Heves Megyei Hírlap, 2018. március (29. évfolyam, 51-75. szám)
2018-03-03 / 53. szám
EGYHÁZMEGYEI www.eger.egyha:megye.hu mfo@eger.egyha;megye.hu ^ ~ "f~" IX. évfolyam, 3. szám ' ’ 2018. március Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK MÁRCIUS ÜZENETE „Aki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét és kövessen" (Mt 16,24). A szerzeteseket ünnepelte az egyház Február 2-án, Urunk bemutatása - Gyertyaszentelő Boldogasszony - ünnepén, amely egyben könyörgő nap a szerzetesi hivatásokért, a Katolikus Egyház imádkozik azért a közel egymillió férfiért és nőért, akik a világon szerzetesként élik az életüket. 1997-ben Szent II. János Pál pápa nyilvánította ezt a napot a szerzetesek világnapjává. Az egri bazilikában ezen a napon közösen adtak hálát a Főegyházmegye területén tevékenykedő közösségek tagjai. Az ünnepi szentmise prédikációjában Ternyák Csaba egri érsek felidézte a monasztikus rendek kialakulásának történetét, majd rámutatott, hogy milyen sokat köszönhet az egyház a különböző közösségeknek, például a török hódoltság után a ferencesek és a minoriták szolgálata nyomán élt tovább a kereszténység az Egri Főegyházmegyében. Fontos szerepet játszanak ma is az oktatásban, s mindenekelőtt az imádságban és a szociális munka területén. A főpásztor köszönetét mondott az egyházmegyében élő közel hatvan szerzetes és szerzetesnő szolgálatáért, s Isten áldását kérte a jelenlévőkre. Az oktatásban, az imádságban és a szociális munkában is fontos szerepet játszanak a szerzetesek és a szerzetesnővérek Betegek világnapja Miskolcon és Egerben Szent II. János Pál pápa 1992- ben rendelte el, hogy február 11- e a Betegek Világnapja legyen. Február 9-én Miskolcon, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktató Kórház kápolnájában szentmise keretében emlékeztek meg a világnapról. A szentmisén együtt imádkoztak a kórház falai között gyógyultak, betegek, ápolók, orvosok, miskolci és vidéki plébánosok, nyugdíjas papok, akik zsúfolásig megtöltötték a kápolnát.- Ezen a napon nemcsak a betegekről emlékezünk. Az egészségesek számára is fontos ez a nap, hiszen olyan kérdések, mint hogyan lehet megelőzni a betegségeket, őket is érintik. Emellett felhívja a figyelmünket, hogy foglalkoznunk kell egymással, magunkkal.- mondta Tóth István orvosigazgató-helyettes köszöntőjében. Ternyák Csaba egri érsek szentbeszédében úgy fogalmazott:- A betegség egy olyan állapot, mely valamikor mindenki életében bekövetkezik, sőt súlyos vagy enyhébb formájában már mindannyian megtapasztaltuk, milyen betegnek lenni. Minél jobban emlékezünk erre, annál nagyobb empátiával tudunk a betegekre tekinteni. Fontos, hogy feltegyük magunknak a kérdést: hogyan tudunk segíteni másokon? Az orvosok, az ápolók természetesen szakmai tudásuk szerint segítenek a legtöbbet, mi lelkipásztorok pedig a lelki gyógyulásban nyújthatunk segítséget és azzal ha imádkozunk értük - hangsúlyozta a főpásztor. Az egri Fájdalmas Anya templomban január 11-én mutatott be szentmisét Ficzek László általános helynök a Betegek Világnapja alkalmából. A helynök köszöntötte a szentmisén megjelent orvosokat, ápolókat, kórházi alkalmazottakat, mindazokat, akik betegekről gondoskodnak, és a megjelent betegeket is. Szentbeszédében Kosztolányi Dezső költő, író szavait idézte, aki úgy fogalmazott: nincs olyan fájdalomcsillapító, mint egy emberi kéz. Ezzel is hangsúlyozva a betegekről .való emberi gondoskodás fontosságát. Sokan otthon gondoskodnak a betegekről, ezáltal az emberi élet a betegek számára emberhez méltó életté válik. Mint mondta, a gyógyítás nem egy szimpla emberi munka, hanem hivatás, amit az egészségügyben dolgozóknak ezzel a tudattal kell gyakorolniuk. A szentmisén sokan részesültek a betegek szentségében Teremtésvédelem az Egri Főegyházmegyében A diákok megtisztították környezetüket és több helyen virágot is ültettek intézményükben és a templom körül Ferenc pápa „Áldott légy!” - Laudato si’ kezdetű, az Isten által minden teremtmény közös otthonának teremtett világ gondozásáról 2015-ben kiadott enciklikája jegyében Ternyák Csaba egri érsek 2017. március 25-ét, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepét Egyházmegyei Teremtésvédelmi Napnak hirdette meg. A kezdeményezésben a főegyházmegye minden iskolája részt vett, megtisztítva egy-egy szemetes, elhanyagolt részt az intézmény és a templom környezetében. A szeptemberi tanévnyitón a főpásztor kijelölte a tanév egyik fő célkitűzését, amely szerint a 2017-2018. tanév a teremtésvédelem jegyében zajlik. Arra kérte a tanárokat, hogy vigyázzanak a teremtett világra, tanítsák meg a diákokat annak megőrzésére. Dr. Németh Zoltán egyházmegyei teremtésvédelmi referenst, az Egyházmegyei Katolikus Iskolai Főhatóság (EKIF) osztályvezetőjét arra kértük, összegezze a tanév első félévének tapasztalatait.- Az egyházmegyei katolikus iskolák tanévnyitójának előadói a teremtésvédelem országosan ismert személyiségei voltak. A tanévnyitón részt vett 1800 pedagógusnak átadtuk a jezsuita Faludi Akadémia teremtésvédelmi füzetét. Az Egri Főegyházmegye fenntartásában működő 49 köznevelési intézmény idei tanévre elfogadott munkatervei a Főpásztor felhívására teremtésvédelmi célokat és feladatokat is tartalmaznak. A szaktanárok a tanmeneteiket a helyi tantervvel összhangban úgy készítették el, hogy abban kiemelt figyelmet fordítottak azokra a területekre, tananyagokra, témakörökre, amelyek kapcsolódnak a teremtésvédelemhez. Ezáltal segítenek kialakítani a környezettudatosság fogalmát, a teremtett világ iránt érzett felelősség súlyát. A tantervekben alapelvként fogalmazódik meg a terémtett világnak, mint létező értéknek a tisztelete és megőrzése. Tanáraink arra nevelik őket, hogy törekedjenek környezetük: a tanterem, az iskola, a plébániaudvar és településük gondozására. Fordítsanak figyelmet a környezetvédelemre, a hulladékgyűjtésre, a tájvédelemre valamint a növények és állatok védelmére. Az intézményben és az otthonokban figyeljenek az energiatakarékosságra és a környezetbarát közlekedésre.- Érdemes néhány konkrét példát is említeni.- Jászfényszarun „Ne füstölj, gurulj!”, címmel szerveztek autómentes napot a Földünkért világnap keretében. A gyöngyössolymosi katolikus általános iskola tanulói és diákjai a Kékes Turista Egyesület kezdeményezéséhez csatlakozva szeptemberben egy Mátra-takarító túrán vettek részt. A miskolci Szent Imre Katolikus Általános Iskolában minden hónapban „aranyseprő-díjat” adnak a legtisztább osztálynak. Adácson a kedvenc állatát mindenki beviheti az iskolába, bemutathatja, hogyan ápolja, neveli, hogy példát mutasson a többieknek. Az egri Érseki Szent József Kollégiumban Csodálatos világ címmel fotókiállítást nyitottak a diákok alkotásaiból. A szerencsi katolikus általános iskolában egy ferences szerzetes beszélt Szent Ferencről és a ferences lelkiségről. A jászapáti Gróf Széchenyi István Katolikus Középiskolában a teremtésvédelem jegyében szervezik meg e hónapban a Makó Pál Tudományos Diáknapokat. A meghívottak között egyetemi oktató és akadémikus is szerepel. A nagykörűi diákok szelektív hulladékgyűjtésben vettek részt. A jászberényi Nagyboldogasszony Katolikus Óvoda, Kéttan nyelvű Általános Iskola, Középiskola és Kollégium tanulói pedig az év során múzeumba, állatkertbe, botanikus kertbe, nemzeti parkba, szennyvíztisztítóba, hulladékégetőbe látogatnak el, hogy még jobban megismerjék védelemre szoruló világunkat.- Az idén Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe, március 25-e virágvasárnapra esik, ezért kértük, hogy a Teremtésvédelmi napot egy héttel korábban szervezzék meg. Ennek megfelelően az ózdi Szent II. János Pál Katolikus Általános Iskola diákjai március 23-án az egyházközség tagjaival településszépítő közösségi napot szerveznek. Tapasztalhattuk, mennyi hasznos programot valósítottak meg eddig is intézményeink számos helyen a szülők és az egyházközségek közreműködésével. Fentiek tükrében bízunk abban, hogy teremtésvédelmi szempontból gyümölcsöző, új távlatokat nyitó lesz a 2017/2018. tanév egyházmegyénkben. Homa János JEGYZET nagyböjti lelkiséghez hozzátartozik a keresztúti ájtatosság, a keresztút végzése, amelyen végigkísérjük Jézust szenvedésének útján az Olaj; fák hegyétől egészen a Golgotáig. Jézus keresztútjának minden eseménye, illetve állomása sok mindenre megtanít bennünket. Vannak olyanok, amelyekről szívesebben elmélkedünk. Például az ötödik állomás, amely arra emlékeztet bennünket, hogy Cirenei Simon segített Jézusnak a keresztet vinni. A Cirenéből (latinul Cyrene) való Simon cselekedete mindnyájunk számára fontos esemény. Talán ezért gondoskodott róla a Szentlélek, hogy három evangéliumban is feljegyezték: „Amint kifelé vonultak, találkoztak egy Simon nevű cirenei emberrel, ezt kényszerítették, hogy vigye a keresztet” (Mt 27,32). Márk evangélistán kívül Lukács is leírja, hogy éppen a „mezőről jött.” (Lk 23,36). Onnan tért vissza a városba, hogy ünneplőbe öltözzék és így vegyen részt a húsvéti ünnepeken. Meglepte őt, hogy útközben egy kivégzési menettel találkozott és a katonáknak kényszeríteni kellett őt, hogy segítsen Jézusnak a kereszthordozásban. Cirenei Simon eleinte csak kényszerűségből viszi a keresztet, de amint az elgyötört Jézusra tekint, elfogja a részvét, és azon túl már együtt érző szeretettel hordozza Krisztus keresztjét. Benne magunkra ismerünk. Emberi természetünk szerint félünk a keresztről, illetve a szenvedéstől, de előbb-utóbb mindnyájunk életében megjelenik. Nemcsak Cirenei Simon, hanem a megváltó Jézus példája és tanítása is arra figyelmeztet bennünket, Hogy tudatosan vállaljuk fel életünk keresztjeit. Higygyünk abban, hogy Isten országában, Isten és ember kapcsolatában, az üdvösség felé vezető úton mindennek, még a testilelki szenvedéseknek Js van értelme. Azután jussanak eszünkbe Jézus szavai, aki azt mondta tanítványainak: „Aki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét mindennap és úgy kövessen” (Lk 9,23). „Aki nem veszi fel keresztjét és nem követ, nem lehető tanítványom” (Lk 14,27). Akkor vagyunk és lehetünk az értünk még a szenvedést és kereszthalált is vállaló Jézus méltó tanítványai, ha nemcsak életünkben, hanem még szenvedésünkben és halálunkban is követjük a megváltójézust. Pál apostol tanítása alapján azt is mondhatjuk, hogy a szenvedés vagy esetleg a vértanúság Krisztus szenvedésének folytatása. Az apostol példája szerint kell mindezt elviselnünk, arra gondolva, ami őt segítette a megpróbáltatások idején: „örömmel szenvedek értetek és testemben kiegészítem azt, ami Krisztus szenvedéséből hiányzik, testének, az Egyháznak javára” (Kol 1,24). Ezért bennünket nem kell “kényszeríteni ” a kereszthordozásra, mint Simont. Mi hitből fakadó reménységgel viseljük keresztünket, mint Szent Pál, mert tudunk a szenvedés üdvösségszerző jelentőségéről. Az apostollal együtt úgy gondoljuk, hogy szenvedésünk Jézus szenvedésének folytatása és kiegészítése. Amikora keresztutatjárjuk nemcsak elmélkedünk, hanem imádkozunk is. Azért imádkozzunk, hogy hasonlóvá tudjuk válni Jézushoz, és azokhoz, akik hittel, együtt érző szívvel és segítőkész lélekkel követték a szenvedő Jézust. A keresztút rendszeres végzése szinte észrevétlenül, de erősíti bennünk az empátia érzését, hogy észrevegyük a körülöttünk élő emberek szenvedéseit. K'érjük Jézust, hogy Simonhoz hasonlóan mi is tudjuk segíteni embertársainkat a testi-lelki szenvedések idején. Legyen elég lelki erőnk ahhoz, hogy oda tudjunk ülni öreg, beteg és szenvedő embertársaink ágya mellé. Gondoljunk arra, hogy minden megkínzott, agyongyötört, elfáradt ember szeméből a kereszthordozó Krisztus tekint ránk, és várja a mi segítségünket. Dolhai Lajos Cirenei Simon
