekvő piacot a hazai borok számára. Az egész napos rendezvény célja, hogy a borkóstolás alapján megrendelések szülessenek, ezáltal a magyar borok minél szélesebb választékban váljanak elérhetővé külföldön is. Idén minden korábbinál több, 1045 bort neveztek, ami jól mutatja, hogy mára hazánk egyik meghatározó seregszemléjévé vált a Lidi Wine Expo Hungary - hangsúlyozta a március 7-ei rendezvény sajtótájékoztatóján Nepp Zoltán, a Lidi Magyarország beszerzési ügyvezetője. A bormustra szervesen kapcsolódik az áruházlánc 2013-ban, a „Lidi a magyar beszállítókért” címmel indított programjához. Ennek eredményeként a vállalat folyamatosan bővíti a magyar beszállítóktól származó termékek választékát: ma már 320 hazai vállalkozás 2500 árucikke található meg a Lidi Magyarország áruházainak polcain. Ez a program a magyar termelők hazai és nemzetközi jelenlétének erősítésével egyben a magyar gazdaság fejlődését és versenyképességét is támogatja. A „Lidi a magyar beszállítókért” program ugyanakkor még inkább kinyitja a piacot a hazai vállalkozások számára azzal, hogy a Lidi nemzetközi hálózatában rejlő lehetőségeket is elérhetővé teszi számukra. Ez a lehetőség adott a hazai borászok számára is. „Büszkén mondhatom, hogy Európa tíz országának több mint ötezer Lidi üzletében találhatnak kedvükre való terméket a magyar borok szerelmesei. Ez pedig mind biztosabb megélhetést, töretlen szakmai fejlődési lehetőséget biztosít borászaink, beszállítóink számára” - mondta Nepp Zoltán. Az idén sikeresen szereplő pincészetek számára biztató lehet, hogy a rendezvény tavaly is számszerűsíthető eredményeket hozott a Lidinek, és a magyar borászatnak egyaránt,: hiszen 2017-ben a Lidi Magyarország 14,9 millió palack bort értékesített, ami 2,7 millióval több, mint az előző évben. A növekedés Magyarországon 1,5 millió palack volt, amivel az itthon értékesített hazai borok menynyisége a 2017-es gazdasági évben elérte a 7,8 millió palackot. Ez a közel 20 százalékos növekedés azt jelentette, hogy a Lidi által belföldön értékesített borok értéke elérte az 5 milliárd forintot. A Lidi Magyarország borexportja szintén 20 százalékkal nőtt 2017-ben. A vállalat 7 millió palack magyar bort exportált, a külpiaci eladások értéke pedig elérte a 9,73 millió eurót. Az áruházlánc külföldi üzleteiben a magyar borok közül a Királyleányka, a Tokaji Furmint és a Szürkebarát voltak a legnépszerűbbek, ezek fogytak a legnagyobb palackszámban. A Lidi különösen jó színtere a magyar borok nemzetközi jelenlétének, és presztízse itthon is egyre erősebb. Az 1930-as években, Németországban alapított Lidi hazánk egyik legdinamikusabban fejlődő élelmiszerlánca. Magyarországon 2004-ben nyitotta meg első logisztikai központját és 12 üzletét, ma pedig már 169 áruházzal van jelen, és több mint 4000 munkavállalót foglalkoztat, akik bére 2016 januárja óta 52 százalékkal emelkedett. Az áruházlánc 2004-es magyarországi piacra lépése óta töretlenül fejlődik: nem csak a diszkont szegmensben ért el vezető szerepet, forgalma az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok között is a legdinamikusabban növekszik. Ez igazolja annak helyességét, hogy a vállalat különös figyelmet fordít a magyar beszállítókra, így termékeinek közel 60 százalékát hazai forrásból szerzi be.
